Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1888. október-1889. március (17. kötet, 1-25. szám)

1888-11-22 / 8. szám

Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt Fél évre .... 4 „ Egész évre . . . 8 „ BÜNTETŐJOGI Megrendelhető : a kiadóhivatalban (Bu­dapest, IV. ker., Mária Valéria-utcza 4.sz.Buda­pesten az Eggenber­­g­e­r -féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Mária Valéria­ utcza 4. sz. Kéz­iratok vissza nem adat­nak. BÜNTETŐ JOG TÁRA, Tartalom: Judicatura : Megtörtént büntetendő cse­lekmény feljelentése akkor sem büntethető, ha azzal gyanús körülmények folytán meghatározott egyén terheltetett. — Összetett bizonyitékok mérlegelése szándékos emberölés vádja esetén; felmentés. — Orvosi vélemény bizonyító ereje, a vádvisszavonás nem vonható vissza. — Ágy­bérlő sem ágybérlő társával, sem az ágy bérbe­adójával nincs házközösségi viszonyban. — Ada­lékok a csalás tényálladékának megállapitásá­­hoz. — A büntető bíróság csak büntetendő cse­lekmény által elvont vagyonra rendelhet zárlatot; kárkövetelés biztosítása czéljából fenyító zárlat nem rendelhető. JUDICATURA: Megtörtént büntetendő cselekmény fel­jelentése akkor sem büntethető, ha azzal gyanús körülmények folytán meg­határozott egyén terheltetett. (B. T. K. 258. §.) ítéletek: Az iga­z­i kir. járásbíró­ság: Weil Imre a B. T. K. 258. § a sze­rint minősü­lő rágalmazás vétségében vétkes­nek mondatik ki s ezért ugyanezen szakasz értelmében az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó és saját költségén eltöltendő tizen­négy napi fogházra, úgy a B. T. K. 27. §-ában irt czélra fordítandó 10 főt pénzbüntetésre, annak behajthatlansága esetén pedig külön két napi fogházra ítéltetik el. Indokok: Panaszlott a tárgyalás folya­mán maga beismerte, de a tanuk vallomásá­val és a tárgyalás egyéb adataival is igazolva van az, hogy Peterman Imréné panaszost azzal rágalmazta, hogy az fonalát ellopta; beiga­zolva van, hogy nem csak a községi biró és kisbíró által, de még a csendőrség által is panaszosnál elveszett fonala miatt házkuta­tást tartatott, az pedig az általa hivatkozott és hit alatt kihallgatott tanuk vallomásával egyátalán nem bizonyíttatott, hogy Peterman Imréné lopta volna el fonalát. Az előadottakkal tehát panaszlott ellen a B. T. K. 258. §-ában írt rágalmazás vétségé­nek tényálladéka helyreállítva lévén, őt a rá­galmazás vétségében vétkesnek kimondani, s ezért, tekintettel azon súlyosító körülményre, hogy panaszlott magát még a bírósági terem­ben is tiszteletlenül viselte, a mennyiben t. i. panaszosnőt újólag minden arra való ok nél­kül tolvajnak nevezte, őt az ítélet rendelkező részében kitett fogház- és pénzbüntetésre, a pénzbüntetés be nem hajthatása esetén az annak megfelelő fogházra ítélni kellett. (1887. november 15-én 2820. sz.) A budapesti k­i­r. Ítélő tábla: A kir. Ítélő tábla megváltoztatja a kir. járás­­bíróság ítéletét, Weil Imre vádlottat a Peter­man Imréné személye irányában elkövetett rágalmazás vétség miatt emelt vád és követ­kezményei terhe alól felmenti. Indokok: Az eljárás során kiderített tényállásból kitűnik, hogy Weil Imrének 40-—­­ 50 frt értékű fonala ellopatott. A szomszéd DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megj­elen mi­n iden cs­ü­t­ör­t­ök­­ön. 8. szám. Budapest, 1888. november 22-én. XVII. kötet.

Next