Büntető Jog Tára, 1917. október-1918. szeptember (70. kötet, 1-23. szám)

Tartalomjegyzék

szülött gyermekének köldökzsinór­ját le nem kötötte, s a gyermeket sűtetlen szobában hagyta: nem gondatlanság állapítandó meg, de ölési szándék. 71. Orvosi műhiba, mint a gondatlanság megállapításának alapja. Gondat­lanság állapíttatott meg az orvos terhére azon az alapon, hogy nem szükséges orvosi beavatkozást esz­közölt, azt a fennálló szabályok ellenére második orvos közreműkö­dése nélkül eszközölte, s a beavat­kozás alkalmával történt méhátfú­­ródást nem ismerte fel. 73.* Az üzem veszélytelen lebonyolításá­ért felelős személy gondatlanságát nem érinti az a körülmény, hogy a tulajdonos vagy helyettese nem bocsátott rendelezésére megfelelő munkaerőt, mert ez esetben köteles az üzem folytatását megtagadni, s­­ a jogsértő eredmény bekövetkezé­sét ezzel elhárítani. 137. Gondatlanságból rágalmazás el nem követhető. 257.* Lóhajtás körüli gondatlanság eseté­ben az ittas állapot nem enyhítő, mert ittas állapotban lovaknak hajtása már magában véve gondat­lanság. 272. 79. §. 1. és 2. bek. A jogos védelem csak a fenyegető jogtalan és köz­vetlen támadás elhárítására szüksé­ges védekezés. (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 50, 51, 52. Jogos védelem gyakorolható addig, míg támadástól tartani lehet. (Meg­beszéli: Hacker Ervin.) 50. A támadás megszűnte után jogos vé­delem nem gyakorolható. (Megbe­széli: Hacker Ervin.) 52. A proporconalitás kérdése. A szóbeli sértegetés elhárítására nem szük­séges a sértegetőnek testi bántal­mazása. Ily esetben tehát jogos védelem meg nem állapítható. (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 56. Vélt támadás esetében jogos védelem állapíttatott meg. 139.* Nem állapiható meg jogos védelem annak javára, ki megöli az őt os­­torcsapás­sal támadó egyént. 245* A vádtanács a vádirat ellen beadott kifogások folytán jogos védelem cí­lén a bűnvádi eljárást megszün­tetni jogosítva nincs. (Megbeszéli: Zekely Lajos.) 306. Budapesti t. 79. §. 3. bek. A jogos védelem hatá­rainak csak a megokoltnak tart­ható félelemből és megzavarodott­­ságból való túlhágása büntetlen (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 52, 54, 55. Vélt támadás esetében jogos védelem állapíttatott meg. 139." 80. §. Végszükség címén csak az élvez büntetlenséget, aki vétlenül jutott életveszélybe. Nem állapítható meg végszükség annak javára, ki gon­datlanságával maga is hozzájárult veszélybe jutásához. (Megbeszéli: Angyal Pál.) 129. Nem szolgálhat a végszükség megál­lapításának alapjául a nyomor, mint a lopás motívuma. 320. 82. §. A házasság érvényessége tekinte­tében fenforgó tévedés e §. rendel­kezése alá esik. Hadisegélycsalás miatti vád esetében e §. alapján történt felmentés, mikor vádlott az általa megkötött rituális házasságot érvényesnek tekintette, s ez alapon magát jóhiszemüleg tartotta hadi­­segélyre jogosultnak. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 116. Vélt tévedés esetében jogos védelem állapíttatott meg. 139.­ Lopás miatti vád esetében a jogtalan­ság tudatának hiánya miatt fel­mentő ítélet hozatott, mert vádlot­tat az elvett ingókra törvényes zá­logjog illette meg. 256. Hatósági közeg tettleges bántalmazá­sa akkor is megvalósítja a hatósági közeg elleni erőszak tényálladékát, ha tettes abban a feltevésben volt, hogy a bántalmazott közeg túllépte hatáskörét. 269. B §. alapján az ÁV 1. §. 1. bekezdé­sébe ütköző árdrágító visszaélés miatt emelt vád alól felmentő íté­let csak azzal szemben hozható, ki abban a jóhiszemű tévedésben esz­közölte iparigazolvány alapján a beszerzést, hogy az iparigazolvány hatósági engedélyt képez. Nem fo­rog fenn jóhiszeműség az oly egyén­nél, ki ellen korábban folyamatba tett eljárás, jóhiszeműségére figye­lemmel a BTK. 82. §-a alapján meg lett szüntetve, s aki a megszüntetés után az iparigazolvány alapján to­vább is foglalkozik közszükségleti cikkek forgalombihozatalával. 313., Budapesti 1. )

Next