Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1893. október-1894. március (27. kötet, 1-26. szám)
Tartalomjegyzék
XXVII. k. Büntető Jog Tára 258. §. „Megcsaltad az árvákat””, e szakasz alá esik. 292. C. 200. §. Beadvány akkor is eshetik e szakasz alá, ha a bírny. eljárás megindítása kifejezetten nem is kéretett. 229. C. Kir. államvasutak igazgatósága előtt emelt vád nem esik e szakasz alá. G. C. 261. §. Egyoldalú tettleges támadás nem verekedés. 293. C. Kabát megfogása nem esik e szakasz alá. 37. C. Nőszemély mellének fogdosása és ruháinak felhajtása mint becsületsértés. 51. C.* Orvos, ki más orvosra mondja, hogy gyógyítása a beteget tönkre tette, e szakasz alapján bűnt. 212. C. Váll erőszakos megfogása e szakasz alá esik. 37. C. 262. §. Kincstári jószágigazgató a törvény által alkotott hatóság tagja. 70. C. A sértett fél elállása nem ok a bűnv.élj. megszüntetésére, ha a kir. ügyész a vádat fentartotta. 168. C.* 203. §. 5. p. Felmentés, midőn adóügyben az mondatott, hogy a sértett jövedelmét eltitkolja. 21. C. Felmentés, midőn a tény, választás alkalmával kifogásképpen állíttatott. 19. C.* 200. §. Csak akkor alkalmazható a szakasz, ha a használt kifejezés az ügyre magára vonatkozik. 292. C. 268—272. §§. Adalékok e szakaszok alkalmazásához. 101. C* 270. §. Alakszerű felirat, nem szükséges; elég, ha a sértett közhiv. feljelentést tesz, melynek alapján az ügyész vádol. 230. C. Ha az ügyész a vádat elejtette, az eljárás megszüntetendő és a sértett fél nem tarthatja fenn a vádat. 169. C.* Sértett elállása esetén a kir. ügyész nem tarthatja fenn a vádat. 170. C.* 271. §. Biró elállása nem ok az élj. megszüntetésére, ha a kir. ügyész a vádat fentartotta. 169. C.* Hivatali kötelességre vonatkozó becsületsértés miatt a sértett biró a min. felhatalmazása nélkül is megindíthatja a bűnv. eljárást. 167. C.* 277. §. ítélet közzététele szükség esetén a kir. ügyész által eszközlendő. 231. C. 282. §. Ölés másnak határozott és komoly kívánsága folytán. 294. C. 290. §. Anyagi halm., ha több ember halt meg. 246. C.* Felmentés, midőn az alvó gyermek az ágyból kiesett és a reáborult dunyha alatt megfulladt. 107. C. Felmentés, midőn a földön csúszkáló gyermek ruhája a mécsnél meggyuladt. 106. C. Felmentés, midőn a játszó gyermekek vizes gödörbe, ill. kútba estek. 104. C. Felmentés, midőn az anya a főzéstől eltávozott és gyermeke magára döntötte a forró folyadékkal teli fazékot. 102. C.* Mérges vagy maró folyadékok gondozása körüli mulasztások, melyek folytán gyermekek halála következett be , bűnösség megállapittatott. 100. C* 303. §. Kéményseprőnél az egyik kar használhatlanságát előidéző sértés e szakasz alá esik 346. C. 305. §. Esernyővel szúrás a szem felé, mely a szem elvesztését eredményezte, e szakasz alapján bűnt. 40. C. 306. §. Segély e bűntettben. 39. C. Ha tudva van, ki okozta a halálos sértést, a többi sértések okozói a halálos sértésnek nem részesei. 119. C.* 308. §. Együttes bántalmazásból eredő eredmény esetén nem a 308. §. alkalmazandó. 346. C. 310. §. Anyagi halm., ha több ember sérült meg. 246. C.* Gondatlanság lóháton ülő ember leesésének előidézése körül. 214. C.* 316. §. Felmentés jóhiszeműség czimén. 155. C. 321. §. Nőrablás az azután a sértetten elkövető sz. nemi közösüléssel anyagi halmazaiban van. 125. C. 323. §. Nőszemély ölelése, szorítása közösülési szándékkal — ha egyéb nem történt — e szakasz alá eshetik. 52. C.*XXV. fejezet. Házi úr jogosítva van az itéletileg a lakás elhagyására kötelezett lakót önhatalmúlag is kilakoltatni. 251. C. 330. §. Behatolás lopási szándékkal e szakasz alapján bánt, midőn a tettes azon hiszemben, hogy bort lop, vizet lopott. 179. C.* Magánlaksértés a 92. §. alkalmazása esetén indítványi cselekménynyé válik-e? 171. E.* 333. §. A ki azon hiszemben, hogy bort lop, vizet lop, nem bűnt. lopásért; a behatolás mint laksértés bűnt. 179. C.* A tulajdonos által elrejtett dolog éltül., e szakasz alá esik akkor, ha az éltül, véletlenül akadt a dologra. 232. C. Felmentés, midőn tévedésből idegen dolog vétetett el, és teljes kártérítés önként adatott. 200. C.* Felmentés, midőn vádlott bizonyította, hogy neki is az elvett dologhoz valami — habár nem is tulajdoni — joga van. 198. C.* Felmentés, midőn a felek között vitás volt, vájjon a kétségtelenül megkötött vételi szerződés felbontatott-e vagy nem. 197. C.* Felmentés, midőn vádlott olyan tárgyakat vitt el, melyeket ő saját előadása szerint megvett, holott a sértett szerint más tárgyakat vett meg. 195. C.* Vádlott udvarára szállott idegen galamb megfogása és éltül, nem bűnt. 360. C. Bűnösség megáll., midőn vádlott a felbontottnak állított szerződés daczára, volt lovát harmadik személytől elvette. 203. C.* Kártyázás közben elvesztett pénz nyomban visszavétele, e szakasz alapján bűnt. 205. C.* Sommás visszahelyezési per elvesztése után az ingatlanon termett dolog elvitele: lopás. 206. C* Bűnösség megáll, midőn vádlott azt állította, hogy a föld, melyen az elvett dolog termett, az övé, de arra biz, nem szolgáltatott. 208. C* 336. C. 2. p. A földön, a kőkereszttel már ellátott sir mellett heverő fejfa eltulajdonítása nem esik e pont alá. 154. C. 3. p. Pénzt tartalmazó bezárt szelencze ellopása és más helyen feltörése e pont alapján bűnt. 295. C. 4. p. Bezárt tartály ellopása és későbbi felnyitása álkulcscsal e pont alapján bűnt. 358. C. 8. p. Férj nejével házközösségben van, habár neje lakásába csak látogatóba jött. 317. C.