Büntető Jog Tára, 1912. október-1913. szeptember (65. kötet, 1-23. szám)

Tartalommutató

teleknek elég létetett volna, po­litikai tárgyak körül forgó köz­lemény jelenik meg, az esetben is, ha a lap szellemi részét meg­jelenés előtt felülvizsgálni nem állt jogában vagy módjában. 53. A bűncselekmény tényálladéká­­nak konkrét elemét képező ma­gánjogi jogviszonyra vonatkozó ignorantia a BTK. 82. §-a sze­rint a szándékot kizáró ténybeli tévedés. 56. Magánokirathamisítás esetében, ha vádlott azzal védekezik, hogy a jogosított nevét a magánok­iratra, annak vélt meghatalma­zása alapján írta alá, elítélés esetében az elsőbíróság köteles megállapítani és kifejteni, a vádlott ezen védekezését meg­cáfoló tényeket. 57. Nem bűnös, aki rágalmazó állítást tartalmazó iratot ebbeli tartal­mának ismerete nélkül ír alá. 58. Ha a sértett egyenesen maga volt oka a vádlott gondatlansága folytán előállott balesetnek, az okozati összefüggés nem állapít­ható meg. (Megbeszéli: dr. Fin­­key Ferenc.) 65. Komoly és megfontolt tudatosság, mint a BTK. 172. §. 2. bek. sze­rinti izgatás eleme. (Megbeszé­léssel.) 139. Rágalmazásnak meghatározott személy sértését célzó dolus speciális nem eleme. 192. Szövetkezet uzsorás ügyletéért a szövetkezeti igazgató csak ak­kor felelős, ha annak megköté­sében személyesen közreműkö­dött. 204. Aki abban a tudatban vezet ok­iratra hamis névaláírást, hogy az okirat bizonyításra felhasz­náltatni nem fog, nem követ el bűncselekményt. 206. Építési balesetet előidéző gondat­lanságért több, a felügyeletet közösen gyakorló társvállal­kozó közül csakis az felelős büntetőjogilag, aki a veszélyes munkálatot elrendelte, és arra tényleg felügyelt. 217. Tulajdonos büntetőjogilag nem fe­lelős az illető munkakörre al­kalmas alkalmazottjának gon­datlanságáért. 254. Nem büntető jogbeli tévedés, mint a szándékot kizáró körülmény. 302. Egymagában az a körülmény, hogy vádlott erősen ittas állapotban hajtott lovakat, megállapítja a bekövetkezett eredményért való büntetőjogi felelősséget. 312. A gondatlanság fenforgása kérdé­sének megítélésénél figyelembe jön vádlott egyéni tapasztalata és a cselekmény elkövetésekor fenforgott lelki állapota. — Iz­gatottság kizárhatja a gondat­lanságot oly cselekmény tekin­tetében, mely normális lelki ál­lapotban levő egyén részéről elkövetve gondatlannak volna tekintendő. (Megbeszéli : dr. Degré Lajos.) 321. 76. §. Nagy fizikai fájdalom a BTK. 76. §-a szerint a beszámítást ki­záró öntudatlan állapot megál­lapításának alapja lehet. (Meg­beszéléssel.) 95. 79. §. Jogos védelmi helyzet, mikor a sértett a tettlegesség folytatásá­val fenyegetődzött, és fenyege­tését a körülményekn­él fogva alaposnak kellett tartani. 15. Jogos védelmet nem zárja ki az, ha vádlott másoktól segítséget nyerhetett volna. 23. Jogos védelem és annak büntetlen túlhágása egy külön kérdésbe összefoglalható. (Megbeszéli: dr. Degré Miklós.) 33. Kölcsönös dulakodás és verekedés közben elkövetett bántalmazás tekintetében nem állapítható meg jogos védelem. (Megbe­szélve.) 62., 94. Kölcsönös dulakodás nem zárja ki a jogos védelmet, ha egyik dula­kodó csakis a másiknak táma­dása folytán, védekezésből du­lakodott. 157. Jogos védelmet nem zárja ki, hogy vádlott magánegyéntől segítsé­get nyerhetett volna. Rögtönös védelem hatóság részéről ki­zárja a jogos védelmet. 157. Jogos védelem túlhágására vonat­kozó kérdés a főkérdésbe fog­lalható. (Megbeszéléssel.) 166. 82. §. A bűncselekmény tényálladéká­­nak konkrét elemét képező ma­gánjogi jogviszonyokra vonat­kozó ignorantia a BTK. 82. §-a .

Next