Californiai Magyarság, 1958 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1958-11-14 / 46. szám

No. 46 — 1958 november 14 CALIFORNIA! MAGYARSAG 3-ik oldal NYUGATI FIGYELŐ H tja: (leiluf Jlajai MAGYAR IZÜ ATOM Az Atomerő Bizottság november elsején jelentette be, hogy az Enrico Fermi 50,000 dolláros díjat Wigner Jenő, magyar születésű fizikusnak ítélte oda. A választási kampány lázában kevesen figyeltek fel erre a bejelentésre. Mint minden esetben, úgy most is örömmel regisztráljuk a magyar teljesítményt. Wig­ner honfitársunk, aki a Princeton Egyetem fizikusa New Jer­seyben; az elvonuló kutató típus, aki nem a nyilvánosság előtt való szerepléssel, hanem kutatásaiban elmélyülve igyekszik szolgálni az emberi haladás ügyét. Az Atomerő Bizottság jelen­tésében kiemeli, hogy Wigner új reaktorok szerkesztésében és az atomerő praktikus alkalmazásában tűnt ki. Az eredeti hármas: Teller Ede, Szilárd Leó és Enrico Fer­­m­i abban a korban kezdték az atombomba szerkesztését, ami­kor fogadott hazájuk nyugaton és keleten élet-halál harcos ví­vott a német és a japán haderők ellen. Amikor a szovjet kémek ellopták az atombomba titkát és a vörös veszedelem az egész szabad világot fenyegette, Teller Ede írta fel a fekete táblára a hidrogén bomba formuláját. És védte találmányát mindazok­kal szemben, akik a szovjet propagandától megtévesztve, ki a­­karták csavarni Amerika kezéből ezt az önvédelmi fegyvert. Most egy magyaré az az érdem is, hogy az atomerő ne csak ön­védelmi szolgálatban, hanem békés alkalmazásban is szolgálja az emberi haladást. SZTÁLIN ÉS PASTERNAK A szovjet író Szövetség 800 tagja volt jelen azon a gyűlé­sen, amely Boris Pasternákot­ kizárta a szovjet irodalomból. Ezt annyival könnyebb a fehérhajú írónak elviselnie, mert “Dr. Zsivago” útján beérkezett a világirodalom halhatatlanjai közé. Érdekes részleteket olvasunk most arról, hogy miként úszta meg Pasternak a Sztálin alatti terrort. Mivel írásait a cenzúra nem igen szerette, inkább műfordításokkal foglalkozott. Ezek között, lefordította a Georgia-i irodalom értékesebb munkáit is orosz nyelvre. A vén Tiflisz-i haramia, amint tudjuk, élete végéig törte az orosz nyelvet és többre becsült egy másodrangú georgiai i­­rodalmi munkát a magasabb nívójú orosznál. Amikor Paster­­nák fordításai megjelentek, Sztálin telefonon felhívta az irót és gratulált neki. Egyben nagylelkűen azt is felajánlotta, hogy bármit megtesz, amit az iró kér tőle. Pasternak nem kért sem­mit. De a terrorgépezet látva, hogy Sztálin kegyébe fogadta az eddigi üldözöttet, abbahagyta az iró ellen folyó hajszát. Amikor Sztálin felesége “meghalt”, az irók részvétnyilat­kozatot küldtek a vén hitvesgyilkosnak. Pasternák megtagadta a nyilatkozat aláírását s kijelentette, hogy ő az elhunyttal szim­patizál. A szolgalelkű irók ezt besúgták a tifliszi betyárnak. A diktátor elkomorult és csak annyit mondott, hogy Pasternak turbátor ember. És a hajsza kezdődött újra. 1945-ben szovjet pénzen ismét felkelést szervezett s meg­alapította a “Mehabad Népköztársaságot”, amit a Szovjet ter­mészetesen azonnal elismert. Törökország, Irán és Irak közös hadereje kellett ahhoz, hogy a szovjet-csinálta kurd “Népköz­­társaságot” leverjék. Törökországban 406 millió, Iránban 201 millió, Irakban 1V2 millió, Szíriában pedig félmillió félnomád kurd él a hozzáférhetetlen hegyek között és állandó bajt okoz az arab kormányoknak. A múlt hetekben Barzani váratlanul Bagdadba érkezett és a legjobb szállóban ütötte fel főhadiszállását. El Kassem dik­tátornak eddig is volt elég baja a Nasser ügynökökkel. Most a Kremlin a kurd partizánt is a nyakára küldte. A középkeleti zavarosban való halászat eme újabb sakkhúzása nem fog tet­szeni az araboknak. A MAJOM NADRÁGJA Jugoszláviában a független kommunista paradicsom sem ennivalóval lakatja jól a népet. Különösen a boszniai hegyek lakói nélkülöznek, akiknek még normális időkben sem volt túl sok ennivalója, mivel a kopár hegyeken eső nélkül semmi sem terem. Azért küldi Tito a cirkuszt a boszniai falvakba, hogy a kenyér-inségről elterelje a figyelmet. Pozarevác falucskában Dusán Nikelics nincstelen paraszt irigy szemmel nézte azt a jó minőségű szürke nadrágot, amit Gogó, a cirkusz majma vi­selt. Előadás után, az éj leple alatt, Nikelics ellopta a szürke nadrágot. Tehette ezt annál könnyebben, mert a majom is nad­rág nélkül alszik. Gogó, a majom másnap nem volt hajlandó fellépni a cir­kuszban nadrág nélkül. Hiába traktálták a legjobb falatokkal. Csak morgott és a nadrágja helyét tapogatta. A rendőrség ki­nyomozta a rettentő bűntény elkövetőjét és Nikelics a dutyi­ban ül. Mivel ezen a helyen néhanapján úgynevezett viccek szoktak megjelenni, sietünk megjegyezni, hogy ezt a hírt a Re­uter Hírügynökségtől vettük. Az angol Reuternek pedig nem igen van viccelő kedve. Ezek után Nikelicsnek sem. HOL A KULTÚRA? Fadrusz János centenáriuma Száz évvel ezelőtt, 1858 sep. 2-án született Pozsonyban a múlt század legnagyobb ma­gyar szobrásza, Fadrusz János. Lakatos inasból lett szívós, ki­tartó tanulással világhírű szob­rászművész. Legemlegetettebb művei: a csehek által lerom­bolt pozsonyi Mária Terézia-, és a románok által lerombolt kolozsvári Mátyás-szobor. Mo­numentális történelmi alkotá­sait megelőzően, egy vallásos szobor alkotással vonta magá­ra a figyelmet, a világviszony­latban is egyik legszebb, leg­hatásosabb Krisztus feszülettel amellyel 1892-ben elnyerte a Képzőművészeti Társulat ezer forintos nagydíját. De hadd hívjuk fel a figyel­met Fadrusznak egy másik szép egyházművészeti és u­­gyanakkor magyar történelmi szoboralkotására is: ő faragta ki carrarai márványból a Szt. István bazilika nemes egysze­­r­ű­s­é­gében is méltóságteljes Szent László szobrát. Iván, a “hős” szovjet har­cos, a magyar szabadságharc leverése után levelet ír haza a falujába anyjának: “Tudja, szép ország ez itt, jó is lenne itt minden, csak egy nagyon nagy baj van, éspedig az hogy itt nincsen kultúra!” Néhány hét múlva meg is jött a válasz: “Fiam Iván! Pos­tafordultával azonnal írd meg hogy azt a kultúrát hol lehet kapni és mi az, mert én azon­nal veszek, és jól becsomagol­va elküldöm neked, édes fiam Iván, csak ne legyen nagyon drága. Addig kérjed kölcsön egyik harcostársadtól. A kul­túra miatt aggódó Anyád.” MÁR MEGINT KURDISZTÁN? Mulla Mustafa Barzani és fivére 1938-ban felkelést szer­veztek az iraki kurd törzsek között. Az arab hadseregnek egy évig tartott, amíg a félnomád hegyi lakókat leverte. Barzani és fivére börtönbe kerültek és a második világháború alatt szök­tek meg onnan. Barzani Oroszországba vándorolt, ahol katonai átképzésen ment keresztül és a vörös hadseregben szolgált ve­­zérőrnagyi ranggal. NEM BAJ! — Papa, a feladat megol­dása, amit tegnap nekem csi­náltál, hibás volt.­­— Ó, igazán sajnálom. — Nem tesz semmit. A töb­bi papa sem tudta jól megol­dani! TOLLAS IRODALMI EST (Folytatás az első oldalról) Igéhez. • Neszlényiné Pfeiffer Judit zongoraművész Bartók Béla 15 magyar paraszt-dalát adta elő, Mrs. Mitzy (Dudás) Trickey a God Bless America mellett, Schubert Ave Máriá­ját énekelte, Brausz Károly pedig régi magyar, főleg ku­­ruckori dalokat adott elő nagy sikerrel, mindkettőjüket Lo­­rincz Magda kísérte zongorán. Az estet angolul Forgó Fe­renc, magyarul Dolinszky Já­­n­o­s konferálta. Börtön-Ma­­gyarország lelki átalakulásáról mondott beszédet Tollas Tibor bemutatása előtt, Lengyel Al­fonz. Szép teljesítményt nyúj­tottak szavalataikkal a fiata­lok között Orbán Marika, Ba­logh István és Csermely Kata­lin. Saját szerzeményű versé­vel köszöntötte Tollas Tibort a közöttünk élő ifjú Elek Ele­mér. A Hawaii szigeteken élő magyar református papköltő, Szabó Lászlónak Tollashoz írt versét, a ‘Bors vezér dalno­kaiét is itt hallotta első ízben a költő, amikor azt Leopold Jenő a ‘Californiai Magyarság’ hasábjairól felolvasta. Az előadás a magyar Him­nusszal záródott. Az irodalmi est teljes műsoráról Steinmetz Albert hangfelvételt készített. A rendezés nehéz m­ű­sz­a­k­i munkáját Laborczy Miklós sza­badságharcos végezte. Főren­dező Dolinszky János volt. A kommunista magyar kor­­ mány új rendelete A magyarországi kommunis­ta k­o­r­m­á­ny utasítására, az OTSB rendeletet adott ki, a­­mely megtiltja az összes ma­gyarországi ver­senyzőknek, hogy bármely olyan sport­ese­ményen részt vehessenek, me­lyen szabad magyar verseny­zők is szerepelnek. Ennek a rendeletnek a kibocsájtását a kommunisták részére az tette szükségessé, hogy az elmúlt félévben lezajlott nemzetközi versenyeken és világbajnoksá­gon (vívó, sakk), a menekült magyar versenyzők sikeres szereplése mindenütt nagy ro­­konszenvre és megbecsülésre talált és ezzel háttérbe szorí­totta a kommunista sportkül­döttségek eredményeit. A bazárnyitás napja: november 16 2 napos nagy őszi NOVEMBER HÓ 16-án és 23-án VASÁRNAP, LESZ MEGTARTVA A Szent István (').'­Egyházközseg BAZARJA Nov. 16-án ebédre és vacsorára Kolbász, hurka, töltött­ káposzta, borjúpörkölt lesz felszolgálva. DÉLUTÁN SZÓRAKOZÁS, ESTE SORSOLÁS • * A BAZÁR ELSŐ DIJA: $50, MÁSODIK DIJA $25, ÉS HARMADIK DIJA $10 AJÁNDÉKOKRA ALKALMAS TÁRGYAKAT JUTÁNYOSAN VEHET KARÁCSONYRA CSALÁDTAGJAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK! Bazárjegyeket értékes tárgyakra a plébánián és a hitközség tagjainál lehet kapni. — Segítse egyházát és vásároljon jegyeket, valamint adja el ismerősei körében azokat önt, családját, barátait és ismerőseit szeretettel hívja meg az Egyházközség a SZENT ISTVÁN TEREMBE, 3715 WOODLAWN AVE., LOS ANGELES, CALIF.

Next