Californiai Magyarság, 1975. október-december (54. évfolyam, 44-52. szám)
1975-12-05 / 49. szám
7. oldal EMBEREK hete egy krajcárt sem kaptak, az élelmük is elfogyott.Két napja nem ettek, s ez a nadrágos tekergő idejön, csúfolódik velük.Hogy a Fennvaló Isten. Minél inkább telik az idő, annál sűrűbb a gondolat, sötétebb a homlok.Már nem bírhatjuk sokáig. Igazuk van és még sincs igazuk! Azért sem megyek! Miért akarják rajtam kitölteni a bosszújukat? Lesz, ami lesz! Szalonnabőrt hajítok a parázsba és nézem,hogyan kunkorodik. Pompás illatát a favágók orrába csapja a szél Semmi sincs, ami az éhes embert jobban megvadíthatná. A medvét is így hajtják ki a barlangjából. És tényleg, mintha elvágták volna, a munka hirtelen megáll. Odanézek. A félig berótt fa tövében az ember felegyenesedik, marokra kapja a fejszét és megindul felém.Látszik rajta, hogy révedezik, kábult, szinte nincs magánál. Talán nem is tudta, mit csinál, csak jön. A többiek is eleresztették a fejszét, eldobták a szaggató fűrészt és néztek. Rajtuk is világosan látszott, hogy valami mindent megbénító erő, érzés, indulat,vagy tudja a fene, mi igézte meg őket. Egyik másiknak mozgott is hangtalanul a szája,hogy odakiáltson a gyilkolni jövő embernek, de képtelen volt cselekedni. A fadöntő ember pedig közeledett. Lassan jött, őrült nézésével előre igézve, önkéntelen lopakodva, neszt kerülve, ösztönösen óvakodva. • * • Zsibbadás gyengített el, ültem és nem bírtam mozogni.Homlokcsontom, ahová bele fogja vágni a fejszét, összehúzódott, pillanatra elsötétedett a világ. Nyelvem elakadt a számban és nem tudtam fölordítani.Önkéntelen négy lábra szédültem és furcsán bizsergett a gerincem. Jól esett az elszédülés. Aztán felugrottam, harag lobbant bennem szét.Arcom eltorzult, izmaimban eláradt az erő. „Meg fogom ölni ezt az embert!,,... Homályos tiltakozás támadt bennem, de oly halk, oly bizonytalan és szótlan,mintha a világ végéről kiáltották volna: „Ne ölj!...Neem...sza...bad!,,... Hirtelen elpattant az agyamra feszülő fekete burok és örvendeni kezdett egész bennem , mert csak most láttam, hogy a fadöntő ember gyenge, kiéhezett, piszkos, rongyos, nyavalyás, elsorvadt félvadállat,ki velem nem mérkőzhetik! El kell az ilyet pusztítani, mert megsértette az egész világrendet azzal ,hogy él. Valami effélét éreztem. Soha ilyen felajzott gyűlölet nem rázott meg és előre habzott a szájam a vérontó Soha ilyen felajzott gyűlölet nem rázott meg és előre habzott a szájam a vérontás örült pillanatához. Összeragadt öklökkel, némán vártam, a magából kivetkezett ősember éberségével. „No most!,, Visszatorpantam, mert az ember egy lépéssel előttem megállott. A rápillantás sietségével láttam, hogy fiatal, fekete és szörnyű! Ha gyet moccan vége van!... Valami zengeni kezdett bennem,mintha kifeszített beleim hegedültek volna. Az ember most összerázkódott és a felemelt fejsze kiesett a kezéből, karjai ott maradtak a levegőben, félig begörbített • ''.ikk.il. Nehéz feje kóválygott lassan pislogni kezdett ,mint aki most eredt. Fakó és kopár volt.Az indulattól kifeszült arca behorpadt, csontjai kiütköztek, szemei visszasülyedtek fekete üregükbe.Szemem láttára soványodott, apadt, száradt, sorvadt ijesztőre. A veszedelem elmúlt. Megkönnyebültem, de lihegtem és a szívem erősen vert.Bizonytalan, kimerült voltam,mintha egy szál kötélen függenék a felhők között. A fadöntő ember szégyenkezve bánatosan mondta: „Engedjen meg a tekéntetes úr!„ „Nincs semmi baj! Nem történt semmi!,, - bátorítottam és rámeredt a kenyérre, meg a szalonnára, ami ott hevert a lábainál a tűz mellett. „Éhes vagyok!,, - hebegte lángoló orcákkal. Megrendültem és kedvesen kínáltam: „Hát egyél, testvér!.„Nem tudtál szólni?,, Mostmár sajnáltam és szerettem szegényt. Felszabadulva, mosolyogva a többinek is odakiáltottam: „Hé emberek!.„Hagyják abba a munkát, jöjjenek és faljanak valamit!,, Az emberek egymásra nézek és lassan megindultak a tűz felé.. . ABONYI LÁSZLÓ lírai verseskönyve: Me/Uballada .. SS 5 Megrendelhető a szerkesztőségben.Ára: 3 dollár 85 cent. Í»iiiiíniHiiiimiHiii*i«iuii*iMiiiilnniii^niiiiiiínBiiimiK»,«nw"«aainsnnn«wiiininiiii»TOi NAPNYUGAT Február 21-én 5 éve lesz,hogy a Los angeles és környékén élő írók meghívót kaptak a Californiai Magyarságtól egy írói kör megalakítására. A hívó szó visszhangra talált és a későbbi eredmény igazolta, hogy talán egyetlen metropoliszban sem él , hazánk határain kívül annyi magyar írói tehetség, mint itt. A cél az volt,hogy szólaljanak meg,akiknek értékes mondanivalójuk van és szavuk. írásuk váljék a magyar közösség kulturális szellemének javára. A Californiai Magyarság mellékleteként megindult a NAPNYUGAT c. irodalmi folyóirat, mely három éven át, havonkénti rendszeres megjelenésével pezsgésbe hozta a magyar irodalmi életet a nyugati végeken.Minden esetben hivatásának megfelelően magas színvonalon állt és a Napnyugatban való közlés presztízst jelentett az írónak Mint az élet bármely vonalán, 54-ik éves lapunknál is számtalan esetben merülnek fel problémák, melyektől soha nem hátrálunk meg.Ez évben elavult, több évtizedes nyomdai felszerelésünk ritkította a Napnyugat megjelenését. Most azonban az új, modern computeres szedési módszerünk, mely gyorsabb és olcsóbb az eddiginél, lehetővé teszi,hogy visszatérjünk az annyira közkedvelt irodalmi melléklet, a Napnyugat havonkénti megjelentetésére,mely az amerikai kontinens egyetlen szépirodalmi folyóirata. A Californiai Magyarság az elmúlt, közel 5 év során, több,mint 10 ezer dollárt áldozott a Napnyugatra. Az irodalmi melléklet meglentetésén kívül az írói kör tagjait a lehető legnagyobb támogatásban részesítettük könyveik megjelenésénél. A verses köteteket díjtalanul engedtük kiszedni IBM gépünkön, a prózai műveket nyomdánk önköltségi áron szedte. A szerkesztőségben irodalmi és költői estéket rendeztünk a könyvüket kiadó írók javára. Hiszünk abban,hogy az írói géniusz munkája csak a könyv által marad fenn az idők végtelenségéig, mert az újságot egyik hétről a másikra eldobják,legfeljebb a könyvtárak őrzik meg mikrofilmek formájában. Ez a gondolat vezérelt, amikor kiadtuk a Nap nyugat első Antológiáját 1971- ben. Ez az értékes, magas színvonalú munka azóta már több száz, közel ezer példányban forog kézen és nem számít meglepetésnek, ha hol az egyik,hol a másik részéből az országnak kapunk rá megrendelést.Az ITTOTT c. ifjúsági folyóirat csak nem régen írt róla elismerő kritikát. A természet örök törvénye,hogy minden változik körülöttünk, mi saját magunk is. A Napnyugat körül csoportosult írói kör alapító tagjai között is akadt, akinek a fű zöldebbnek tűnt a szomszéd kertjében. Hiszünk az író szellemi függetlenségében és miután tagságukról nem mondtak le nem tekinjük őket örökre eltávozottaknak.A megmaradt gárda most magasra tartja és tovább viszi a fáklyát,új előállítási technikánk, modern tökéletes betűink lehetővé teszik, hogy nemcsak tartalomban, de külalakban is az első helyre kerüljünk. Máris tervbe vettük a második Antológia kiadását, minél több nyoma maradjon az utánunk következő nemzedékek számára, hogy valamikor itt, a Csendes Tenger partján magyar írók és költők éltek.Szólaljon meg tehát minden lant,melyeket avatott ujjak mesterien pengetnek, nyíljon ki a szellem virága,jelentkezzenek, akik az újjáéledt irodalmi tevékenységben a Californiai Magyarság korai résztvenni óhajtanak. NYILATKOZAT Az 1975-ös Árpád Akadémia irodalmi pályázatán SAKK c. verseskönyvemmel nem vettem részt, így a számomra adományozott díjat a magam részéről semmisnek nyilvánítom. Zas Lóránt. Tollai Tibor fI / TI • TU LEVELŰ CSEND KUPOLÁI ÖRÖKZÖLD FENYVESEK, A HÓ ALÓL IS REMÉNYT SZIKRÁZNI, CSAK ZENGJETEK! ISTEN NÉLKÜLI ISTÁLLÓKNAK MÉLYÉN TI ŐRZITEK A SZÁRNYATOK ALÁ MENEKÜLT KISDEDET. TÚL:ARASZNYI ÁGAITOK SZALMAZSÁKOKBA REJTVE, HA ŐRÖK ELKOBOZZÁK,RABOK SZABAD SZIVÉBEN NYIT TOVÁBB! NÉMÁN IS HIRDESSÉTEK E GYŰLÖLET-RENGETEGBE: CSAK A SZERETET TEHET CSODÁT. Fényes Mária MIÉRT MOSOGAT MARI JANKA? MARI JANKA cseh származású, nagy darab, szőke, kékszemű asszony.Boszorkányos gyorsasággal tud mosogatni, úgy olvadnak fürge ujjai alatt a piszkos tányér- és lábashegyek, mint a gleccser jege a napsütésben. Ez a ritka képessége nem kerülte el éber figyelmemet augusztus végén, mikor már javában készülődtünk szokásos évi nagy piknikünkre, a Satónapra. Gyorsan és simán ment az alku, a markáns arcú, csontos asszony nem félt a munkától. Eljött hát a nagy nap és reggel 6.30-kor kocsimba ültettem Marijankát, hogy elinduljunk a Croatian, American Centerbe.Kitaposott sarkú, kopott cipőt viselt, fakó harisnyát, egy ócska, nyúzott vagián kabátot és fejét gyűrött kendővel kötötte be. Jó fél óráig tartott az autóút, alkalom egy kis traccsolásra..Kiderült, hogy mindkettőnket Máriának kereszteltek, sőt azonos napon és hónapban születtünk szeptemberben.A közös zodiák rendkívül felélénkítette Marijankát. „Én szoktam jósolni magamnak - dicsekedett.- Akár hiszi, akár nem, kártyából kivetem, hogy a lóversenyen melyik lóra tegyek.Az legtöbbször beválik. Nem régen Del Marban nyertem 400 dollárt. „Mi van Las Vegassal - tettem fel a kérdést - mert, ha már a nyerésnél tartunk, ezt a lehetőséget sem szabad mellőzni!,. „Las Vegasba is szoktam járni, ott a legtöbbször huszonegyesezek, mert abban tudom a legjobban előre kiszámítani a nyerést.Onnan sem szoktam kevesebbel hazajönni, mint 2-300 dollárral.,, Itt már mélységesen elfogott a sárga irigység, mert annak ellenére,hogy nem vagyok ritka vendég Las Vegasban, eddig a legtöbb nyereség, amit hazavittem 28 dollár 75 cent volt, az is úgy történt, hogy megérkezésem pillanatában betettem a skót masinába 25 centet, az nagy villogás és csörömpölés közben kiadta a tartalmát,vagyis a Jack Pot-ot, utána három napig nem játszottam Már a Croatian Center környékén jártunk, amikor a férfiakra terelődött a szó. „Van férje?.. - kérdeztem. Mt volt már kettő is, de eltemettem őket.Megjósoltam magamnak, hogy még kétszer fogok férjhez menni, de azok is meghalnak.Hiába, özvegységre vagyok ítélve,, nyomott el egy halk sóhajt. Próbáltam kioktatni, hogy ezeket ne hangoztassa , mert a férfiak hajlamosak a babonára és ki akar a biztos:halálba menni egy házasság által? „Talán mégse menjen férjhez,kímélje meg azoknak a szegény,ártatlan férfiaknak az életét,, próbáltam jobb belátatásra bírni. „Most van egy barátom.Képzelje, olyan szerelmes belém,hogy a feleségét és nyolc gyerekét a faképnél hagyta miattam.,, Mire utunk céljához értünk, kissé megkeveredve összegeztem a Marijanka körül zajló eseményeket. Két férjet eltemetett, a másik kettőt ugyanerre a sorsra szánta. Egyet a feleségétől és nyolc gyermekétől elcsábított.A szerelemben nyer.A lóversenyen nyer, Las Vegasban nyer. CSAK MOST MÁR AZT NEM TUDOM,HOGY AKKOR MIÉRT MOSOGAT. NAPNYUGAT