Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1896. október-1897. március (33. kötet, 1-25. szám)
1896-12-17 / 12. szám
12. SZÁM udvarra levetette. Az eset után néhány nap múlva Gevora Anna meghalt. A bonczleletre fektetett orvosi vélemény alapján feltétlenül megállapítandó volt, hogy Gevora Anna halálát ezen leesése okozta. Tekintve, hogy vádlott saját beismerése szerint is, valamint a hit alatt kihallgatott Hollósy Lajos tanú vallomása szerint is, vádlottnak szigorúan meg volt hagyva, hogy a sokszor önkívületi állapotba jutó Gevora Annát egy pillanatra se hagyja őrizetlenül s hogy vádlott e tilalmat megszegte, s ezen mulasztásával elkövetett gondatlansága által okozta Gevora Anna halálát, őt a B. T. K. 290. §-ába ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétségében kellett bűnösnek kimondani. A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett, mint enyhítő körülmény az, hogy vádlott az éjjeli álmából felébredő betegáltal vízért szólíttatván fel, hirtelen meglepetésében cselekedett s hogy nem volt hivatásszerű ápoló. (1894. szeptember 12-én, 46,973. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, vádlott büntetését egy havi fogházban állapítja meg, egyebekben az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. I ndo k o k : Tekintettel vádlott fiatal korára és arra, hogy az eset megtörténtekor már három óra hosszat volt éjjeli szolgálatban, mint szintén enyhítő körülményekre, a kbr. ítélő tábla vádlott fogházbüntetését a fentebbi mértékre leszállította, egyebekben pedig az elsőbiróság ítéletét annak indokolása alapján helybenhagyta. (1895. április 2-án, 3159. sz.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1896. évi június 2-án, 1895. évi 6468. sz.) A magánjogi igények biztosítása a bűnvádi eljárás során. Az alábbi. alatt közölt esetben Puskás István Pónya Ferenczczel egyetértve váltókat koholtak azon czélból, hogy Pónya Ferencz hitelezőit kijátszák. Puskás Ferencz azután 4910 frt erejéig Pónya Ferencz vagyonát lefoglaltatta és súlyos gyamokok forognak fenn, hogy Puskás István ezután Pónya Ferenczet megölte azért, hogy a koholt követelést akadálytalanul érvényesíthesse. Puskás István ellen a vizsgálat gyilkosság bűntette miatt elrendeltetvén, ezzel egyidejűleg a biztosítási végrehajtás a meggyilkolt özvegye kérelmére és javára szintén elrendeltetett terhelt ingó és ingatlan vagyonára azon összeg erejéig, amelynek erejéig a meggyilkolt Pónya Ferencz a koholt adóssági nyilatkozat alapján hitelezői kijátszása czéljából terhelt által összes vagyonát végrehajtásilag lefoglaltatta. .A biztosítási végrehajtás elrendelésének indokát, az elsőbíróság végzése szerint, az képezi, mert a Puskás István által az említett alapon eszközölt végrehajtási foglalás Pónya Ferencznek általa történt meggyilkoltatásával szoros összefüggésben levőnek látszik. A másodbíróság a kir. törvényszék végzését ezen részében indokainál fogva helybenhagyta, míg a kir. Curia ezt az intézkedést, mint nem felebbezettet, nem érintette. Szerény véleményem szerint a bíróságok ezen határozatban túl mentek azon a határon, amelyen belül a magánjogi igények biztosításának a bűnvádi eljárás során helye van. A magánjog szerint minden büntetendő cselekmény, amennyiben vagyoni, vagy vagyoni értékben kifejezhető kárt okoz, követelési jognak képezi alapját ezen kár megtérítése iránt; ezek az obligationes ex delicto. Bűnvádi eljárási gyakorlatunk és életbe léptetendő új bűnvádi eljárásunk ezek tekintetében az adhaesio elvét fogadták el. Anyagi büntető törvényünk is kifejezetten elfogadja ezt néhány helyen, mint 198. §-ában a személyes szabadság megsértése, 292. §-ában az ember élete elleni bűntettek és vétségek és 311. §-ában a testi sértés eseteiben; ezen esetek azonban az elv alkalmazásának körét nem merítik ki. Kiterjed e kör a bűnvádi eljárás tárgyává tett mindennemű büntetendő cselekmény által okozott kárra is. A következetesség és czélszerűség tekin Büntető Jog Tára 183