Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1900. április-szeptember (40. kötet, 1-25. szám)

1900-06-14 / 11. szám

Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, V.,Alkotmány­­utcza 28. sz. Kéziratok vissza veri adatnak. 11. szám. Budapest, 1900. június 14. KL. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. ELŐFIZETÉSI ÁR : Negyed évre 4 kor. (2 frt) Fél évre - - 8 kor. (4 frt) Egész évre 16 kor. (8 frt) Megrendelhető: a kiadóhivatalban (Buda­pest, V., Dorottya­ u. 14., földszint, P. Lloyd-társu­­lat könyvnyomdája) és Lumper K­. könyvkereske­désében, Budapest, VI., Andrássy­ út 21. sz. BÜNTETŐJOGI JUDICATURA, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. Tartalom : Dr. Sánta Elemér : A­ kérdések feltevése az eskü­dtbirósági eljárásban. — Fényesi Vincze: A bűnvádi perrendtartás 548. §-a. — Greiner Hugó: A terhelt kinyomozása. — Judicatura: Pénzbüntetés alkalmazhatósága a B. T. K. 85. §-ának eseteiben. — Választási jog megsértésé­nek vétsége. — A pénzügyi közeg által felvett jegyzőkönyv széttépése az eljárásnak erőszakos akadályozása. — Az üzletvezető bűnsegéd a vétkes bukásban. — Irodalom. A kérdések feltevése az eskü­dtbirósági eljárásban. (Adalék a B. T. K. 258., 259., 261., 263. §§-aihoz és a B. P. 353. és köv. szakaszaihoz.) A budapesti esküdtbíróság ez év május hó 14-én tárgyalta Seper Kajetán ügyét, a­ki ellen Baky Béla Pest vármegye főszámvevője, mint főmagánvádló, sajtó útján elkövetett rá­galmazás vétségét panaszolta. Seper Kajetán „Kispesti gazemberek”" czím­ alatt a múlt évben füzetet adott ki, a melyben Monoron 1898. szeptember 29-én történt letartóztatásáról írva, azt állította Baky Béla megyei számvevőről, hogy ez magát a megye alispánjaként engedte szerepeltetni. Az idevonatkozó része a füzetnek ezekben áll: „..........és ime csudák csudája — Ladányi főszolgabíró által alispánnak titulált egyénben Baky Béla megyei számvevőt ismertem fel. De mint később megtudtam, Beniczky Lajos alispán 1898. szeptember 29-én Monoron egy­általában nem is volt. Vájjon mit szól ehhez maga Pest vármegye érdemes alispánja, a ki­nek nevével egy alantas közege nem átallott szélhámoskodni ? stb.“ Ebben az ügyben a B. P. 41. §. rendel­kezésénél fogva a vádat a sértett mint fő­magánvádló képviselte. Az esküdtbiróság illetékessége az 1897.­­ évi XXXIV. t.-czikk 16. §-a második bekez­désén alapszik. A védő a főtárgyalás elején kere­s­­he­tő­ségi kifogással élt és arra utalt, hogy ez ügyben a vád képviseletére a B. P. 2. §. harmadik bekezdése alapján egyedül a kir. ügyészség jogosult. A bíróság elutasítólag határozott és a fő­tárgyalást megtartani rendelte. E végzés ellen a védő s­e­m­m­i­s­é­g­i panaszt jelentett be. Vádlott a főtárgyaláson beismerte, hogy a füzetet ő írta és adta ki, de azt állította, hogy Ladányi László főszolgabíró Baky Bélát mint alispánt szerepeltette és ez előtte ekként viselkedett. Baky Béla panaszost és az alispánt személyesen ismeri. Az alispán nem volt ott, hanem a­kit a főszolgabíró alispánnak czím­­zett, abban Baky Béla személyét ismerte fel. A védő hivatkozott Ladányi Lászlóra, mint tanúra. Ennek kihallgatását a bíróság el­rendelte. Más tanuk kihallgatását és a bizonyítás­nak a jelen vádbeli ügyre nem tartozó kér­désekre kiterjesztését is kívánta a védő , azon­ban ezeknek hely nem adatott, a mi ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be. Ladányi László tanú megesketése ellen a védő a B. P. 221. §. 5. pontja alapján kifogást tett és miután az elvettetett, a meg­­esketés miatt szintén semmiségi panaszt jelentett be.

Next