Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1889. április-szeptember (18. kötet, 1-25. szám)
1889-09-12 / 24. szám
Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre .... 4 „ Egész évre 8 „ Megrendelhető : a Kiadóhivatalban (Budapest, IV. kerület, Kötö-utcza 6. sz.) Budapesten az Siggenberger-féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK és Szerkesztőség: Budapest, IV. kerület, Kötö-utcza 6. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. BÜNTETŐJOG TÁRA. ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelent minden csütörtökön. 24. szám. Budapest, 1889. szeptember 12-én. XVIII. kötet. Tartatom: A büntető törvénykönyvek revisiójának terjedelme — Judicatura: Több jogalany megsértése egy külcselekvés által. — Ha a tettes ugyanazon lakásban az egyik szobában a lopást bevégezte, a másik szobában pedig a bevégzés előtt tetten éretett, itt a bevégzett lopás a lopás kísérletével eszmei halmazaiban van. — Valóban fenálló hozomány követelés kielégítése passiv állapotban a csalárd bukás bűntettét állapítja meg. Csalárd és vétkes bukás esetei eszmei halmazatban vannak egymással. A büntető törvénykönyvek revisiójának terjedelme. Számos reformterveken dolgoznak most az igazságügy ministériumban, melyek közül elsőrendű fontossággal bír a büntető törvénykönyvek revisiójára vonatkozó javaslat. Tudvalevőleg fel lettek szólítva hazánk nevezetesebb igazságügyi testületei, hogy adjanak véleményt, mily irányban kellene a B. T. K.-nek a gyakorlatban észlelt hiányain segíteni vagy miképen kellene a meg nem felelőknek tapasztalt intézkedésein változtatni. Azonban az igazságügyi kormány — mint értesülünk — az anyagi büntetőjog reformja alkalmával nem akar szorítkozni a törvénynek — hogy úgy mondjuk — csupán technikai revisiójára, hanem egyúttal figyelembe fogja venni azt is, mennyire feleltek meg a B. T. K. intézkedései jelenlegi viszonyaink között a büntető igazságszolgáltatás tulajdonképeni céljának, azaz miképen fogalatosíttatik a gyakorlatban a B. T. K. alapján meghatározott büntetés, melynek nemeit, valamint a végrehajtásra vonatkozó alapelveket is, szintén az anyagi B. T. K. meghatározza. Kétségtelen, hogy a B. T. K. által meghatározott büntetési nemek végrehajtása a gyakorlatban nemcsak hogy nem történhetik meg szigorúan a B. T. K. által meghatározott szabályok szerint, hanem — a fegyintézetektől eltekintve — még a büntetési nemek szerinti osztályozás sem vihető keresztül azzal a következetességgel, mely a büntetés helyes végrehajtásának első feltétele. A fegyintézetek, illetve börtönök száma csekély, és még ott is, a túltömöttség folytán, sem a magánelzárás, sem a büntetés végrehajtásának többi fokozatai nem valósíthatók meg azzal a szabatossággal, melyet a büntetésnek helyes végrehajtása okvetlenül megkíván. A kellő számú és felszerelési börtönhelyiségek építése mellett tehát szemüigyre lesz veendő, vájjon egyrészt a jelenleg fenálló szabadságvesztés büntetési nemek valamenynyien — fegyház, börtön, fogház, államfogház, elzárás — fentartandók e jövőben és vájjon másrészt a végrehajtási módozatoknál nem kell-e változtatásokat tenni. Az első tekintetben tudvalevő, hogy a B. T. K. előkészítése alkalmával, a képviselőház igazságügyi bizottságában is már felmerült az eszme, vajjon nem volna-e a mi viszonyainknak megfelelőbb, a szabadságvesztés-büntetéseknek kevesebb nemeit felállítani, mert egyrészt a sokféle büntetési nemek csak csekély mérvben különböznek egymástól (börtön, fegyház), másrészt pedig nagyon kell attól tartani, hogy az egyes büntetési nemek között fenálló nem mélyre ható különbségek a gyakorlatban teljesen elmosódnak, úgy hogy 24