Californiai Magyarság, 1960 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1960-03-31 / 13. szám (14. szám)

MAG Established in 1922 (CALIFORNIA HUNGARIANS) An American Nevyspaper in Hungarian Language The Only Hungarian Weekly Newspaper West of the Mississippi Edited and Published Every Friday by ZOLTÁN V. SABADOS, 648 N. Western Ave., Los Angeles 4, Calif. VOL. XXXIX. No. 13. LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, CALIF., FRIDAY, March 31, 1961. SINGLE COPY 15 CENTS Húsvéti gondolatok... Húsvét a gonoszság látszat-győzelmének a szétzúzása. Meg­mutatása annak, hogy a test megölése, a halál, nem a végső pont az események, a létezők skáláján. A halál csak a testi lét, anya­gi világ, horizontjának a széle. A lélek első lépése ott kezdődik, ahol a láb ritmusa megszűnik... A lélek ott tárul fel új színekre, új csodákra, ahol az elfáradt szem lezárul... Az alleluja ott kez­dődik, ahol a circumbeberant már elveszíti fájdalmas, könnyes utórezgését... A boldogság, az örök és háborítatlan, akkor kez­dődik, amikor a test befejezte bojtos útját... “Igen ritkaság —­­ ahogy Proust írja —, hogy a boldogság az általunk előírt receptre készül.” A húsvét boldogsága 14 stá­cióra épül fel. Elesésekre, vérhullatásra, megalázottságra, s még az Isten-ember ajakról is elhangzó sóhajra: a múljék el Tőlem e pohár, sóhajára. A mi receptünk nem akarja ismerni a szenve­dést, lemondást, csak dicsőséget. Pedig, ahogy Claudel írja, aki nem akarja a szenvedést, arra nem jön az öröm pirkadata. A húsvét a hitre épül fel. Az Isten és a lélek valós világában való hitre. Az életnek a síron túl való kiteljesedésére. A hitre, amely — Montesquieu szerint is — ott van minden nemzet böl­csőjénél. A húsvét, ez az éltető hit, tartja meg fiatalnak az e­­gyént, épúgy mint a nemzetet. Nem akkor lesz öreg valaki, ha ráncok vésődnek az arcára, homlokára, hanem akkor, ha a lelki érték­ skáláját sutba dobja. A lélekre, a sír első lapátnyi földjét, a kételkedés, az ajkbiggyesztő blazirtság szórja rá. Fiatal az ma­rad — ahogy Mac Arthur mondja — aki,tud csodálkozni, aki mint a gyermek örökké felteszi a kérdést: s utána? Húsvét az ö­­rök megifjodás receptje. Az örök újjászületés kálváriák, kínok, nagypéntek után. De Lattre de Tassigny marsal mondja: “Aki minden szenvedésre kész, az mindent mer.” Mer 1848-at, mer 1956-ot, s mer egy másik, az Isten tervébe beleszőtt, nagy­ álmú, szép­ húsvétú, magyar feltámadós esztendőt. A nemzet, amelyik hisz, még nem­ a fekete temetők eljegyzettje. Az a nép azonban, — ahogy Montesquieu írja — amely hitetlen, ott áll már a sír szélén. “Valahányszor Krisztus ellen az öklét rázza az a nép, a­­melynek történelmét Ő indította el — ahogy Mgr. Tissier mond­ja —, ott a civilizáció minden látszat­haladás ellenére megfenek­lett, s a nép az első lépést megtette a bukás felé.” Ha valahol széttörik a két kőtáblát, ott a kés gyilokká lesz. Ha valahol le­döntik a templomokat, ott zsarnok ül a romok tetejébe. Ha nin­csenek alleluják, akkor szaporodnak a fesztisü­megek. Ha nincs oltár, akkor elbur­jánoznak a bitófák. Ha nincs húsvétja egy nép­nek, akkor nincs Istene. Ha nincs Isten, nincs a törvény mögött szentesítés, akkor hókusz-pókusz minden törvényszéki tárgyalás, minden nemzetközi megállapodás eggyel több porosodó akta... Ha nincs húsvét, s feltámadás, akkor szégyellü­nk kell az e­­gész magyar történelmet Szent Istvántól Mindszentyig. Szégyel­­nünk kell Isten nélkül, a sírokon túl átnyúló valós élet nélkül, hogy őseink véreztek, s életüket fiatalon fosztották meg rájuk vá­ró örömöktől, Jézus nevével ajkukon magányos várak árkaiban, szégyellü­nk kell, hogy Mohinál eltemettük másokért virágba hajló, kora renaissance-unkat, hogy Mohácsnál temetőt csinál­tunk, hogy Rákóczi tátogatói Rodostóban haltak meg, hogy Kos­­suthunk menekült lett, hogy Széchenyink megőrült, hogy 1956- ban Botondként rést ütöttünk az anyagelvűség bálványán. Ha nincs húsvét és feltámadás, akkor igazuk van a keresztrefeszí­­tőknek, a börtönépítőknek, a nemes tetteket sugárzó múlt felé­­getőinek. De mi a húsvéti hajnal igézetében valljuk Mindszenty­­vel: “Az igazság, igazság marad még akkor is, ha elveszti hang­ját. A hazugság pedig akkor is hazugság marad, ha milliók hir­detik és erőszakolják másokra és ha százmilliók is beveszik.” Meg vagyunk győződve Bossuet-val, különösen igy húsvétkor, hogy ha Isten valamit letöröl a tábláról, egy nemzet életéből, azt azért teszi, mert valamit készül felírni. Isten kezében a szenve­dés, a húsvét, a nagy győzelem előkészítője. A húsvét a feltámadás biztosítéka marad táguló útjaink haj­nalán is. Igaza van ma is a nem éppen istenes Gide-nek: “Bárho­va lépsz, csak Istennel találkozhatsz.” Egyenes után járj, vagy kacskaringóson, Istenbe beleütközöl. Minden utak vége­z. A tu­dós nem tudós, ha tagadja Isten létét; a szegény nem szegény, ha ismeri a térdhajtást, a könnyet, a húsvét hajnalának angya­lát. De Lapparent, a francia Akadémia örökös titkára írja, ha Dante a művészetet Isten fiúgyermekének vallhatta, úgy a ro­hanó ma tudományát is Isten teremtményének kell vallanunk. Katolikus voltam — ahogy folytatja — nem paralizált kutatá­saimban, sőt legfőbb vigaszom volt. Egy lépéssel mindig előbbre voltam a modern dilettánsoknál. Villamosság, radar, rakéta nem tudja megölni a húsvét Krisztusát. Ha valami nagy üzenet jön a lelkek valós világából, nem akadémiai székfoglalókon hangzik az el, nem Nobel díjjal vagy Oscarral ékesített “nagyok” rebegik el, hanem kinyílik egy sír szkeptikus katonák szuronya ellenére, megnyílik egy forrás a Pireneusok lábánál beteg korunk csendes gyógyítására, meg­ TOLLAS TIBOR világszerte ismert szabadság­­harcos költő 1920-ban született a Gömör­ megyei Nagybarcán. A Ludovika Akadémiát végez­te és hivatásos tisztként har­colt a második világháború­ban. A kommunista hatalomát­vételkor börtönbe került és ki­lenc esztendőt töltött fegyház­­ban és kényszermunkatáborok­ban. Költői tehetsége, amely nyár diákkora óta megmutat­kozott, itt, a börtönök kietlen testet-lelket kínzó világában bontakozott ki teljesen. Szinte hihetetlen viszonyok között fejlődött ki az igazságtalanul elítélt fiatal magyar tehetségek körében az a világviszonylat­ban páratlanul álló börtönköl­tészet, amelynek nemcsak leg­nagyobb, legtermékenyebb kép­viselője, de lelke, szervezője is ő volt: Tollas Tibor. Kézzel írott és a politikai foglyok kö­zött rejtve terjesztett verses füzetei, amelyeknek a “Füves­kert” nevet adta, a magyar költői géniusz örökbecsű doku­mentumai. Az 1956-os forradalomban kezdte szerkeszteni a “Nemzet őrt”, Kossuth szabadságharcos lapjának szellemi örökösét. A forradalom eltiprása után sza­bad földre menekült s költő­társaival együtt azóta is Bécs­­ben szerkeszti tovább a lapot és annak idegennyelvű válto­zatait. önálló verseskötete a közelmúltban jelent meg Csak ennyi fény maradt... címmel. Mint a magyarság élő lelkiis­merete járja most végig a ma­gyarlakta helyeket második é­­szakamerikai körútja során, útban Los Angeles felé Az északamerikai előadó kö­rútját járó költő befejezte ka­­nadai nagysikerű szerepléseit és megérkezett államunkba. Monterey, majd San Francisco (Folytatás a 2-ik oldalon) Hírek mindenhonnan MOSZKVA. — Úgy hírlik, hogy Kruscsov új javaslatokat küld Kennedy elnöknek arra nézve, hogy miképpen lehetséges az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültséget csök­kenteni. A javaslatokat Alexander V. Topcsijev akadémikus, Kruscsev bizalmasa hozza majd magával áprilisban, amikor a Massachusetts Institute of Technology százesztendős fennálásá­­nak jubiláris ünnepségére Bostonba érkezik. BÉCS. — Szovjet diplomaták szerint Mikojan helyettes helyettes miniszterelnök a legközelebbi jövőben valószínűleg ellátogat Washingonba, ugyanakkor Johnson alelnök Moszkvá­ba lenne hivatalos. Kruscsev szorgalmazza ezeket a látogatáso­kat, hogy így a Kennedy kormánnyal közvetlenül és magas szin­ten felvehesse már a kapcsolatokat és­ siettesse Kennedy elnök­kel a személyes találkozást. KELETBERLIN. — Itteni híradás szerint a pekingi kor­­­mánynak szüksége lenne Bernon Mitchell és William Martin, a két, Vasfüggöny mögé szökött hazaáruló amerikai matematikus­ra oly célból, hogy magasabb matematikát tanítsanak Vörös Kí­nában. Egy kínai megbízott beszélt is az amerikai árulókkal, a­­zok hajlandók is lettek volna Kínába menni, de a szovjet kor­mány megtagadta nekik a kiutazási engedélyt a Szovjetunió te­rületéről. DJAKARTA. — Az indonéziai kormány nagy erőfeszítése­ket tesz, hogy fegyverszünetre bírja a kommunistaellenes felke­lőket Celebes szigetén. A szórványos küzdelem már 1956 óta tart. A kormány amnesztiát ígér a felkelőknek, ha támogatják Sukarno elnöknek Ujguinnea még holland birtokban levő nyu­gati felének megkaparintását célzó politikáját. PÁRIZS: A NATO szakértők véleménye szerint Nyugateu­­rópa egy konvencionális háború esetén katonailag tartható len­ne, ha 30 bevethető hadosztály megfelelő tartalékokkal állna rendelkezésre. Ezidőszerint 21 nem teljes erejű NATO hadosz­tály állomásozik Nyugateurópában. TUNIS. — Egy indonéziai katonai misszió utazza be mosta­nában az algír felkelők tuniszi és marokkói támpontjait, ahol a guerilla-harcmodort tanulmányozzák. Erre a tudásra szükség lesz, amikor holland Ajguinea fegyveres meghódítása kerül e­­setleg kivitelezésre. WASHINGTON. — Kennedy elnök aláírta az uj munkanél­küli segély törvényt, amely lehetővé teszi további 13 hétig a mun­kanélküli segély folyósítását. Az uj törvény az első kormányin­tézkedés az országban dúló gazdasági pangás leküzdésére. RÓMA. — Sokezernyi külföldi turista érkezett Rómába a nagyhét alkalmából. XXIII. János pápa húsvéti miséjét fogja pon­tifikálni. A pápa ugyancsak húsvéti üzenetet küld a világ kato­likusainak, amelynek végeztével “Urbit et Orbi” megáldja Ró­mát és a világot. BANGKOK. — Körülbelül 300 amerikai tengerészkatonát szállítottak repülőgépen a laosi hamrra. Az amerikai katonák megjelenése Laosban azzal a következménnyel járhat, hogy kom­munista Kína is küld majd katonai csapatokat Laosba és a múlt koreai küzdelemhez hasonló háborúra kerülhet sor. BONN. — Nyugatnémetországban továbbra is munkaerőhi­ány van. Félmillió “job”-ra nincs jelentkező. A kormány most sürgősen 600.000 munkás behozatalát vette tervbe s ezzel pár­huzamosan előnyös hitelnyújtással segít a vállalatoknak munkás lakásokat építeni. WASHINGTON. — A munkaügyi minisztérium jelentése szerint a tízdolláros bankjegy február hónapban egy pennyt vesztett vásárlóerejéből. Ők: emelkedtek az élelmiszerek árai és az orvosi költségek, szólal három pásztor gyerek a boldogság egyetlen lehető recept­jével. Az alleluják, a húsvéti harangok elé, a fények imbolygása elé, ferde útra csúszott életünk nem rak-e gátakat? Duhamel-lal kérdezd meg húsvét reggelén magadtól, mikor úgy tűnik fel, hogy a jóság elhagyta a világot, vajon előbb nem szállt-e el a te szívedből? Ha igen, itt az idő a tévedések revíziójára, a húsvétra ébredésre.­­ (A fenti értékes húsvéti cikkünket Ft. Horváth Benedek, a Santa Ana-ban székelő Premontrei rend egyik kiváló paptanára írta) BOLDOG ÉS MEGELÉ­GEDETT HÚSVÉTI ÜN­NEPEKET kiván a lap előfizetőinek, olvasóinak, hirdetőinek és minden jóbarátnak a­­ szerkesztőség és munka­társak nevében SABADOS V. ZOLTÁN, szerkesztő-tulajdonos

Next