Büntető Jog Tára, 1917. október-1918. szeptember (70. kötet, 1-23. szám)
Tartalomjegyzék
szülött gyermekének köldökzsinórját le nem kötötte, s a gyermeket sűtetlen szobában hagyta: nem gondatlanság állapítandó meg, de ölési szándék. 71. Orvosi műhiba, mint a gondatlanság megállapításának alapja. Gondatlanság állapíttatott meg az orvos terhére azon az alapon, hogy nem szükséges orvosi beavatkozást eszközölt, azt a fennálló szabályok ellenére második orvos közreműködése nélkül eszközölte, s a beavatkozás alkalmával történt méhátfúródást nem ismerte fel. 73.* Az üzem veszélytelen lebonyolításáért felelős személy gondatlanságát nem érinti az a körülmény, hogy a tulajdonos vagy helyettese nem bocsátott rendelezésére megfelelő munkaerőt, mert ez esetben köteles az üzem folytatását megtagadni, s a jogsértő eredmény bekövetkezését ezzel elhárítani. 137. Gondatlanságból rágalmazás el nem követhető. 257.* Lóhajtás körüli gondatlanság esetében az ittas állapot nem enyhítő, mert ittas állapotban lovaknak hajtása már magában véve gondatlanság. 272. 79. §. 1. és 2. bek. A jogos védelem csak a fenyegető jogtalan és közvetlen támadás elhárítására szükséges védekezés. (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 50, 51, 52. Jogos védelem gyakorolható addig, míg támadástól tartani lehet. (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 50. A támadás megszűnte után jogos védelem nem gyakorolható. (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 52. A proporconalitás kérdése. A szóbeli sértegetés elhárítására nem szükséges a sértegetőnek testi bántalmazása. Ily esetben tehát jogos védelem meg nem állapítható. (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 56. Vélt támadás esetében jogos védelem állapíttatott meg. 139.* Nem állapiható meg jogos védelem annak javára, ki megöli az őt ostorcsapással támadó egyént. 245* A vádtanács a vádirat ellen beadott kifogások folytán jogos védelem cílén a bűnvádi eljárást megszüntetni jogosítva nincs. (Megbeszéli: Zekely Lajos.) 306. Budapesti t. 79. §. 3. bek. A jogos védelem határainak csak a megokoltnak tartható félelemből és megzavarodottságból való túlhágása büntetlen (Megbeszéli: Hacker Ervin.) 52, 54, 55. Vélt támadás esetében jogos védelem állapíttatott meg. 139." 80. §. Végszükség címén csak az élvez büntetlenséget, aki vétlenül jutott életveszélybe. Nem állapítható meg végszükség annak javára, ki gondatlanságával maga is hozzájárult veszélybe jutásához. (Megbeszéli: Angyal Pál.) 129. Nem szolgálhat a végszükség megállapításának alapjául a nyomor, mint a lopás motívuma. 320. 82. §. A házasság érvényessége tekintetében fenforgó tévedés e §. rendelkezése alá esik. Hadisegélycsalás miatti vád esetében e §. alapján történt felmentés, mikor vádlott az általa megkötött rituális házasságot érvényesnek tekintette, s ez alapon magát jóhiszemüleg tartotta hadisegélyre jogosultnak. (Megbeszéli: Degré Miklós.) 116. Vélt tévedés esetében jogos védelem állapíttatott meg. 139. Lopás miatti vád esetében a jogtalanság tudatának hiánya miatt felmentő ítélet hozatott, mert vádlottat az elvett ingókra törvényes zálogjog illette meg. 256. Hatósági közeg tettleges bántalmazása akkor is megvalósítja a hatósági közeg elleni erőszak tényálladékát, ha tettes abban a feltevésben volt, hogy a bántalmazott közeg túllépte hatáskörét. 269. B §. alapján az ÁV 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés miatt emelt vád alól felmentő ítélet csak azzal szemben hozható, ki abban a jóhiszemű tévedésben eszközölte iparigazolvány alapján a beszerzést, hogy az iparigazolvány hatósági engedélyt képez. Nem forog fenn jóhiszeműség az oly egyénnél, ki ellen korábban folyamatba tett eljárás, jóhiszeműségére figyelemmel a BTK. 82. §-a alapján meg lett szüntetve, s aki a megszüntetés után az iparigazolvány alapján tovább is foglalkozik közszükségleti cikkek forgalombihozatalával. 313., Budapesti 1. )