Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1894. október-1895. március (29. kötet, 1-25. szám)

1894-11-08 / 6. szám

Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyed évre __ __ 2 frt Fél évre _ __ __ 4 frt Egész évre _ __ __ 8 frt Megrendelhető: a kiadóhivatalban (Buda­pest, V., Dorottya­ u. 14., földszint, P. Lloyd-társu­­lat könyvnyomdája) és az Eggen­berge­r-féle könyv­kereskedésben (Budapest, IV., Ferencziek­ tere) is. Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Kötő­­utcza 6. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 6. szám. Budapest, 189­­.­ november 8-án. XXIX. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. BÜNTETŐJOGI JUDICATURA, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. Tartalom : Uj irányok a büntetőjogban. — Judica­­tura : Romániában elkövetett büntetendő cselek­mény büntetése. Enyhébb büntetés megállapítása a külföldi törvényekkel való összehasonlítás esetén. — Adalékok a hűtlen kezelés fogalmá­hoz. — A ki azonnal fizetés ígérete mellett mástól nyugtát vesz, a nyugta átvétele után pedig nem fizet, csalást követ el.­­ Meghalt egyénnek hibás anyaköny­veztetése által elkövetett közokirathamisítás; kettős házasság kísérlete nem forog fenn, habár a kihirdetés kétszer is megtörtént. Uj irányok a büntetőjogban. A büntetendő cselekmények általános szaporodása és különösen a fiatal bűntettesek, valamint a visszaesők számának emelkedése az egész művelt Európában a büntetőjoggal foglalkozók figyelmét magára vonja. Magyar­­országon ugyan a büntetőjogi statistika adatai az utolsó években nem publikáltattak és bár az igazságügyi költségvetés egyes adataiból azt látjuk, hogy nálunk kevesbedik a letartóztási napok száma, mégis miután hazánk is a többi Európában ható viszonyok befolyása alatt áll, azt hisszük nálunk is figyelmet érdemelnek azok az eszmék, melyek a külföldön ez irányban felvettetnek, a reform­tervek, melyek a kétségtelenül létező bajok orvoslására törekszenek. Napirenden áll nálunk is a B. T. K. re­­v­isi­ója, melynek keretén belül még akkor is létesíthetők egyes újítások, ha a revisió csak partiális és nem terjed ki a magyar B. T. K. rendszerére és egészére. De érzi az új eszmék fuvallatát a magyar judicatura is, midőn a bíróságok napról-napra sűrűbben észleltetik a vádlottak elmeállapotát és még lopás vádja alól is elmebetegség czimén fel­mentő ítéletekkel találkozunk. I. Első helyen megemlítendők a büntet­ő­­jogi anthropológiai iskola törekvései. Megalapítója Lombroso Caesar, a turini egyetemen a törvényszéki orvostan tanára, a­ki a jelenleg érvényben levő büntetőjog ellen először adta ki a küzdelemre való jelszót, kiindulva abból, hogy a mai büntetőjog nem­csak nem képes elérni eszközeivel a bűntettek csökkentését, sőt a büntetendő cselekmények nem egy fajánál a bűnügyi statistika szerint állandó emelkedés constatálható: tételként állította föl, hogy a mai büntetőjognak a bűntett elleni küzdelmét a bűnös ellen irányuló harcznak kell felváltani. Nem a bűn­tettet in abstracto, hanem a bűntettest in concreto kell tanulmányozni — s Lombroso vizsgálva a bűntettest physiologai, biológiai, s­omatologiai, szóval anthropologiai szempont­ból, összehasonlítva azt egyrészt az elme­beteg, másrészt az egészséges és nem bűnöző emberekkel, azon eredményre jutott, hogy a bűntettes nemcsak közép helyen áll az egészséges s elmebeteg ember közt, de egy speciális embertani válfajt képez, melynek típusát, testi és szellemi tehetségeit és saját­­szerű tulajdonságait test-, koponya-, láb-, kéz- és ujjmérések alapján preczizírozni iparkodott. Felfogásának alapja és súlypontja azon­ban nem e mérésekben és a bűntetteseknek különböző kategóriákba osztásában rejlik, hanem abban a tételében, hogy vannak szü­letett bűntettesek, kik testi és szellemi sajá­

Next