Californiai Magyarság, 1976. január-december (54-55. évfolyam, 1-53. szám)

1976-01-02 / 1. szám

No. 1. - 1976. Január 2. FÉNYES MÁRIA: Szeretem, Hatalom, Vér. in. ' A sors iróniája, hogy Sim­­birsknek még egy szülötte volt, kinek szintén jelentős szerep jutott a háborús és forradalmi időkben.Alexandr Kerenski (1881) 1917-ben miniszterelnök, a bolsevisták repítették ki a bársonyszék­ből és Párisba menekült üzetésbe. + + + Nyolcadik éve uralkodott III. Sándor, amikor egy kis grúziai faluban, Goriban,1879 december 9-én uralkodásra született egy fiúgyerek, nem bíborban és palotában, ha­nem egy szegény suszter há­zában. A neve Josep Dju­­gashvili, később Sztálin. Amikor 1920-ban a kom­munista vezérek életrajzát publikálták, meglepően Sztá­lin azon kevesek közé tarto­zott, akik elhallgatták gye­rekkorukat. Egyesek sze­rint a kommunista vezér későbbi, véres kegyetlenségé­nek családi körülményei vol­tak az okai, a szegénység és megaláztatás. Minkét szü­leie Vissarian és Catherine (Gelazde) jobbágy sorsban születtek. Grúzia (Georgia) vidékére csak később érke­zett a felszabadítás (1860) mint az orosz birodalom többi részébe. Lehet, hogy ezért is hallgatott a szárma­zásáról, mert az apja Gori­ban önálló cipőkészítő lett, tehát a marxista, sztálinista ideológia szerint ,,maszek,, vagyis burzsoa. Később a sú­lyosan alkoholista Vissarion egy tifliszi gyárban vállalt munkát és korhelyeskedés, marakodás közben érte a halál, 1890-ben. Ezután Cat­­herinére hárult a feladat, hogy egyetlen fiát—akit So­­sónak becézett—nevelte. Éj­szaka font, nappal mosott és várással kereste kenyerét. Sztálin ellenségei belemartak az anya erkölcseibe is és állítólag „boyfriendek”, is segítettek másvilágra kül­deni iszákos férjét. Abban az időben Oroszországban is egy szegény származású fiúnak a papi szeminárium volt az egyetlen elérhető, ingyenes továbbtanulás, így könnyen megtörtént, hogy a papi hivatás után nem ér­deklődők is beiratkoztak. E­­zek közé tartozott Soso is. Catherine nagyon egyszerű asszony volt, csupán a Grúz nyelvet beszélte és idősebb korában soha nem vetette le a fekete ruhát. Megérte, hogy fia Oroszország és a kommunista párt vezére lett.Mély vallásosságát soha nem adta fel és mindig sajnálta, hogy Soso nem tartott ki a papi hivatás mellett. Mindszenty Bíboros mindig büszke volt szerény fejkendős édesanyjára és ha magához hívta, fő helyre ültette az előkelőségek közé. Sztálin soha nem hívta meg a Kremlbe Catherinát, a ha­talmas pártvezér, anyja halá­láig ki sem mozdult Gori­­ból, ahol szerény körülmé­nyek között élt. Több éven át úgyis mint szolgáló a parókián. A cári Oroszor­szág saját polgárai is csak útlevéllel utazhattak, ez volt a személyazonossági igazol­vány is.Sztálin útlevelében a következő adatok voltak bejegyezve.,,Egy paraszt a gori kerületből Tiflisz tar­tományból, nevelése intel­ligens,vagyis ez utalt a teo­lógiára. A nagy szegénység és dur­vaság, ahogy Djugasvili ifjú­kori éveit élte, a szenti­­mentalizmus rózsaszín szem­üvege nélkül mutatta meg neki az alacsonyabb osz­tály karakterét, nyerseségét. Egy olyan kis világban mint Gori, egy alkoholista apa és egy mosónő fia ki volt téve iskolatársai gúnyolódá­sának. A lánya Szvetlána a könyvében említi, hogy ap­ját gyakran ütötték-verték és állandóan tanúja volt szü­lei, Vissarian és Catherine civakodásának. Gyerekkori betegségek is nyomot hagy­tak rajta, himlőhelyes ar­cot és egy balesetből kifo­lyólag a bal karja megbé­nult, ezért nem sorozták be 1916-ban az orosz hadse­regbe. Lehet-e mindez ma­gyarázat a későbbi magatar­tására? Vagy a kolostor falai között rettenetes Iván Élettörténetét olvasgatta? 17 éves korában befejezte te­ológiai tanulmányait, vagyis inkább eltanácsolták marx­ista magatartása miatt. 1896- ban belépett a szociál­de­mokrata pártba. Ez évben ünnepelte nagy pompá­val Magyarország a milleni­­umot, és Guglielmo Marco­­ni kézhezvette az első drót­nélküli táviratot.Cleveland el­nök pedig a Monroe doktrí­na szellemében folytatott­­tárgyalásokat. Mint a legtöbb földi halan­dónak, II­­ Miklós cárnak is ifjúkori évei voltak a legbol­dogabbak. Rajongott a lovak­ért és lovaglásért.. Élvezettel időzött a kozákok között sőt egy squadronnak parancs­noka is lett. Gondtalanul ve­tette bele magát az udvari társadalmi élet színes forga­tagába és magától értetődően egy ballerinát választott­ barát­nőnek. A cári balettet az ud­var tatotta fenn és egy vizs­ga előadáson Miklós meglát­ta a 17 éves Mathilde Ksches­­sinkát. Attól kezdve naponta nézte a színpadon, később közelebbről is, míg végül luxus villát bérelt a számá­ra. A családot aggasztotta a kapcsolat és mint ilyenkor szokás messzaliansztól féltek és hosszabb utazásra küldték felejteni a cárevicset. Nem sejtették, mennyire tévedtek, mert Miklós szíve mélyén csak egyetlen nőnek a képe volt egész életében, egy magas, aranyhajú német hercegnőé, a neve Alix Hesse­­lfaOTS.tadt. A húga volt Eli­zabeth nagyhercegnőnek, akit Miklós nagybátyja Serge vett el feleségül. Ha Alix látogatóban volt nővérénél, Miklós valamilyen ürüggyel be­állított és teljesen elvesz­tette a fejét, mikor belené­zett a nagy, kék szemekbe. Szülei nem nagy fantáziát láttak a két fiatal kapcsola­tában, nagyobb parti után szimatoltak a carevics szá­mára. Kschessinska karrierje,mint ballerina üstökösként ivett felfelé, már Anna Pavlovával emlegették együtt. Ahogy mondják, akinek Krisztus a barátja nem kárhozik el.Az idillnek mégis vége lett Ni­­­ckivel - ahogy a cárevicset nevezte - 1893-ban. Az angol trónörökös, a későbbi V. György tartotta ez évben es­küvőjét Teck Maryvel és a pompás nemzetközi tár­sadalmi eseményen Miklós képviselte Oroszországot és amikor ott megpillantotta Alixot, olyan ellenállhatatlan erővel lángolt fel benne a szenvedély, hogy hazatérése után szakított a balleriná­­val és elhatározta, ha a né­met hercegnő nem lehet az övé, soha életében nem fog megnősülni. Alix kezdettől foga soha nem volt szimpatikus a cári udvarban, ízléstelenül öltö­zik, rosszul táncol, két ballá­ba van, arrogáns barátságta­lan. Folytatjuk. CALIFORNIAI MAGYARSÁG 3. oldal RÉSZLETEK A HELSINKI NYILATKOZAT HIVATALOS MAGYAR SZÖVEGÉBŐL. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya. (Pravda,Moszkva, 1975.augusztus 2.) II. b/ CSALÁDEGYESÍTÉS A résztvevő államok pozitív és humánus szellemben foglalkoz­nak --------— azoknak a személyeknek a kérelmeivel, akik csatla­kozni kívánnak családjukhoz, k­ülönleges figyelmet fordítva az olyan sürgős jellegű kérelmekre, amelyeket beteg vagy idős szemé­lyek nyújtanak be. Az ilyen kérelmeket lehetőség szerint rövid idő alatt intézik. Szükség esetén csökkentik az ilyen kérelmekkel összefüggő illeté­keket, hogy biztosítsák azok mérsékelt szintjét. A családegyesítésre irányuló elutasított kérelmeket a megfelelő szinten meg lehet újítani, és ezeket a lakóhely szerint illetékes hatóság vagy a célország hatóságai elfogadható időn belül ismét megvizsgálják, ilyen körülmények között csak a kérelem engedé­lyezésekor róják ki az illetéket. Azok a személyek, akiknek családegyesítési kérelmét engedélyez­ték, magukkal vihetik vagy elszállíthatják háztartási és személyes holmijaikat, ennek érdekében a résztvevő államok a meglévő sza­bályok nyújtotta valamennyi lehetőséget biztosítják. Mindaddig, amíg a családtagok egyesítése nem történt meg, a családi kötelékek alapján létrejövő kapcsolattartás módozataival összhangban találkozhatnak és tarthatnak kapcsolatot egymással. A résztvevő államok támogatják a családegyesítési kérdésekkel foglalkozó Vöröskeresztet és Vörös Félhold szervezetet erőfe­szítéseikben. Megerősítik, hogy a családegyesítésre irányuló kérelem benyúj­tása nem változtatja meg a kérelmező vagy családtagjai jogait és kötelességeit. A fogadó résztvevő állam megfelelő gondot fordít arra, hogy munkaalkalmat kapjanak azok a más résztvevő államokból származó személyek, akik állandó jelleggel letelepednek abban az államban, amelynek állampolgáraival a családegyesítés létrejött, valamint gondoskodik arról, hogy e személyeknek ugyanolyan lehetőségeket biztosítsanak, mint saját állampolgáraiknak, az oktatás, az orvosi ellátás és a társadalombiztosítás területén. Folyt Meghívó Szeretettel hívjuk önt és családját, barátait 1975 Szilveszter Esti Mulatságra DECEMBER 31-ÉN ESTE 6 ÓRAI KEZDETTEL A BLOOMINGTONI MAGYAR HÁZBAN 992 San Bernardino Avenue.H Bloomington, California FINOM DISZNÓTOROS VACSORA — KÁVÉ ÉS SÜTEMÉNY — $9.00 LAKATOS ZENEKAR játszik este 6 órától zárásig ­ A TIZEDIK, JUBILEUMI , melyre szeretettel hívjuk kedves olvasóinkat és az összmagyarságot. 1976. FEBRUÁR 7-ÉN SZOMBATON ESTE 7:30-KOR bálkirálynő választás, a Biltmore Hotel Crystal Báltermébe. Udvarmester: CZINGULA JÁNOS Ceremóniamester: IVOTS ANDOR Fellépnek: THÚRÓCZY GIZI budapesti dalok. A KÁRPÁTOK és KALOCSA NÉPI EGYÜTTESEK. A koktélhoz DANKÓ FEHÉR LÁSZLÓ és zenekara játszik. Tánczene: CSER LÁSZLÓ és MARIA. Belépőjegy elővételben: $8,— az alszónál $10,—. Helyfoglalás: 384-7642, 463-3473.

Next