Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1891. október-1892. március (23. kötet, 1-26. szám)

1891-10-01 / 1. szám

1. SZÁM Büntető Jog Tilt­a Szeles János kihallgatása nélkül is eléggé világos tehát az, hogy Fosa Péter tettleges­­kedésre is kész indulatot táplált Zsoldos Ist­ván ellen akkor, a­mikor ez a csárdából el­távozott, mert Szabó (Borka) Pál és Sarnyai Illés esetleg csupán csak mellékes részletét bizonyíthatnák annak a bebizonyított ténynek, hogy Pósa Péter ostornyéllel bántalmazta Zsoldos Istvánt akkor, a­mikor ezt a Fehér Antal tanyájáról visszatérő útban megvárta, mert nem szakértői vélemény tárgya, hanem bírói feladat azt megállapítani, hogy a fen­­forgó esetben jogos védelemmel élt-e Zsoldos István? és hogy büntetendő-e, ha annak ha­tárait túlhágta is ? A tárgyaláson kifejtett vád és a kir. törvényszék megállapításai sze­rint sem kétes az, hogy Zsoldos Istvánt a kés használatában nem ölési szándék vezé­relte. A kir. törvényszék megállapította, hogy Zsoldos a kést a szabad védekezést akadá­lyozó szekéren oly egyén ellen használta, a­ki másodmagával őt tettleg bántalmazta. Ezt a megállapítást kiegészíti a kb­. ítélő tábla azzal, hogy a bántalmazók a szekér mellől botot, illetve ostornyelet használtak, és hogy a meg nem c­áfolt, sőt szakértői véle­­ménynyel is támogatott védekezés szerint a bántalmazottnak fején testi sértéseket is okoz­tak , kiegészíti továbbá azzal, hogy az eljárás kétségtelen adatai szerint Zsoldos István a bántalmaztatásának tartama alatt Harmat Mihályt a tovahajtásra ismételten sarkalta, a menekülés azonban nem volt lehető, mert Nagy István György a koronát is vivő kocsi­jával a két felől árkolt utat elállta, s pedig Bús János szerint egyenesen abból a czélból, hogy Pósáék Zsoldost megh­ssék és megverjék. Minthogy a vád szerint is Zsoldos István volt a jogtalanul megtámadott; minthogy a vád szerint sem volt Zsoldos Istvánnak szán­déka az ölés, vagy a P­. T. K. 303. § ában meghatározott valamelyik eredmény előidé­zése, hanem terhére csak az forog fenn, hogy bántalmaztatása közben kést ragadva, szán­dékosan bántalmazta az egyik bántalmazó­­jának testét halálos eredménynyel; minthogy nem mutat az eljárásnak egyetlen mozzanata sem arra, hogy Zsoldos a kést a személyén el­követett sértések megtorlása végett használta ; minthogy a Zsoldos Istvánon megállapított eredményű közvetlen és jogtalan megtámadás elhárítására nem tekinthető szükségtelennek a kés használata, kiváltképpen nem oly hely­zetben, a­melyben a tovább nem haladható kocsin a megtámadott volt, minthogy a lovak­kal elfoglalt Harmat Mihály segélyt különben is alig nyújthatott volna, de nincs is szabály, a­mely szerint a segélynyújtás akár annak, akár a szintén a kocsin levő Losoncz Vinczé­­nek kötelességében állott; az azonban bizo­nyos, hogy a két személy részéről ütő esz­közökkel bántalmazottnak segélyt senki sem nyújtott, minthogy nem csak nincs megc­á­­folva az a védekezés, hogy Zsoldos a kést csupán védelemből használta, s hogy azt sem tudta: várjon megszúrta-e bántalmazói vala­melyikét vagy sem ? hanem ellenkezően a fentebb kiemelt körülményekkel támogattatik : ezeknél fogva a kir. Ítélő tábla Zsoldos Istvánt a B. T. K. 79. §-a alapján a jogos védelem czimén felmenti. (1889. évi október 30-án, 3843. sz.) A k­i­r. C u r­i­a. A vizsgálat és végtár­gyalás adatai alapján a következő tényállás veendő megállapítottnak : Az elhalt Pósa Péter Zsoldos István elsőrendű vádlottat már a zen­­tai csárdánál minden ok nélkül, jogtalanul megtámadta, ennek mellényét lehasitotta, azt arczul verte, úgy hogy Zsoldos Istvánnak még kalapja is kiesett fejéről, a mi helyett azután Zsoldos István a Pósa Péter kalapját lekapta ennek fejéről. Be van bizonyítva a vizsgálat és a bizo­nyító eljárás alkalmával nyert adatok által, hogy Zsoldos István és társai a további össze­ütközés kikerülése végett, a zentai csárdától előre elhajtattak, s hogy őket Pósa Péter és ennek társai el ne érjék, le is tértek a ren­des útról Fehér Antal tanyája felé, hol be­várták, mig Pósa Péterék a rendes úton elhaladtak, s csak ezután folytatták szintén haza­felé útjukat. Bebizonyítottál­ áll, hogy Pósa Péter és társai útközben Tóth András tanyája alatt kocsijukkal megállottak, s észre-1ő­ le

Next