Büntető Jog Tára, 1912. október-1913. szeptember (65. kötet, 1-23. szám)
Tartalommutató
teleknek elég létetett volna, politikai tárgyak körül forgó közlemény jelenik meg, az esetben is, ha a lap szellemi részét megjelenés előtt felülvizsgálni nem állt jogában vagy módjában. 53. A bűncselekmény tényálladékának konkrét elemét képező magánjogi jogviszonyra vonatkozó ignorantia a BTK. 82. §-a szerint a szándékot kizáró ténybeli tévedés. 56. Magánokirathamisítás esetében, ha vádlott azzal védekezik, hogy a jogosított nevét a magánokiratra, annak vélt meghatalmazása alapján írta alá, elítélés esetében az elsőbíróság köteles megállapítani és kifejteni, a vádlott ezen védekezését megcáfoló tényeket. 57. Nem bűnös, aki rágalmazó állítást tartalmazó iratot ebbeli tartalmának ismerete nélkül ír alá. 58. Ha a sértett egyenesen maga volt oka a vádlott gondatlansága folytán előállott balesetnek, az okozati összefüggés nem állapítható meg. (Megbeszéli: dr. Finkey Ferenc.) 65. Komoly és megfontolt tudatosság, mint a BTK. 172. §. 2. bek. szerinti izgatás eleme. (Megbeszéléssel.) 139. Rágalmazásnak meghatározott személy sértését célzó dolus speciális nem eleme. 192. Szövetkezet uzsorás ügyletéért a szövetkezeti igazgató csak akkor felelős, ha annak megkötésében személyesen közreműködött. 204. Aki abban a tudatban vezet okiratra hamis névaláírást, hogy az okirat bizonyításra felhasználtatni nem fog, nem követ el bűncselekményt. 206. Építési balesetet előidéző gondatlanságért több, a felügyeletet közösen gyakorló társvállalkozó közül csakis az felelős büntetőjogilag, aki a veszélyes munkálatot elrendelte, és arra tényleg felügyelt. 217. Tulajdonos büntetőjogilag nem felelős az illető munkakörre alkalmas alkalmazottjának gondatlanságáért. 254. Nem büntető jogbeli tévedés, mint a szándékot kizáró körülmény. 302. Egymagában az a körülmény, hogy vádlott erősen ittas állapotban hajtott lovakat, megállapítja a bekövetkezett eredményért való büntetőjogi felelősséget. 312. A gondatlanság fenforgása kérdésének megítélésénél figyelembe jön vádlott egyéni tapasztalata és a cselekmény elkövetésekor fenforgott lelki állapota. — Izgatottság kizárhatja a gondatlanságot oly cselekmény tekintetében, mely normális lelki állapotban levő egyén részéről elkövetve gondatlannak volna tekintendő. (Megbeszéli : dr. Degré Lajos.) 321. 76. §. Nagy fizikai fájdalom a BTK. 76. §-a szerint a beszámítást kizáró öntudatlan állapot megállapításának alapja lehet. (Megbeszéléssel.) 95. 79. §. Jogos védelmi helyzet, mikor a sértett a tettlegesség folytatásával fenyegetődzött, és fenyegetését a körülményeknél fogva alaposnak kellett tartani. 15. Jogos védelmet nem zárja ki az, ha vádlott másoktól segítséget nyerhetett volna. 23. Jogos védelem és annak büntetlen túlhágása egy külön kérdésbe összefoglalható. (Megbeszéli: dr. Degré Miklós.) 33. Kölcsönös dulakodás és verekedés közben elkövetett bántalmazás tekintetében nem állapítható meg jogos védelem. (Megbeszélve.) 62., 94. Kölcsönös dulakodás nem zárja ki a jogos védelmet, ha egyik dulakodó csakis a másiknak támadása folytán, védekezésből dulakodott. 157. Jogos védelmet nem zárja ki, hogy vádlott magánegyéntől segítséget nyerhetett volna. Rögtönös védelem hatóság részéről kizárja a jogos védelmet. 157. Jogos védelem túlhágására vonatkozó kérdés a főkérdésbe foglalható. (Megbeszéléssel.) 166. 82. §. A bűncselekmény tényálladékának konkrét elemét képező magánjogi jogviszonyokra vonatkozó ignorantia a BTK. 82. §-a .