Büntető Jog Tára, 1930 (82. kötet, 1-10. szám)
Tartalomjegyzék
IV 70. §. A B. T. K. 20.§S. §. 1. pontja szerinti pénzhamisításban tettestársak, kik együtt és közösen készítik a hamis pénzt. De nem tettestárs az, aki az utánzásban, vagy utánoztatásban nem vett részt. 166. 75. §. 1. bek. A B. V. 24. §-a szerinti hitelrontás vétségének nem alkotóeleme valamely különös szándék vagy célzat. Lényeg csak az, hogy a hitelrontó kijelentés tudatosan más előtt tétessék. (Megbeszéli Balogh István.) 107. 75. §. 2. bek. A gépkocsivezető fokozottabb gondosságot köteles kifejteni nagyforgalmú útkeresztezésnél, különösen élénk gyalogos és kocsiforgalom idején, valamint a gépkocsi gyors megállását nehezebbé tevő időjárási viszonyok között. 19777. g. Kettős házasság vádjával szemben nem hivatkozhatik a vörös hadseregbe besoroztatás kilátásba helyezésére mint fenyegetésre az, aki a kommunizmus kitörésekor nyomban a vörösök közé állott, és direktóriumi tagságot vállalt. 192. 79. §. 1. és 2. bek. Gondatlansági deliktum beszámítását is kizárja a jogos védelem. (Megbeszéli Zebery Lajos.) 1. A nagyobb veszélyt maga után nem vonható támadással szemben az azzal arányban nem álló módon védekező egyén jogos védelemre nem hivatkozhatik. 5.* Jogos védelem gyakorlására okot adó jogtalan támadásként minősül annak cselekménye, aki az udvarias szavakkal, békésen hozzáforduló egyént durván arcul üti. — A jogos védelemnek ez a helyzete nem szűnik meg az által, hogy vádlott sértettet még azután is bántalmazta, amikor a sértett részéről elszenvedett ütést visszaütéssel megtorolta, ha a további bántalmazást az tette szükségessé, hogy sértett a bántalmazással akkor sem hagyott fel, amikor vádlott vele szemben a védekezés terére lépett. Kölcsönös dulakodás csak kölcsönös és egyidejű támadás esetén állapítható meg. 6.* Felmenő ágbeli rokonnal szemben nincs jogos védelem, ha a megtámadottnak módjában áll a támadás elől kitéréssel menekülni. Feltételezett támadás nem szolgálhat alapul a jogos védelem gyakorlására. 7.* Nem hivatkozhatik jogos védelemre az, aki jogtalan, erőszakos és fenyegető fellépésével maga váltja ki a jogos támadást. 8* 82. §. Kettős házasság esetében nincsen ténybeli tévedés annak részéről, kinek a második házasság megkötésekor, tudnia kellett, hogy első házassága érvényesen fennáll. 192. 89. §. Miután a B. V. 5. §-a a 3. §. 2. bek. 1. és 2. pontjának esetét a cselekménynek sajtó útján való elkövetése esetére összefoglalja, és arra súlyosabb büntetési tételt állapít meg, nem szolgálhat súlyosításul, hogy a cselekmény a törvénynek két rendelkezése szerint minősül. 24. Hivatalból üldözendő bűncselekmény esetében nem enyhítő, hogy sértett vádlott megbüntetését nem kívánta. A cselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő nem enyhítő, ha a bűnper hosszabb tartamának vádlott volt az oka anynyiban, hogy a tárgyalásokra megidézhető nem volt. 28. A bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb (3—4 évi) idő nem enyhítő, ha az vádlott személyi viszonyaira tekintettel nem hathatod vádlottra nyomasztólag. —Nem enyhítő a főtárgyaláson történt töredelmes beismerés, ha terhelt a hatóságokat eleinte félre akarta vezetni. 32. Enyhítő körülmény, hogy vádlott az ugyanazon sajtóközleményben