Büntető Jog Tára, 1922 (74. kötet, 1-16. szám)
Tartalomjegyzék
Egy rendbeli több emberen elkövetett s a B. T. K. 280. §-a szerint minősülő befejezett szándékos emberölés büntette állapítandó meg, ha csak az egyik ember halála következett be, míg a másik ember ellen elkövetett ölési cselekmény kísérlet maradt. 122.* A 144. §. 5. pontja szerinti hűtlenség befejezettségéhez a haza iránt való hűség megingatásának eredménye kell; enélkül a bűncselekmény csak kisérlet. (Elvi.) 177. A lopás befejezést nyer az által, hogy a tolvaj az elvenni szándékolt dolgot helyéből elmozdítja. 205. A zsarolás befejezéséhez elegendő, hogy sértett magát a követelt cselekvésre vagy elhagyásra elhatározza. 205.* 66. §. E §. vszonya a B. T. K. 02. §-ához. A 92. §-nál az egyéni bűnösség csökkent volta vonja maga után a korrekcionalizációt, ellenben a 66. §-nál csak az döntő, hogy a kísérleti cselekmény a bevégzés felé mekkora utat tett. Ha tehát a kísérlet objektíve súlyos, de rendkívüli enyhítő körülményei forognak fenn, a B. T. K- 66. §-a alkalmazást nem nyerhet, s csak a 02. §. alkalmazásával lehet enyhébb büntetési nemre áttérni. Ha pedig rendkívüli enyhítő körülmények nincsenek, de objektíve csekély súlyú a kísérlet, akkor a 66. §. alapján alkalmazható enyhébb büntetési nem. Ellenben a kétszeres lefokozásnak akkor van törvényes alapja, ha a kísérlet közel áll az előkészületi cselekményhez, s ezenfelül nagy nyomatésul enyhítő körülmények is forognak fenn. (Megbeszéli Dombóvári Géza.) 129. Míg a 66. §. enyhítő ereje kimerítve nincsen, a 92. §. nem alkalmazható. (Elvi) 177. 69. §. 1. pont. A felbujtó praemeditációjának kérdése. A felbujtó praemeditációja azt feltételezi, hogy a reálizási szándékot fontolja meg előre. Ha tehát felbujtó szándéka nem volt előre megfontolt akkor, amikor a felbujtási cselekményt megkezdte, vele szemben a praemeditáció nem állapítható meg, és pedig az esetben sem, ha utóbb tettessel együtt tervezte és szövögette a gyilkosságot (Megbeszéli Hacker Ervin.) 113. 69. §. 2. pont. Arra lépésnél nem bűnsegéd de tettes az alkalmazott, ki az üzlet tulajdonosa által követelt magas árakat a tulajdonos részére beszedi. 15. Mikor a testi sértésben többen közösen vesznek részt, tettestársaság forog fenn, tekintet nélkül arra, hogy e szándékot meghaladó halálos eredményt melyik közreműködő bántalmazása okozta. 47. Nem lopásban bűnsegéd de orgazda, ki a tolvajjal való előzetes egyetértés nélkül a lopásnál jelen volt s az ellopott ingóságokban részesedik. (Elvi.) 179. Árdrágító üzérkedésnél bűnsegéd, ki az üzérkedéshez pénzkölcsönt nyújt. Bűnsegéd az is, ki a közszükségleti cikket beszerzi, de a továbbeladásban nem vesz részt. 192. 70. §. Ártúllépés eseteiben tettestárs az alkalmazott, ki az üzlet tulajdonosa által megállapított magas árakat a tulajdonos részére beszedi- így tettestárs a fizető pincér. 15. Mikor a testi sértésben többen közösen vesznek részt, tettes társaság forog fenn, tekintet nélkül arra, hogy a szándékot meghaladó halálos eredményt melyik közreműködő bántalmazása okozta. 47. 74. §. A szándék foka, így különösen gyilkosságnál a szándék előre megfontolt volta oszthatatlan személyes körülmény. (Megbeszéli ■ Hacker Ervin.) 113. A hivatali viszony a B. T. K. 381. §j. 2. pontja szerinti csalásnál osztható személyes körülmény. (Megbeszéli Hacker Ervin.) 161, 75. §. 1. bek. Osztály elleni izgatásnál, szándék tekintetében elégséges oly kijelentések tudatos tétele, melyek alkalmasak arra, hogy az egyik társadalmi osztályban a másik iránt gyűlöletet gerjesszenek. Különös célzat, vagy felhívás a gyűlöletre nem szükséges. 47.* Az A. V. 1. S. 1. p. szerinti ártúllépésnél szándék tekintetében elég a maximális ár tudatos túllépése. 97.* Dotus eventualis az, mikor tettes célja kisebb jogsértésre irányul, de 2* V