Büntető Jog Tára, 1922 (74. kötet, 1-16. szám)

Tartalomjegyzék

Egy rendbeli több emberen elköve­tett s a B. T. K. 280. §-a szerint minősülő befejezett szándékos emberölés büntette állapítandó meg, ha csak az egyik ember halála következett be, míg a másik ember ellen elkövetett ölési cse­lekmény kísérlet maradt. 122.* A 144. §. 5. pontja szerinti hűtlenség befejezettségéhez a haza iránt való hűség megingatásának eredménye kell; enélkül a bűncselekmény csak kisérlet. (Elvi.) 177. A lopás befejezést nyer az által, hogy a tolvaj az elvenni szándékolt dolgot helyéből elmozdítja. 205. A zsarolás befejezéséhez elegendő, hogy sértett magát a követelt cselekvésre vagy elhagyásra el­határozza. 205.* 66. §. E §. vszonya a B. T. K. 02. §-á­­hoz. A 92. §-nál az egyéni bűnös­ség csökkent volta vonja maga után a korrekcionalizációt, ellen­ben a 66. §-nál csak az döntő, hogy a kísérleti cselekmény a bevégzés felé mekkora utat tett. Ha tehát a kísérlet objektíve súlyos, de rendkí­vüli enyhítő körülményei­ forognak fenn, a B. T. K- 66. §-a alkalmazást nem nyerhet, s csak a 02. §. alkal­mazásával lehet enyhébb büntetési nemre áttérni. Ha pedig rendkívüli enyhítő körülmények nincsenek, de objektíve csekély súlyú a kísér­let, akkor a 66. §. alapján alkal­mazható enyhébb büntetési nem. Ellenben a kétszeres lefokozásnak akkor van törvényes alapja, ha a kísérlet közel áll az előkészületi cselekményhez, s ezenfelül nagy nyomatésul enyhítő körülmények is forognak fenn. (Megbeszéli Dombóvári­ Géza.) 129. Míg a 66. §. enyhítő ereje kimerítve nincsen, a 92. §. nem alkalmaz­ható. (Elvi­) 177. 69. §. 1. pont. A felbujtó praemeditá­­ciójának kérdése. A felbujtó prae­­meditációja azt feltételezi, hogy a reálizási szándékot fontolja meg előre. Ha tehát felbujtó szándéka nem volt előre megfontolt akkor, amikor a felbujtási cselekményt megkezdte, vele szemben a prae­­m­editáció nem­ állapítható meg, és pedig az esetben sem, ha utóbb tettessel együtt tervezte és szövö­gette a gyilkosságot (Megbeszéli Hacker Ervin.) 113. 69. §. 2. pont. Arra lépésnél nem bűn­segéd de tettes az alkalmazott, ki az üzlet tulajdonosa által követelt magas árakat a tulajdonos részére beszedi. 15. Mikor a testi sértésben többen közö­sen vesznek részt, tettestársaság forog fenn, tekintet nélkül arra, hogy e szándékot meghaladó halá­los eredményt melyik közremű­ködő bántalmazása okozta. 47. Nem lopásban bűnsegéd de orgazda, ki a tolvajjal való előzetes egyet­értés nélkül a lopásnál jelen volt s az ellopott ingóságokban része­sedik. (Elvi.) 179. Árdrágító üzérkedésnél bűnsegéd, ki az üzérkedéshez pénzkölcsönt nyújt. Bűnsegéd az is, ki a köz­szükségleti cikket beszerzi, de a továbbeladásban nem vesz részt. 192. 70. §. Ártúllépés eseteiben tettestárs az alkalmazott, ki az üzle­t tulajdo­nosa által megállapított magas árakat a tulajdonos részére be­szedi- így tettestárs a fizető pincér. 15. Mikor a testi sértésben többen közö­sen vesznek részt, tettes társaság forog fenn, tekintet nélkül arra, hogy a szándékot meghaladó halá­los eredményt melyik közremű­ködő bántalmazása okozta. 47. 74. §. A szándék foka, így különösen gyilkosságnál a szándék előre megfontolt volta oszthatatlan sze­mélyes körülmény. (Megbeszéli ■ Hacker Ervin.) 113. A hivatali viszony a B. T. K. 381. §j. 2. pontja szerinti csalásnál oszt­ható személyes körülmény. (Meg­beszéli Hacker Ervin.) 161, 75. §. 1. bek. Osztály elleni izgatásnál, szándék tekintetében elégséges oly kijelentések tudatos tétele, melyek alkalmasak arra, hogy az egyik társadalmi osztályban a másik iránt gyűlöletet gerjesszenek. Kü­lönös célzat, vagy felhívás a gyűlö­letre nem szükséges. 47.* Az A. V. 1. S. 1. p. szerinti ártúllépés­­nél szándék tekintetében elég a maximális ár tudatos túllépése. 97.* Dotus eventualis az, mikor tettes célja kisebb jogsértésre irányul­, de 2* V

Next