Californiai Magyarság, 1976. január-december (54-55. évfolyam, 1-53. szám)
1976-11-19 / 47. szám
o r- -1 P- CALIFORNIAI # 1í iAGYARSAG n 1922. (CALIFORN I A HUNGARIANS) Phone: 384-7642, 463-3473 “ fVES Newspaper in Hungárián Language The oldest Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi j[ , ■ ........................... ■ ■■■ ' ......... ■ ■ ....... ..... ' '■ 1 Cl • 105. South Western Avenue, Los Angeles, California 90004. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦< ’ VOLUME 55. - No. 47. LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA PHOENIX, ARIZONA FRIDAY.November 19. 1976. SINGLE COPY 25 CENTS Dr. NANAY ENDRE: Világhelyzet Kína új vezetőséget kapott. Kuo Hua-feng elnök állítólag középutas. Az új elnök új személyekkel veszi magát körül. Korát nem köztik, illetve 56-61 közöttinek taksálják. Nem tudják nős-e, van-e családja. Újabb generáció. Nem vett részt a Long March-ban, a Nagy Visszavonulásban. Megnyilatkozásaiban nem használ hasonlatokat a kínai forradalomról, sem a nagyról, sem az utána következett megszámlálhatatlanról. Kínát is -szovjet mintára- a Pontburo (kínai nyelvezettel a Standing Committee) kormányozza, vagy legalábbis az kormányozta. A jelen Pontburonak 9 tagja van. Abból ma csak 3 él, azoknak mai napi sorsát sem tudjuk biztosan. Lehet, hogy elfújta őket is Mao halála és a változás vihara. Az új vezetőséggel kapcsolatosan Amerikának is sok gondja van vagy lesz. Vajon ez már a fiatalok vagy fiatalabb generáció uralma? Vége az aggastyánok érelmeszesedett politikájának? Új jön? Milyen? Úgy is lehetne fogalmazni, hogy eddig könnyű volt vagy könnyű lehetett Amerika számára a kínai politika kiértékelése, mert Kínát születése óta az 1975-ben elhalt Chou En-lai kormányozta Mao bölcselkedésével fűszerezve. A szovjet-ellenes politika pillére volt Népi Kína külpolitikájának. De most? Legalábbis, míg belerázódik Kína ha belerázódik és nem jön újabb belső zűrzavar, ki tudja, mi lesz, hogyan alakulnak az eddigiek is? Az utóbbi időben hallani lehetett kombinációkat, hogy Kína nagyon szeretné végleges amerikai követként Pekingben látni Nixont. Itteni részről a Watergate üzletelők felháborodással zárkóztak el még csak a kérdés taglalása elől is. Semmilyen tárgyilagos hírkiértékelést nem lehetett olvasni arról, hogy ez mennyiben szolgálná Amerika érdekét, mennyiben realizálná a hetente haldokló vonaglását, a Kissinger féle zsákutcát, az utabbi időkben elszaporodott „függetlenségi” kommunista politikát, a teljesen stagnáló, színtelen, iránytalan amerikai külpolitikát. Kína elzártsága és politikai titokzatossága az újabb vezetőségi változás ellenére is, nemcsak, hogy nem oldódik, de egyre növekszik. A világ legnagyobb létszámú országa, speciális kommunistasága, a világhoz és a szovjethez való viszonya lételeme a külpolitikai vonalvezetésnek. Elképzelhetetlen reális külpolitikát tervezni egy ilyen lényeges elem teljes ismerete nélkül vagy éppen tévismerete mellett. A sárga vonal kézbentartására és bonyolítására személyileg, múltjában, ismereteiben olyan gyakorlati amerikai politikusra van szükség, aki kimozdítja 25 éves holtpontjáról távolkeleti és főleg kínai politikánkat. A világ létszámban legnagyobb fele ez a földrész, melyet vadorzóként kezelünk, csak úgy oldalvágásban, ahogy jön. Távolkelet amerikai vonatkozásait hiányosan és nagyjából tálaljuk belföldön is. Milliók joggal hiszik, hogy még legalább ezer évre van szüksége Amerikának, hogy ezzel a világrésszel érdemes legyen foglalkoznia. Még a vietnami háború után is olyan kihagyásaink vannak a helyzet-és valókép feltárását illetően, hogy azt kell hinni, Amerikát nem érdekli az óriás véráldozat után sem Távolkelet. Arról nem is beszélve, hogy Japánnal szoros kapcsolatunk van, de Japánt nem engedjük közelebb Kínához és mi sem lépünk egy egészségeset a titokzatosság felszámolására. Az aggastyánok uralma végéhez közeledik Kínában. A következő korosztály nemcsak név szerint nem ismeretes, de abban sem vagyunk biztosak, hogy az 60-70 között, 50-60 között van vagy lesz-e vagy durván fel fog törni egy még fiatalabb korosztály..! Az meg éppen találgatás tárgya, hogy melyik korosztály és réteg áll a szovjettel? Vajon a fiatalabbak ugyanazt az eltávolodást képviselik-e, mint a jelen besurkoltak? Arra már sok nyom van, hogy a szovjet óriás áldozatokra hajlandó a két ország viszonya normalizálásának érdekében. Most, hogy a nyugateurópai pártok prestige-veszteségét operáltatja a szovjet kupaktanács, kifejezetten célba vették a főgondolkodók a kínai enyhülés programját. 1950 februárjában járt Mao Moszkvában és az akkor megkötött kölcsönös védelmi szerződést örökérvényűnek jelentették ki. 1963-ig tartott az örök érvény, attól kezdve a gyűlölködés vette át a barátság helyét. A II.-ik Sándor cár által elfoglalt 13,000 sq. mile kínai terület iránti követelés idegességet váltott ki a szovjetben. A 4,500 mile hosszú közös határon többször volt összecsapás és mind a két fél hatalmas erőket tart készenlétben a bekövetkezhetők miatt. 1969-ben Kosggin járt Pekingben, de azóta is feszült a helyzet. Igaz, a bölcsebbek beszélnek egy Szovjet-Kínai detentéről, mondván ilyen van nyugat és a szovjet viszonylatában, miért ne legyen Kína és a USSR között is. A Sanghai Joint Communique (1972-2-27) a két állam. Kína és a US viszonyának normalizálását határozta el (Nixon). A kiindulási alap: „there is bhut one China” , azaz csak egy Kína van és Taiwan ennek integrál része. Folyományként US és Taiwan közötti Mutual Security-t fel kell számolni. Annak idején az egy Kína elméletet Chiang Kaishek is magáénak vallotta, mert akkoriban ő akarta felszabadítani az anyaországot és bevinni oda Taiwant. Taiwan, azaz Republic of China becsületes és hű szövetségese a US- nek, felszámolása nem dicsősége Amerika külpolitikájának és a szövetségesek számára újabb példa. A japán-kínai háború és Chiang-Kai-shek vezette „felszabadító” háború során azonban olyan politikai státusa volt távolkeletnek, ami megszűnt, végleg átalakult, így a jövő politikát nonsensekre építeni öngyilkosság lenne, nemcsak csökönyös rövidlátás. Az említett shanghai megállapodásban a két állam viszonya normalizálásának kezdőpontját 1977-re (Nixon második termjének végére ) tették. Most már Mao halálát emlegetik a kezdő időpontnak, mert már az is bekövetkezett. Az okosak azt az áthidalást ajánlgatják hogy fogadtassák el Kínával a német két állam dogmát valamiféle újabb változatban és ezzel megindulhatna a normál diplomáciai kapcsolat a két állam között. Az ügy velejárójaként adódik a kérdés: mi van Nemzeti Kínával, a Kínai Köztársasággal, azaz földrajzilag Taiwannal? Egyelőre túlélt minden politikai csodát, a UN-ból való kizárást, a diplomáciai szakításokat (42 ország tette át képviseletét Népi Kínába, 27 maradt Taiwannal), a kanadai olimpiai játékokból való kirekesztést, Népi Kína fenyegetéseit, sőt két amerikai elnök látogatását is. A 18 milliós ország gazdaságilag erősebb, mint valaha. A 66 éves Chiang Ching-kuo, az elhalt generatissimo fia, úgyis mint miniszterelnök -diktátor demokratikusabb lesz mindennap és népszerűbb is. A külső világgal való kereskedése (trade) eléri vagy meg is haladja Népi Kínáét. Mindenkinek van itt valakije Formozából a US-ben és nagyon sok formozai tanul itt. Egy lakosra esően Taiwannak több a Ph.D.- -s polgára, mint bármely országnak. Komoly konkurrense Japánnak, nem tudni melyik nyugatibb távolkeleten. Mindennek ellenére Taiwan csak 18 millió, Népi Kína pedig legalább 800 millió, így aligha túlzás azt állítani, hogy Népi Kína a világpolitika súlypontja. Nem teljesen oktalanság odáig menni a következtetésben, hogy ha az amerikai külpolitika 300.-ik évjáratában kapkodás nélküli irányt akar venni, akkor elsősorban ezt a kérdéskomplexumot kell megoldania, illetve olyan kezekbe adni, amelyik tisztán lát, az amerikai érdeknek megfelelően lép egyet, esetleg nagyot is, de minden bizonnyal megteszi a szükségeseket kifelé ebből az obskúrus homályból. Növekvő közterhek Ford elnök új adótörvényt, illetve módosítást írt alá a minap. A törvény a Kongresszus szülöttje. Az elnök aláírásakor „sound and positive”-nak nevezte az aláírt törvényt. Minden választáskor az az ígéret hangzik el: Jövőre. Ez a jövőre soha nem válik jelenné. Mert jelenleg ezzel az adótörvénnyel is csak emelkedik a polgár közteherviselése. A törvény az egészen alacsony (5 ezer dolláron is aluli) kategóriáknak ad valamelyes kedvezményt, de az átlagpolgár pl. Social Security payroll taxban többet fizet mint tavaly. Az átlag dolgozó négy családtaggal 23.4%-al több közterhet visel idén és paycheck-jében, fizetési tárcájában, 11.2%-al többet visz el tőle Uncle Sam idén, mint tavaly, amikor 9.6% volt az átlag.(The Wall Street Journal 105-76) Az adó, illetve a közteherviselés mérve lenne a legfontosabb minden választópolgár számára. Ezt pedig mindegyik emeli saját és érdekköre fizetésével együtt. A felesleges állami állások száma nő. Washington tele van parazitákkal, akiknek a választott nagyságok úgy osztogatják a polgár nyomorúságos filléreit, mintha azért ők dolgoztak volna meg. Nem röstellik választás előtt elmondani, hogy ha „újra” megválasztják őket, milyen paradicsomi állapotot teremtenek, de azt nem mondják, hogy eddig jelen hivatalviselésük alatt miért nem tettek semmit. Van olyan szenátor, aki 25 éve ücsörög helyén, de a kis polgár számára semmit nem mozdított előre. Újra és újra megválasztásáért esedezik és újból a jövőre ígérget, mint minden választása előtt. Van olyan , aki hetedszer teszi ezt. A nyugtalanító az, hogy a polgár újra megválasztja, így hát nem is lehet csodálkozni azon, ha a megválasztott nem becsüli semmire választóit és újra nem tesz semmit értük. Hírek a nyugtalan világból BREZSNYEV f. hó 15-én Belgrádba érkezett. Tito bejelentette, hogy az értekezlet első tárgypontja lesz: a szovjet ünnepélyes nyilatkozata, nem avatkozik bele Jugoszlávia belügyeibe semmilyen körülmények között. JAPÁN VISSZAADTA a szovjet legújabb típusú repülőgépét, mely pilótájával disszidált. KÍNÁBAN 8.25 mozgáserejű földrengés volt. A károk óriásiak, emberéletben is. FORD ELNÖK ÉVI 100,000 DOLLÁR NYUGDÍJAT FOG ÉLVEZNI. Valahogy csak meg lesz belőle. Legalább egy évig különböző ellátmányokat és,,szanálási,, hivatali kart is kap. KUBA két évvel ezelőtt 65 centet tudott elérni CUKRA poundjáért, ma 7,5 cent a világpiaci ár. ZUBIN MEHTA A LOS ANGELES PHILHARMONIC ZEnEKARRAL keleteurópai túrára ment 26 napra a State Department sponzorálásával. November 22-én és 23-án a budapesti Erkel Színházban szerepelnek. KOLYGIN BETEG,UTÓDJÁUL a 70 éves Andrej Kirilenkot emlegetik, aki Brezsnyev bizalmasa. A NATIONAL GUARD most fejezte be kaliforniai nagygyakorlatát, melynek tárgya a „nagy nemzeti katasztrófák” esetére való intézkedések. A nagygyakorlat során minden katonai és polgári szervet mozgósítottak és teljes eredménnyel végződött. A NUCLEÁRIS SÉRÜLÉSI VESZÉLY felmérhető azzal is, hogy az elmúlt 19 évben összesen 400.000 dollárt fizettek ki a biztosítók 30 radiation baleset után, de egyik sem történt nucleáris telepeken, hanem ilyen anyag szállítása közben. A US-ben működő LÉGI TÁRSASÁGOK A LEGBIZTONSÁGOSABBAK. Az 1950-től történt légi balesetek felmérései azt mutatják, hogy a US légi társaságok gépei 5 szer, a ny. európaiak 2,5 szer biztonságosabbak a világátlagnál és a US repülés 25-ször biztonságosabb a keleteurópai polgári repülés átlagánál. AZ ÚJ TAX REFORM ACT egyszerűsíteni lenne hivatott az 1040-A formát, de bizonyos szempontból komplikáltabbá tette. NIXON volt elnök ellen 50 különbözőper van folyamatban.