Californiai Magyarság, 1976. január-december (54-55. évfolyam, 1-53. szám)
1976-07-02 / 27. szám
A CALFORNIAI MAGYARSÁG SAN FRANCISCOI MELLÉKLETE 1976. július 2. SAN FRANCISCOI HÍREK Szerkesztőség címei P.O. Box 1437. Cupertino, California 95014. Telefon: (408) 255-0963 „HIRDESSETEK HARANGOK” A philadelphiai „Szabadság harang”, kongása évszázadok múltán is — múzeumi pihenésében is — hirdeti a szabadságért harcoló amerikai nép üzenetét minden július 4-én: hogy az elnyomásnak van határa — hogy a zsarnokot meg lehet futamítani, bármilyen erős legyen is , hogy a nemzeti függetlenség vágya parancsolóbb erő, mint az ellenfél fegyverei. A philadelphiai Szabadság harang kongásának emléke július 4-én egybeolvad a szívünkben egy régebbi július 4-ét idéző harangzúgással. Egy korábbi július 4-re emlékezünk és emlékeznek a világon szerte, minden áldott délben a harangok: Hunyadi János, Kapisztrán Szent János és a maroknyi magyar és keresztes védősereg világraszóló győzelmére Nándorfehérvár falain, a török elnyomó hadak fölött, 1456. július 4-én. Különös játéka a sorsnak a két dátum azonossága. Különös gondolatok kelnek bennem szárnyra, amint a két évfordulón tűnődöm. Mi történt volna, ha . . . ? Mi történt volna, ha másképp fordul a nándorfehérvári csata sorsa, 1456. július 4-én? Mi történt volna, ha nincs erő az akkori Európa apró fejedelemségekre morzsolt — társadalmi és vallási vitákban őrlődő — népeiben, hogy megállítsák az ozmán előretörést? Maradt volna-e az előző már háborúkban elgyöngült Spanyolországnak elég anyagi ereje és ambíciója Columbus flotillájának felszerelésére? Hajózhatott volna-e Magellán Afrika partjai körül — szánthatta volna-e az ismeretlen óceánumot sir Walter Raleigh vitorlása az első roanoke-i amerikai telepesekkel? Mivé váltak volna a renaissance alkotóinak álmai, ha patrónusaik török elnyomás alá kényszerülnek? És megkondulhatott volna-e a philadelphiai Szabadság harang, riasztva a népek szabadságvágyát, ha egy független, nemzeti alapon fejlődő Európa nem oltja az Új Világ bevándorlóinak lelkébe évszázadokon át ezt az igényt? Az egy évszázadra megállított török elnyomás azonban elegendő időt adott Európának, a nemzeti államok megerősítésére — a renaissance tudósainak és álmodóinak a kutatások és álmok megvalósítására. Ez az egy évszázad növelte erőssé a reformációt, volt tanúja az angol vallási és politikai elszigetelődésnek és nevelte az olasz egyetemek légkörében Leonardo Da Vincit és Galileit. De sajnos ez az egy évszázad volt a szülője a spanyol inkvizíciónak, a franciák hugenotta hadjáratának és az angol Cromwell Olivér puritán köztársaságának bukását követő vallásüldözésnek is. S a sors különös iróniája, hogy a mohamedán elnyomástól megmentett katolikus Európa vallási türelmetlenségének gyümölcseként — az inkvizíció elől menekülő hugenották, a Stuartok ellenreformációját keservesen érző puritánok — s később az anglikán egyházzal szembekerülő kvékerek találtak először szabad életet az új világrész keleti partjain. Az ő utódaik kongatták a philadelphiai harangot az elnnomás ellen, a gondolat, a hit, az emberiség szabadságáért, messzire hangzó hitvallásuk, a másik 300 esztendővel korábbi — július 4-e igazi szellemi örököseiként. LÁRMAFA. EMLÉKEZZÜNK: Két nemzet, a magyar és az osztrák vitatta hosszú ideig egymástól azt a megtiszteltetést, hogy saját fiának vallja a Sopronból Bécsbe származott, alig 9 esztendős csodagyereket, a virtuóz hangversenyeket adó Európa hírű zongoristát, Chemy és Salieri tanítványát, Liszt Ferencet. A fiatal művész párizsi, bécsi, müncheni, stuttgarti és strassburgi fellépései, a napóleoni háborúkat követő béke éveiben, nem mutattak sokat Liszt Ferenc hovatartozásáról. Még a pesti árvízkárosultak javára adott jótékonycélú hangversenye is csak a csapásoktól sújtott nép segítségére siető, felkapott nemzetközi művész emberségére utal. Magyarságának felismerése és ezzel a súlyos örökséggel járó elkötelezettsége talán először mutatkozik a vesztett 48-as szabadságharc után. A karrierje magaslatán álló , alig 38 esztendős Liszt, a szülőhazáját leigázó idegen zsarnokság ellen élő tiltakozásul — visszavonul a hangversenyezéstől és az őt ünneplő európai közönségtől. Önkéntes száműzetésében, Weimarban az új, forradalmi zeneköltők — Berlioz és Wagner — alkotásainak bemutatására fordítja tehetségét és a lelkében zsongó melódiákat öltözteti hangokba. Itt alkotja csodálatos szimfonikus költeményeit és itt születnek a gyermekkorában hallott, lelkében dajkált ősi melódiákból szövött magyar rapszódiái. A weimari remete a 67-es kiegyezés után újra visszatért szeretett városába, Pestre. A magyar nép az új Állami Zeneakadémia elnökségével becsülte meg nagy művészét. A fáradt Liszt azonban egyre inkább a csönd és magány felé hajlott. Élete utolsó esztendeit megosztotta Pest és Róma között, ahol a Vatikán művészetének elismeréséül alsóbb fokú papi renddel ruházta fel. Minden idők egyik legnagyobb magyar zeneköltője, Liszt Ferenc halálának 90- dik évfordulóján, július 31- én tegyük le az emlékezés virágait a nevét viselő pesti téren ülő szobra elé. S a régi magyarok és osztrákok közötti vitára — hogy kié lesz Liszt Ferenc — idézzük a művész saját szavait: „ . . . sarkcsillagom az legyen, hogy majdan Magyarország büszkén mutathasson reám . . . „ Varga Katalin REV. SZÉPE LÁSZLÓ: HELYZETI ENERGIA A természetben előfordulnak olyan erők, amelyek nem képesek erőt kifejteni, munkát végezni, mert nincs meg hozzá a megfelelő helyzet. Holt vagy tétlen erőknek tekinthetjük őket. Az emigráció életképességében is vannak erők, amelyek nem képesek erőt kifejteni, mert nincs meg hozzá a megfelelő helyzetük. Ilyenek nagyrészt a teljes szétszórtságban élő emigránsok. Egyénileg lehetnek értékesek, aktívak, de egymagukban az idegen tömbben hiányzik a helyzeti energiájuk. Eredményes az az emigráció, amelynek nagyobb csoportjai, kultúrközpontjai vannak. Megvan a kellő helyzeti energiájuk. Pl. szerencsés volt a szláv emigráció az első világháború idején, hogy Pittsburgh körül csoportosult. Meg is lett az eredménye. A mi 45-ös és 56-os emigrációnknak sikerült néhány központban csoportosulnia, annak ellenére, hogy a kulissza mögötti hatalmak terve az volt, hogy minél jobban szétszórják a nagyrészt nemzeti érzelmű magyar menekülteket. Kialakult néhány nagy centrum, mint pl. New York, Garfield, Cleveland, Los Angeles, Baltimore stb. Végeztek is elismerésre méltó munkát, a haza érdekében és a magyar kultúra külföldi fenmaradásáért. Nagyobb, átütő erejű eredmény azonban, sajnos, nem született meg. Okait most nem kutatjuk. Az évek múlásával, az idősebbek elhullásával, sokak elfásulásával, a magyar városnegyedek elsötétedésével és az Ellenség tervszerű bomlasztó munkájával ezek a nagyobb magyar központok lassan szétforgácsolódnak. A megvolt helyzeti energiák, lehetőségek kezdenek kihullani a kezünkből. Ez nem pesszimista, csak reális észrevétel Vannak azonban új helyzeti energiák is kialakulóban. Aki mostanában látogatja a magyar központokat s nemcsak az ünnepélyek alapján ítél, annak feltétlenül észre kell vennie egy újabb magyar kultúrközpont kialakítását, életre ébredését a Nyugati Partvidéken. Főleg S. Franciscóra gondolok. Nemcsak a kedvezőbb éghajlat, nemcsak a jobb anyagi helyzet, de a nemzeti és lelki értékek összetalálkozása itt hatalmas helyzeti energiát adott ennek a vidéknek. Ez a helyzeti energia kezd már mutatkozni az egyházak és aktív egyesületek működésében. Magyar Ház, Stephaneum, Cserkészet, M.H. B.K., Pannónia Club, (iskolák, tánccsoportok) stb. az Amerikai Magyar Szövetség koordinálásával. Kiváló, aktív, lelkes magyarok, mint pl. Ft. Hites, Fazakas, Fabó, Lehel, Stupián,Kún, Tósaky, Rékay, az egyházak vezetői stb.— Hatalmas helyzeti energia! Természetesen a nagy kérdés: Mire fogják felhasználni ezt a helyzeti energiát? Komoly célokra vagy ünneplésekre, egymás ellensúlyozására? Közösen vagy szétforgácsolva?... A jövő fogja megmutatni. Mindezeket a kívülálló szemével látjuk és ítéljük, de az együttérző magyar emigránstárs szívével és reménykedő aggódásával figyeljük. —Mire lesz képes a S. Franciscoi nagy helyzeti energia? SOLI DEO GLÓRIA ODAHAZA A régi Soli Deo Glória és a Református Keresztyén Egyesület, amely a háború után kényszerrel szűnt meg, újabb színt kapott a Csordás Gábor New York-i esperes által szerkesztett Református Hírek alapján. Dr. Soós Géza, aki Ligonierban, fiatal korában autóbaleset következtében hunyt el, nyugossza örök magyar álmát, továbbá Balla Péter, népzenekutató és magyar református egyház-zenész, képviselőnk régi Nt. Vadász János: MINDEN ORSZÁG TÁMASZA ÉS TALPKÖVE A TISZTA ERKÖLCS II. rész. Ma a huszadik században, Amerikában nem egy idejét múlt ósdi dolog ilyesmiről beszélni? Amikor könyvek, színházak, filmek, a televízió, magazinok sőt még hirdetések is azt a célt tűzik ki maguk elé, hogy az emberek nemi kívánságait felgerjesszék és mi ebben a világban élünk, itt nőnnek fel gyermekeink, ahol szinte mindig mindent szabad megtenni. Magyarok, akik ebben az országban élünk vajon igazodjunk ehhez a határtalan szabatossághoz, amely az elemi iskolától kezdve az egyetemekig mételyezi gyermekeinket, asszimilálódjunk ezzel vagy különcködjünk, képviseljük a maradi régi felfogást, az egyház idejét múlt gyakorlati élettel nem törődő tanításai szerint éljünk. A válasz a kérdésre nem egyszerű, vajon ha Jézus Krisztus ma Amerikába jönne, mit tanítana a paráznaságról, a házassági válásról, az erkölcsi tisztaságról? Egy híres görög tanítóról jegyezték fel, hogy tanítványai bármit kérdeztek tőle , mindig értelmesen, logikusan megfelelt és minden feladatot megoldott. Egyszer egyik tanítványa egy kis madarat tartott a kezében és azt kérdezte, hogy él-e madár vagy halott amit a kezében tart, a kérdés igen fogas volt, mert ha a tanár azt mondja, hogy él a madár, a tanítvány megfojtja mielőtt a kezét kinyitja, ha a tanár azt mondja, a madár halott, akkor a tanítvány élve engedi el a madarat, a tanár átlátott a helyzeten és anynyit mondott:Tanítványom, a felelet a te kezedben van.,, Igen, a felelet a mi kezünkben van, úgy amint a kérdést, úgy a feleletet is magunkban hordozzuk. Isten igéje itt először is a férfiak felé szól, azok felé, akik feleségüktől, leányaiktól, leány testvéreiktől megkövetelik az erkölcsi tisztaságot de saját maguk abba a vendéglőbe mennek inni, mulatni ahol mások felesége vagy leánya meztelenül táncol, akik kéjelegve nézik a képes újságokat, ahol mások leányai vagy felesége van mutogatva ruha nélkül, de azonnal válnának vagy kitagadják leányukat ha az ő képük lenne a képes újságban. __________________Folytatjuk, jó barátai és munkatársai, valóban nagyszerű magyar munkát végeztek. A Református Hiteket anyagilag is támogassuk, mint magyar és igen komoly magyar egyház kiadványt.