Californiai Magyarság, 1958 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1958-11-14 / 46. szám
No. 46 — 1958 november 14 CALIFORNIA! MAGYARSAG 3-ik oldal NYUGATI FIGYELŐ H tja: (leiluf Jlajai MAGYAR IZÜ ATOM Az Atomerő Bizottság november elsején jelentette be, hogy az Enrico Fermi 50,000 dolláros díjat Wigner Jenő, magyar születésű fizikusnak ítélte oda. A választási kampány lázában kevesen figyeltek fel erre a bejelentésre. Mint minden esetben, úgy most is örömmel regisztráljuk a magyar teljesítményt. Wigner honfitársunk, aki a Princeton Egyetem fizikusa New Jerseyben; az elvonuló kutató típus, aki nem a nyilvánosság előtt való szerepléssel, hanem kutatásaiban elmélyülve igyekszik szolgálni az emberi haladás ügyét. Az Atomerő Bizottság jelentésében kiemeli, hogy Wigner új reaktorok szerkesztésében és az atomerő praktikus alkalmazásában tűnt ki. Az eredeti hármas: Teller Ede, Szilárd Leó és Enrico Fermi abban a korban kezdték az atombomba szerkesztését, amikor fogadott hazájuk nyugaton és keleten élet-halál harcos vívott a német és a japán haderők ellen. Amikor a szovjet kémek ellopták az atombomba titkát és a vörös veszedelem az egész szabad világot fenyegette, Teller Ede írta fel a fekete táblára a hidrogén bomba formuláját. És védte találmányát mindazokkal szemben, akik a szovjet propagandától megtévesztve, ki akarták csavarni Amerika kezéből ezt az önvédelmi fegyvert. Most egy magyaré az az érdem is, hogy az atomerő ne csak önvédelmi szolgálatban, hanem békés alkalmazásban is szolgálja az emberi haladást. SZTÁLIN ÉS PASTERNAK A szovjet író Szövetség 800 tagja volt jelen azon a gyűlésen, amely Boris Pasternákot kizárta a szovjet irodalomból. Ezt annyival könnyebb a fehérhajú írónak elviselnie, mert “Dr. Zsivago” útján beérkezett a világirodalom halhatatlanjai közé. Érdekes részleteket olvasunk most arról, hogy miként úszta meg Pasternak a Sztálin alatti terrort. Mivel írásait a cenzúra nem igen szerette, inkább műfordításokkal foglalkozott. Ezek között, lefordította a Georgia-i irodalom értékesebb munkáit is orosz nyelvre. A vén Tiflisz-i haramia, amint tudjuk, élete végéig törte az orosz nyelvet és többre becsült egy másodrangú georgiai irodalmi munkát a magasabb nívójú orosznál. Amikor Pasternák fordításai megjelentek, Sztálin telefonon felhívta az irót és gratulált neki. Egyben nagylelkűen azt is felajánlotta, hogy bármit megtesz, amit az iró kér tőle. Pasternak nem kért semmit. De a terrorgépezet látva, hogy Sztálin kegyébe fogadta az eddigi üldözöttet, abbahagyta az iró ellen folyó hajszát. Amikor Sztálin felesége “meghalt”, az irók részvétnyilatkozatot küldtek a vén hitvesgyilkosnak. Pasternák megtagadta a nyilatkozat aláírását s kijelentette, hogy ő az elhunyttal szimpatizál. A szolgalelkű irók ezt besúgták a tifliszi betyárnak. A diktátor elkomorult és csak annyit mondott, hogy Pasternak turbátor ember. És a hajsza kezdődött újra. 1945-ben szovjet pénzen ismét felkelést szervezett s megalapította a “Mehabad Népköztársaságot”, amit a Szovjet természetesen azonnal elismert. Törökország, Irán és Irak közös hadereje kellett ahhoz, hogy a szovjet-csinálta kurd “Népköztársaságot” leverjék. Törökországban 406 millió, Iránban 201 millió, Irakban 1V2 millió, Szíriában pedig félmillió félnomád kurd él a hozzáférhetetlen hegyek között és állandó bajt okoz az arab kormányoknak. A múlt hetekben Barzani váratlanul Bagdadba érkezett és a legjobb szállóban ütötte fel főhadiszállását. El Kassem diktátornak eddig is volt elég baja a Nasser ügynökökkel. Most a Kremlin a kurd partizánt is a nyakára küldte. A középkeleti zavarosban való halászat eme újabb sakkhúzása nem fog tetszeni az araboknak. A MAJOM NADRÁGJA Jugoszláviában a független kommunista paradicsom sem ennivalóval lakatja jól a népet. Különösen a boszniai hegyek lakói nélkülöznek, akiknek még normális időkben sem volt túl sok ennivalója, mivel a kopár hegyeken eső nélkül semmi sem terem. Azért küldi Tito a cirkuszt a boszniai falvakba, hogy a kenyér-inségről elterelje a figyelmet. Pozarevác falucskában Dusán Nikelics nincstelen paraszt irigy szemmel nézte azt a jó minőségű szürke nadrágot, amit Gogó, a cirkusz majma viselt. Előadás után, az éj leple alatt, Nikelics ellopta a szürke nadrágot. Tehette ezt annál könnyebben, mert a majom is nadrág nélkül alszik. Gogó, a majom másnap nem volt hajlandó fellépni a cirkuszban nadrág nélkül. Hiába traktálták a legjobb falatokkal. Csak morgott és a nadrágja helyét tapogatta. A rendőrség kinyomozta a rettentő bűntény elkövetőjét és Nikelics a dutyiban ül. Mivel ezen a helyen néhanapján úgynevezett viccek szoktak megjelenni, sietünk megjegyezni, hogy ezt a hírt a Reuter Hírügynökségtől vettük. Az angol Reuternek pedig nem igen van viccelő kedve. Ezek után Nikelicsnek sem. HOL A KULTÚRA? Fadrusz János centenáriuma Száz évvel ezelőtt, 1858 sep. 2-án született Pozsonyban a múlt század legnagyobb magyar szobrásza, Fadrusz János. Lakatos inasból lett szívós, kitartó tanulással világhírű szobrászművész. Legemlegetettebb művei: a csehek által lerombolt pozsonyi Mária Terézia-, és a románok által lerombolt kolozsvári Mátyás-szobor. Monumentális történelmi alkotásait megelőzően, egy vallásos szobor alkotással vonta magára a figyelmet, a világviszonylatban is egyik legszebb, leghatásosabb Krisztus feszülettel amellyel 1892-ben elnyerte a Képzőművészeti Társulat ezer forintos nagydíját. De hadd hívjuk fel a figyelmet Fadrusznak egy másik szép egyházművészeti és ugyanakkor magyar történelmi szoboralkotására is: ő faragta ki carrarai márványból a Szt. István bazilika nemes egyszerűségében is méltóságteljes Szent László szobrát. Iván, a “hős” szovjet harcos, a magyar szabadságharc leverése után levelet ír haza a falujába anyjának: “Tudja, szép ország ez itt, jó is lenne itt minden, csak egy nagyon nagy baj van, éspedig az hogy itt nincsen kultúra!” Néhány hét múlva meg is jött a válasz: “Fiam Iván! Postafordultával azonnal írd meg hogy azt a kultúrát hol lehet kapni és mi az, mert én azonnal veszek, és jól becsomagolva elküldöm neked, édes fiam Iván, csak ne legyen nagyon drága. Addig kérjed kölcsön egyik harcostársadtól. A kultúra miatt aggódó Anyád.” MÁR MEGINT KURDISZTÁN? Mulla Mustafa Barzani és fivére 1938-ban felkelést szerveztek az iraki kurd törzsek között. Az arab hadseregnek egy évig tartott, amíg a félnomád hegyi lakókat leverte. Barzani és fivére börtönbe kerültek és a második világháború alatt szöktek meg onnan. Barzani Oroszországba vándorolt, ahol katonai átképzésen ment keresztül és a vörös hadseregben szolgált vezérőrnagyi ranggal. NEM BAJ! — Papa, a feladat megoldása, amit tegnap nekem csináltál, hibás volt.— Ó, igazán sajnálom. — Nem tesz semmit. A többi papa sem tudta jól megoldani! TOLLAS IRODALMI EST (Folytatás az első oldalról) Igéhez. • Neszlényiné Pfeiffer Judit zongoraművész Bartók Béla 15 magyar paraszt-dalát adta elő, Mrs. Mitzy (Dudás) Trickey a God Bless America mellett, Schubert Ave Máriáját énekelte, Brausz Károly pedig régi magyar, főleg kuruckori dalokat adott elő nagy sikerrel, mindkettőjüket Lorincz Magda kísérte zongorán. Az estet angolul Forgó Ferenc, magyarul Dolinszky János konferálta. Börtön-Magyarország lelki átalakulásáról mondott beszédet Tollas Tibor bemutatása előtt, Lengyel Alfonz. Szép teljesítményt nyújtottak szavalataikkal a fiatalok között Orbán Marika, Balogh István és Csermely Katalin. Saját szerzeményű versével köszöntötte Tollas Tibort a közöttünk élő ifjú Elek Elemér. A Hawaii szigeteken élő magyar református papköltő, Szabó Lászlónak Tollashoz írt versét, a ‘Bors vezér dalnokaiét is itt hallotta első ízben a költő, amikor azt Leopold Jenő a ‘Californiai Magyarság’ hasábjairól felolvasta. Az előadás a magyar Himnusszal záródott. Az irodalmi est teljes műsoráról Steinmetz Albert hangfelvételt készített. A rendezés nehéz műszaki munkáját Laborczy Miklós szabadságharcos végezte. Főrendező Dolinszky János volt. A kommunista magyar kor mány új rendelete A magyarországi kommunista kormány utasítására, az OTSB rendeletet adott ki, amely megtiltja az összes magyarországi versenyzőknek, hogy bármely olyan sporteseményen részt vehessenek, melyen szabad magyar versenyzők is szerepelnek. Ennek a rendeletnek a kibocsájtását a kommunisták részére az tette szükségessé, hogy az elmúlt félévben lezajlott nemzetközi versenyeken és világbajnokságon (vívó, sakk), a menekült magyar versenyzők sikeres szereplése mindenütt nagy rokonszenvre és megbecsülésre talált és ezzel háttérbe szorította a kommunista sportküldöttségek eredményeit. A bazárnyitás napja: november 16 2 napos nagy őszi NOVEMBER HÓ 16-án és 23-án VASÁRNAP, LESZ MEGTARTVA A Szent István (').'Egyházközseg BAZARJA Nov. 16-án ebédre és vacsorára Kolbász, hurka, töltött káposzta, borjúpörkölt lesz felszolgálva. DÉLUTÁN SZÓRAKOZÁS, ESTE SORSOLÁS • * A BAZÁR ELSŐ DIJA: $50, MÁSODIK DIJA $25, ÉS HARMADIK DIJA $10 AJÁNDÉKOKRA ALKALMAS TÁRGYAKAT JUTÁNYOSAN VEHET KARÁCSONYRA CSALÁDTAGJAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK! Bazárjegyeket értékes tárgyakra a plébánián és a hitközség tagjainál lehet kapni. — Segítse egyházát és vásároljon jegyeket, valamint adja el ismerősei körében azokat önt, családját, barátait és ismerőseit szeretettel hívja meg az Egyházközség a SZENT ISTVÁN TEREMBE, 3715 WOODLAWN AVE., LOS ANGELES, CALIF.