Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1900. április-szeptember (40. kötet, 1-25. szám)
1900-06-14 / 11. szám
Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, V.,Alkotmányutcza 28. sz. Kéziratok vissza veri adatnak. 11. szám. Budapest, 1900. június 14. KL. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. ELŐFIZETÉSI ÁR : Negyed évre 4 kor. (2 frt) Fél évre - - 8 kor. (4 frt) Egész évre 16 kor. (8 frt) Megrendelhető: a kiadóhivatalban (Budapest, V., Dorottya u. 14., földszint, P. Lloyd-társulat könyvnyomdája) és Lumper K. könyvkereskedésében, Budapest, VI., Andrássy út 21. sz. BÜNTETŐJOGI JUDICATURA, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. Tartalom : Dr. Sánta Elemér : A kérdések feltevése az esküdtbirósági eljárásban. — Fényesi Vincze: A bűnvádi perrendtartás 548. §-a. — Greiner Hugó: A terhelt kinyomozása. — Judicatura: Pénzbüntetés alkalmazhatósága a B. T. K. 85. §-ának eseteiben. — Választási jog megsértésének vétsége. — A pénzügyi közeg által felvett jegyzőkönyv széttépése az eljárásnak erőszakos akadályozása. — Az üzletvezető bűnsegéd a vétkes bukásban. — Irodalom. A kérdések feltevése az esküdtbirósági eljárásban. (Adalék a B. T. K. 258., 259., 261., 263. §§-aihoz és a B. P. 353. és köv. szakaszaihoz.) A budapesti esküdtbíróság ez év május hó 14-én tárgyalta Seper Kajetán ügyét, aki ellen Baky Béla Pest vármegye főszámvevője, mint főmagánvádló, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségét panaszolta. Seper Kajetán „Kispesti gazemberek”" czím alatt a múlt évben füzetet adott ki, a melyben Monoron 1898. szeptember 29-én történt letartóztatásáról írva, azt állította Baky Béla megyei számvevőről, hogy ez magát a megye alispánjaként engedte szerepeltetni. Az idevonatkozó része a füzetnek ezekben áll: „..........és ime csudák csudája — Ladányi főszolgabíró által alispánnak titulált egyénben Baky Béla megyei számvevőt ismertem fel. De mint később megtudtam, Beniczky Lajos alispán 1898. szeptember 29-én Monoron egyáltalában nem is volt. Vájjon mit szól ehhez maga Pest vármegye érdemes alispánja, a kinek nevével egy alantas közege nem átallott szélhámoskodni ? stb.“ Ebben az ügyben a B. P. 41. §. rendelkezésénél fogva a vádat a sértett mint főmagánvádló képviselte. Az esküdtbiróság illetékessége az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 16. §-a második bekezdésén alapszik. A védő a főtárgyalás elején kereshetőségi kifogással élt és arra utalt, hogy ez ügyben a vád képviseletére a B. P. 2. §. harmadik bekezdése alapján egyedül a kir. ügyészség jogosult. A bíróság elutasítólag határozott és a főtárgyalást megtartani rendelte. E végzés ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be. Vádlott a főtárgyaláson beismerte, hogy a füzetet ő írta és adta ki, de azt állította, hogy Ladányi László főszolgabíró Baky Bélát mint alispánt szerepeltette és ez előtte ekként viselkedett. Baky Béla panaszost és az alispánt személyesen ismeri. Az alispán nem volt ott, hanem akit a főszolgabíró alispánnak czímzett, abban Baky Béla személyét ismerte fel. A védő hivatkozott Ladányi Lászlóra, mint tanúra. Ennek kihallgatását a bíróság elrendelte. Más tanuk kihallgatását és a bizonyításnak a jelen vádbeli ügyre nem tartozó kérdésekre kiterjesztését is kívánta a védő , azonban ezeknek hely nem adatott, a mi ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be. Ladányi László tanú megesketése ellen a védő a B. P. 221. §. 5. pontja alapján kifogást tett és miután az elvettetett, a megesketés miatt szintén semmiségi panaszt jelentett be.