Büntető Jog Tára, 1939 (91. kötet, 1-10. szám)
Tartalomjegyzék
loghitelező. (Megbeszéli: Zöldi Miklós) 3. — 8. Hitelsértésnél bűnsegéd az, akire a hitelezőnek egyedüli fedezetet nyújtott ingatlan át lett ruházva. (Megbeszéli: Degré Miklós) 38. — 61. Lopásnál bűnsegéd, aki a véghezvitel megkönnyítése végett sértett figyelmét leköti. 43. — 74. Fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésnél nem bűnsegéd, de tettestárs, aki peryőkiajánnlás céljából pénzt ad kölcsön. 50. — 77. Követelés engedményezése által elkövetett hitelsértésinél bűnsegéd az, kire az engedményezés történt. 61 — 101.* 70. Színleges kölcsönügylet folytán végrehajtási zálogjog bekebelezése által elkövetett hitelsértés tettese az ingatlan tulajdonosa, vagyis a színleges jelzálogadós. (Megbeszéli: Zöldy Miklós) 3. —8. Lopásnál nem tettestárs, de bűnsegéd, aki a véghezvitel megkönnyítése végett sértett figyelmét teketi. 43. — 74. In beli aktuális közokirathamisításnál a közreműködők nem tettestársak vagy részesek, de önálló tettesek. 49. — 76.* Fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésnél tettestárs, aki pengekiajánlás céljából pénzt ad kölcsön. 50. — 77. 74. A valóságbizonyítási indítvány nem hat ki a vádlottársra, ki ily indítványt nem tett. (Megbeszéli: Harmatti Jenő) 34. — 55. 76 §. 1. bek. A hitelsértés megvalósításához különös szándék nem szükséges. A szándék szempontjából közömbös, hogy vádlott maga, avagy más segítségével idegeníti el vagyonát. (Megbeszéli: Zöldy Miklós) 3. — 8. Hegyes késsel a nyakon ejtett szúrás az ölési szándékra enged következtetni. 13. — 24.* Nemzetrágalmazásnak nem eleme a sértésre irányuló különös szándék, hanem e tekintetben elegendő annak tudata, hogy az állított valótlan tény a magyar állam vagy magyar nemzet megbecsülését csorbítani vagy hitelét sérteni alkalmas. 29. — 46.* Hitelsértésnél szándék tekintetében elégséges a hitelező követelési jogának szándékos kijátszása. 61. — 101.* Nemzetrágalmazásnál a szándékosság megállapításához egyedül a tényállítás tudatos használata, vagyis az a tudat szükséges, hogy a használt tényállítás alkalmas az Á. T. V. 7. §-ában megjelölt következmények előidézésére. 65. — 107.* Az Á. T. V. 5. §. 1. bek. szerinti izgatáshoz külön izgatási szándék nem szükséges, hanem elegendő az izgató hatású kijelentéseknek tudatos használata. (Megbeszéli: dr. Degré Miklós) 70. — 113. Az 1923. évi V. t.-c. 16. §-ában meghatározott szédelgő feldicsérése vétségével kapcsolatosan különös szándék nem szükséges. Elégséges annak tudata, hogy a cselekmény az idézett törvény rendelkezéseit sérti. (Megbeszéli: dr. Csanádi Zoltán) 73. — 128. Rágalmazásnál szándék tekintetében csupán annak tudata szükséges, hogy a tényállítás valóság esetében azt, kiről állíttatott, közmegvetésnek teszik ki. 78. — 133. A dolus eventualis fogalma. Szándéknak feltétele, hogy tettes előrelátta vagy láthatta, hogy cselekménye- VI