Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1887. október-1888. március (15. kötet, 1-25. szám)
1888-02-23 / 21. szám
BÜNTETŐ JOG TÁRA. Előfizetési ár BÜNTPTn ifin Megjelen Negyedévre . . 2 frt. D U IN 1 1 U J ULl minden csütörtökön Fél évre. . . . 4 „ .. . Egész évre. . . g „ DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK Megrendelheti?. és Szerkesztőség: a kiadóhivatalban (Bu- » . ... 1T kor Fnhuapest, II. ker., F8K- ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. Budapest, IX. ker., oh. Albrecht-út 18. sz.) Buda- Albrecht-utl8. sz.Kéziapesten az Eigenberger -féle könyvkereske ... .. .. tök vissza nem adatnak désben is (barátok tere). A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. —— 21. szám. Budapest, 1888. február 23-án. XV. kötet. Tartalom: „Jogtalanul." — Judicatura: Segély és bűnpártolás közötti különbség a szándékos emberölésnél : segély a lopásban és orgazdaság közötti különbség. — A folytatott lopás jogi természete ; a dolus egysége; hordó megfúrása mint betöréses lopás. — Ügyészi indítvány nem kötelező a bíróságokra sem a minősítés, sem a büntetés tekintetében. — Ha valamely vádlotttárs ismeretlen tartózkodásu, ez ellen az eljárás függőben tartandó, de az ismert tartózkodásu társak ellen a bűnvádi eljárás lefolytatandó. — Bizonyítékok mérlegelése rablás vádja esetén. „Jogtalanul." Közkötelességnek tartom büntetőjogászainkat ezúttal felhívni, határozzák meg a törvényhozó által az e czikk élére illesztett, és büntető törvénykönyvünk 180., 181., 182., 195., 330., 333., 344., 350., 355., 363., 379., 392., 400., 406., 413., 414., 420. és 475. §§-aiban, tehát elég számosan előforduló szó segélyével kifejezni akart fogalmat. Határozzák meg annak tárgyát és tartalmát, körét és terjedelmét. A nyelvtani magyarázat azon szabályát, hogy a szavak közönséges értelmükben veendők, e helyütt alkalmazva, a következő eredményre jutunk. Büntető törvénykönyvünk rendelkezik egyrészt oly cselekményekről, melyek minden képzelhető cselekvényi mozzanat mellett is —tehát feltétlenül — büntetendők, és másrészt olyanokról, melyek az összes cselekvényi mozzanatok daczára — tehát nem önmagukban — csakis akkor válnak büntetendőkké, ha még egy, és pedig azon mozzanat is hozzájárul, melyet a törvényhozó a „jogtalan11 szóval kifejezni akart. A büntető törvénykönyv 181. §-ának 2. pontja értelmében „öt évig terjedhető börtönnel büntetendő a szavazatszedő küldöttség azon tagja, aki a 118. §-ban megjelölt választások alkalmával a szavazásra használt golyókat, vagy egyéb szavazási eszközöket kicseréli, azokból elvesz, vagy azokhoz hasonló neműt jogtalanul hozzáteszi. A kicserélés és az elvétel ténye, a polgárok választási joga ellen elkövetett bűntett már összes mozzanatait foglalja magában, szavazásra használt eszközöket kicserélni vagy elvenni semmi szín alatt sem szabad, ily kicserélés vagy e vétel jogszerűsége feltétlenül ki lévén zárva, az jogi lehetetlenség, holott a hasonló neműek hozzátétele nem önmagában, hanem csak akkor ütközik a törvénybe, ha jogtalan. Vagyis a törvényhozó képzelt olyan eseteket is, melyeknél a hozzátétel a jogrendet meg nem sérti. Ezek szerint szabályként megállapítható, hogy azon delictumoknál, melyeknek törvényes constitutiv eleme a kifejezett „jogtalan" volta, eziránt a bíró kötelessége még megelőzőleg magának még külön judiciumot alkotni. Ámde, és ez a döntő kérdés, melyik ismeretes forrásból merítse azon jogot, melylyel e judicium keletkeztetése alkalmával, az ember tettét viszonyítsa ? Az írott vagy a szokásjogból ? Az írott jogra nézve még tekintetbe veendő, hogy büntető törvénykönyvünk e te-21