Büntető Jog Tára, 1921 (73. kötet, 1-16. szám)
Tartalomjegyzék
70. §. Aki a közszükségleti cikket beszerzi és más által eladatja, a láncolatos kereskedés vétségében felbujtó. (Megbeszéli Dr. Degré Miklós.) 84. Betöréses lopásban tettestárs, ki a betörést eszközli, ha az elvételben nem is vesz részt. 97.* Értelmi bűnsegéd és nem tettestárs az, aki a lopás elkövetőjét az elvételre integetés által biztatja, ő maga azonban az elvételben részt nem vesz. (Megbeszéli Zehery Lajos.) 117. Budapesti 1. A B. T. K. 308. §-a szerinti többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés esetében a tettesség és részesség szabályainak alkalmazása ki van zárva. (Megbeszéli Dr. Degré Miklós.) 183. Tettestárs a zsarolásban, ki a proletárdiktatúra alatt megtartott házkutatás alkalmával, a felfegyverzett vörösőrök társaságában megjelenik. 218.* Az A. V. 1. §. 0. pontja szerinti árucsempészetnél az elkövetési cselekmény magában foglalja azokat a tevékenységeket is, melyek a határon való átszállítást közvetlenül megelőzik, így az ily áruk beszerzésére, vételére, elhelyezésére, szállítására vonatkozó tevékenységet is. Ehhez képest elkövetési cselekményt hajt végre, s így tettestársnak tekintendő az is, ki a kivitelre szánt tárgyak beszerzésére szükséges pénzösszeget bocsátja rendelkezésre. (Megbeszéli Dr. Degré Miklós.) 241. Testi sértésnél tettestársaság megállapításának nem akadálya az, ha nem tudható ki, hogy az eredmény melyik közreműködő bántalmazásából támadt. Kellék csupán a bántalmazásra irányuló egyetértő szándék, az együttes és közös bántalmazó tevékenység s az, hogy az eredmény e tevékenység okozatos folyománya legyen. 255. 72. §. E §. mellett a B. T. K. 92. §-át csak kétszeres lefokozás esetében kell felhívni. 54. 75. §. 1. bek. Becsületsértés esetében szándék tekintetében elégséges annak tudata, hogy a használt kifejezés megszégyenítő. 38.* Becsületsértésnél szándék tekintetében elégséges egyrészt annak tudata, hogy a kifejezések arra nézve, kivel szemben használtatnak, megbecstelenítők, lealacsonyítók, megszégyenítők, másrészt a kifejezéseknek e tudatban való használása. 189. Rágalmazás vétségének nem eleme a sértési célzat. Elégséges a rágalmazó tényállítás tudatos megtétele. 238.176. §. Kizárja az öntudatlan állapot megállapítását, ha vádlott a vizsgálóbíró előtt s a főtárgyaláson összhangzóan mondotta el a bűncselekmény előzményeit s a cselekmény elkövetése módját. 37. 82. §. Az A. V. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző ártúllépés miatti váddal szemben nem állhat meg az a védekezés, hogy vádlott az ármaximálásról nem tudott, ha az e tárgyban kiadott rendelet szabályszerűen közzé volt téve. 82. 89. §. A büntetlen előélet mellett nem mérlegelhető enyhítő gyanánt az is, hogy vádlottat tisztességes iparosnak ismerték. A feljelentés megtétele utáni jóvátétel nem enyhítő. 90. Árdrágító visszaélésnél enyhítő, hogy tettes szolgálatadója megbízásából járt el. 93. A tanácsköztársaság szerveinek intézkedése folytán letartóztatásban töltött idő a törvényes bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetésbe betudható nem lévén, az e címen történt hosszabb fogva tartás enyhítő gyanánt figyelembe vehető. 97. Szándékos emberölésnél súlyosító, hogy vádlott tiltott helyen vadászott, hogy felügyelettel megbízott egyénekkel állott szemben fegyveresen, hogy egy sértettel szemben két ízben követett el ölési kísérletet, hogy orozva követte el a cselekményt, védtelen emberrel szemben. 105. Halállal büntetendő cselekmény esetében az egyszerű halmazat is súlyosítót képez. 107.* A proletárdiktatúra szerveivel és közegeivel szemben a közhivatalnoki jelleg bitorlása súlyosító körülmény. 123. Lopásnál súlyosító annak közveszélyes volta, s hogy vádlott a műveltebb osztályhoz tartozik. 190. Orgazdaságnál súlyosító, hogy vádlott cselekményével egy fiatalkorú rom