Büntető Jog Tára, 1944 (96. kötet, 1-8. szám)
1944-01-01 / 1. szám
MAGYAR JOGI SZEMLE — HATÁROZATTARAR BÜNTETŐ JOG TÁRA Főszerkesztő: Dr. DEGRÉ MIKLÓS, a bpesti kir. ítélőtábla ny. elnöke. Szerkesztő: Dr. ZEHERY LAJOS, kir. kúriai biró, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BÁRÁNYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonkint, augusztus kivételével. Szerkesztőség: Budapest, XI., Eszék utca 9—11. I. em. 1. Tel.: 468-132. XCVI. évfolyam. Budapest, 1944. január hó. 1. szám. 1. Azon az alapon, hogy vádlott a folytatólagos bűncselekmény egy részét mint fiatalkorú, többi részét pedig mint felnőtt korú valósította meg, a F. B. 56. §. 1. bek. 2. pontja és 59. §. 2. bekezdése nem alkalmazható. A fiatal és felnőtt korban folyamatosan elkövetett folytatólagos cselekmény elbírálása tehát a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, amely a fiatalkorban megvalósított részcselekményeket is elbírálja. Ezek szerint folytatólagosan elkövetett lopásnál nem zárja ki a B. N. 49. §. 2. bek. 1. p. szerinti minősítés alkalmazását az a körülmény, hogy vádlott az ingók legnagyobb részét még fiatalkorban tulajdonította el, míg ezeknek 4000 pengőn aluli értékű kisebb részét felnőtt korban. — Bűnösségi körülmények mérlegelése. (BTK. 96. §; FB. 56. § 1. bek. 2. pont, 59. § 2. bek.; BN. 18., 48. §§, 49. § 2. bek. 1. pont; BTK. 89.§.) Megbeszéli: Dr. Degré Miklós. Alábbi határozat azt a mindenekfölött érdekes kérdést dönti el, hogy a minősítés szempontjából mennyiben bír jelentőséggel az a körülmény, hogy a folytatólagos bűncselekmény egy részét vádlott mint fiatalkorú, többi részét mint felnőtt korú követte el. A kérdés nagy gyakorlati jelentőséggel bír a bűncselekmény által okozott kár összege szerint minősülő bűncselekményeknél. Jelentőséggel bír nevezetesen abból a szempontból, hogy ha a felnőtt korban elkövetett részcselekmények által okozott kár összege kisebb annáll, mely a súlyosabb minősítést maga után vonja, de a fiatalkorban elkövetett cselekményekkel okozott kár összegével együtt az értékhatárt meghaladja, lehet-e a súlyosabb minősítést alkalmazni? Alábbi esetben a kérdés a B. I. 49.§ 2. bek. 1. pontjának alkalmazása szempontjából merült fel. De a kérdés hasonló jelentőséggel bír mindazoknál a bűncselekményeknél, miknél az értékhatár a minősítésre befolyással bír, és amelyeknél a folytatólagos egységbe foglalás lehetősége kizárva nincsen. Tehát közönséges lopásnál (B. N. 48. §), sikkasztásnál (B. T. K. 356. §), csalásnál (B. T. K. 380. §) stb. A kérdés ezek szerint az, hogy fiatal korban és folyamatosan felnőtt korban elkövetett folytatólagos bűncselekmény minősítésének alapjául szól.