Büntető Jog Tára, 1917. október-1918. szeptember (70. kötet, 1-23. szám)

Tartalomjegyzék

III -ával hivatásszerűleg csak az fog­­lalkozhatik, akinek ezt 13—24. §-ai szerint a hatóság vagy maga a rendelet megengedi. 56.* Buda­pesti 1. A. §. A papírpénz értékének az arany­értékkel szemben való aláhanyat­­lása a vagyon elleni bűncselekmé­nyek minősítésére az értékhatár szempontjából befolyással nem bír, 320. 5. §. Az a körülmény, hogy a tolvaj a katonai büntetőtörvény alapján lo­pás bűntettében mondatott ki bű­nösnek, az orgazdaság tárgyában eljáró polgári büntetőbíróságra nézve nem irányadó. Ez a kérdés a polgári büntetőbíróság által a BTK. alapján döntendő el akkor is, ha a lopás tárgyában a katonai büntetőbíróság már döntött. 128. Abban a kérdésben, hogy a felbujtó cselekménye mikép ram­ősíttessék, a BTK. rendelkezései irányadók akkor is, ha a cselekmény tettese a katonai büntetőbíróság hatálya alá tartozik. 138. 61. §. Az elkobzás tárgyairól és né­mely esetéről. — Az Ítélethozatal­kor már rendelkezésre állott tár­gyak elkobz­ása iránt utólag, vég­zéssel intézkedni nem lehet. E sza­bály megsértése a BP. 384. §. 4. pontja szerinti alaki f­­okot való­sítja meg.­­ Megbeszéli: Tireki Géza.) 228. Budapesti 1. Az elkobzás. (Megeszéli: Barcza R. Béla.) 257. 62. §. A sajtótermék elkobzása és meg­semmisítése a BTK. 62. §-a értel­mében helyt foghat akkor is, ha a bűnvádi eljárás azért nem indít­ható meg a sajtójogilag felelős­ségre vonható személyek ellen, mert időközben az elévülés követ­kezett be. (Megbeszéli: Barcza R. Béla.) 263. Budapesti 1. Nincsen útjában a BTK. 62. §-a sze­rinti objektív eljárásnak az, hogy az eljárás sajtójogilag felelősségre vonható személyek ellen folyamat­ba tétetett, ez eljárás során azon­ban elévülés következvén be, vádló a vádat elejtette, s igy a bíróság megszüntető határozatot hozott. (Megbeszéli: Barcza R. Béla.) 265. Budapesti t. 65. §. Az alkalmatlan kísérlet kérdé­séhez. Az emberi élet kioltására relatíve alkalmatlan a cselekmény, s igy a kísérlet megállapítandó, mikor tettes a robogó villanyos kocsi elé olyan körülmények kö­zött helyezi el a megölni szándé­kolt csecsemőt, hogy a villanyos kocsi vezetőjének módjában állott volna a sínen fekvő gyermek lát­tára a kocsit megállítani. 35. A csábítás bűntette csak akkor befe­jezett, ha a nőgyermek a szülő csábítása következtében mással nemileg közösült, illetve nemi vagy természet elleni fajtalanságot kö­vetett el; ha a szülő reábiró tevé­kenysége ily eredményre nem ve­zetett, kísérlet forog fenn. (Meg­beszéli: Angyal Pál.) 81. Nem kísérlet forog fenn, de befeje­zett csalás, midőn a hamis mérle­gen mázsáit árú átvétele megtör­tént sértettnek abban a feltevésé­ben, hogy teljes súlyú árút ka­pott, az át nem adott árútöbblet vádlott kezén maradt, s a súly­­különbözetre nézve sértett csak a csalás felderítése után kapott kár­pótlást. 120. Nem állapítható meg a befejezett lopással anyagi halmazatban kí­sérlet is, hanem csak egy rendbeli a BTK. 336. § 3. pontja szerinti lopás büntette, amikor a tolvaj, a lopás véghezvitele céljából zárt helyiség ajtaját törte fel, de ott a lopást el nem követte azért, mert az eltulajdonítani szándékolt tár­gyak nem voltak a helyiségben, ezeket azonban a tolvaj újabb ke­resés után nyitott helyen találta meg, s innen vette el. (Megbeszéli: Zehery Lajos) 211. Kísérlet által is lehet a fegyveres erő érdekét közvetlenül veszélyeztetni, s így a HVM. 11. §-ának alkalma­zása kísérlet esetében is helyt foghat. 318* A lopás be van végezve az által, ha tettes a más birtokában levő ide­gen ingó dolgot arról a helyről a hova az elhelyeztetett, a birtokos beleegyezése nélkül, jogtalan eltu­lajdonításra irányuló szándékkal elmozdítja, és azt habár csak egy pillanatig is birtokába véve, hatal­mába keríti. 326.

Next