Californiai Magyarság, 1976. január-december (54-55. évfolyam, 1-53. szám)

1976-11-19 / 47. szám

o r- -1 P- CALIFORNIAI # 1í iAGYARSAG n 1922. (CALIFORN I A HUNGARIANS) Phone: 384-7642, 463-3473 “ fVES Newspaper in Hungárián Language The oldest Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi j[ , ■ ........................... ■ ■■■ ' ......... ■ ■ ....... ..... ' '■ 1 Cl • 105. South Western Avenue, Los Angeles, California 90004. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦< ’ VOLUME 55. - No. 47. LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA PHOENIX, ARIZONA FRIDAY.November 19. 1976. SINGLE COPY 25 CENTS Dr. NANAY ENDRE: Világhelyzet Kína új vezetőséget kapott. Kuo Hua-feng elnök állí­tólag középutas. Az új elnök új személyekkel veszi magát körül. Korát nem köztik, illetve 56-61 közöttinek taksál­ják. Nem tudják nős-e, van-e családja. Újabb generáció. Nem vett részt a Long March-ban, a Nagy Visszavonulás­ban. Megnyilatkozásaiban nem használ hasonlatokat a kí­nai forradalomról, sem a nagyról, sem az utána követke­zett megszámlálhatatlanról. Kínát is -szovjet mintára- a Pontburo (kínai nyelve­zettel a Standing Committee) kormányozza, vagy legaláb­bis az kormányozta. A jelen Pontburonak 9 tagja van. Ab­ból ma csak 3 él, azoknak mai napi sorsát sem tudjuk biz­tosan. Lehet, hogy elfújta őket is Mao halála és a változás vihara. Az új vezetőséggel kapcsolatosan Amerikának is sok gondja van vagy lesz. Vajon ez már a fiatalok vagy fiata­labb generáció uralma? Vége az aggastyánok érelmeszese­­dett politikájának? Új jön? Milyen? Úgy is lehetne fogalmazni, hogy eddig könnyű volt vagy könnyű lehetett Amerika számára a kínai politika kiérté­kelése, mert Kínát születése óta az 1975-ben elhalt Chou En-lai kormányozta Mao bölcselkedésével fűszerezve. A szovjet-ellenes politika pillére volt Népi Kína külpoliti­kájának. De most? Legalábbis, míg belerázódik Kína ha belerázódik és nem jön újabb belső zűrzavar, ki tudja, mi lesz, hogyan alakulnak az eddigiek is? Az utóbbi időben hallani lehetett kombinációkat, hogy Kína nagyon szeretné végleges amerikai követként Peking­­ben látni Nixont. Itteni részről a Watergate üzletelők fel­háborodással zárkóztak el még csak a kérdés taglalása elől is. Semmilyen tárgyilagos hírkiértékelést nem lehetett ol­vasni arról, hogy ez mennyiben szolgálná Amerika érde­két, mennyiben realizálná a hetente haldokló vonaglását, a Kissinger féle zsákutcát, az utabbi időkben elszaporodott „függetlenségi” kommunista politikát, a teljesen stagnáló, színtelen, iránytalan amerikai külpolitikát. Kína elzártsága és politikai titokzatossága az újabb veze­tőségi változás ellenére is, nemcsak, hogy nem oldódik, de egyre növekszik. A világ legnagyobb létszámú országa, speciális kommunistasága, a világhoz és a szovjethez való viszonya lételeme a külpolitikai vonalvezetésnek. Elkép­zelhetetlen reális külpolitikát tervezni egy ilyen lényeges elem teljes ismerete nélkül vagy éppen tévismerete mellett. A sárga vonal kézbentartására és bonyolítására személyi­leg, múltjában, ismereteiben olyan gyakorlati amerikai po­litikusra van szükség, aki kimozdítja 25 éves holtpontjá­ról távolkeleti és főleg kínai politikánkat. A világ létszám­ban legnagyobb fele ez a földrész, melyet vadorzóként ke­zelünk, csak úgy oldalvágásban, ahogy jön. Távolkelet ame­rikai vonatkozásait hiányosan és nagyjából tálaljuk bel­földön is. Milliók joggal hiszik, hogy még legalább ezer évre van szüksége Amerikának, hogy ezzel a világrésszel érdemes legyen foglalkoznia. Még a vietnami háború után is olyan kihagyásaink vannak a helyzet-és valókép feltá­rását illetően, hogy azt kell hinni, Amerikát nem érdekli az óriás véráldozat után sem Távolkelet. Arról nem is be­szélve, hogy Japánnal szoros kapcsolatunk van, de Japánt nem engedjük közelebb Kínához és mi sem lépünk egy egészségeset a titokzatosság felszámolására. Az aggastyánok uralma végéhez közeledik Kínában. A következő korosztály nemcsak név szerint nem ismeretes, de abban sem vagyunk biztosak, hogy az 60-70 között, 50-60 között van vagy lesz-e vagy durván fel fog törni egy még fiatalabb korosztály..! Az meg éppen találgatás tárgya, hogy melyik korosztály és réteg áll a szovjettel? Vajon a fi­atalabbak ugyanazt az eltávolodást képviselik-e, mint a je­len besurkoltak? Arra már sok nyom van, hogy a szovjet óriás áldozatokra hajlandó a két ország viszonya normalizálásának érde­kében. Most, hogy a nyugateurópai pártok prestige-vesz­­teségét operáltatja a szovjet kupaktanács, kifejezetten cél­­ba vették a főgondolkodók a kínai enyhülés programját. 1950 februárjában járt Mao Moszkvában és az akkor megkötött kölcsönös védelmi szerződést örökérvényűnek jelentették ki. 1963-ig tartott az örök érvény, attól kezdve a gyűlölködés vette át a barátság helyét. A II.-ik Sándor cár által elfoglalt 13,000 sq. mile kínai terület iránti kö­vetelés idegességet váltott ki a szovjetben. A 4,500 mile hosszú közös határon többször volt összecsapás és mind a két fél hatalmas erőket tart készenlétben a bekövetkez­­hetők miatt. 1969-ben Kosggin járt Pekingben, de azóta is feszült a helyzet. Igaz, a bölcsebbek beszélnek egy Szov­jet-Kínai detentéről, mondván ilyen van nyugat és a szov­jet viszonylatában, miért ne legyen Kína és a USSR között is. A Sanghai Joint Communique (1972-2-27) a két állam. Kína és a US viszonyának normalizálását határozta el (Nixon). A kiindulási alap: „there is bhut one China” , azaz csak egy Kína van és Taiwan ennek integrál része. Folyo­mányként US és Taiwan közötti Mutual Security-t fel kell számolni. Annak idején az egy Kína elméletet Chiang Kai­­shek is magáénak vallotta, mert akkoriban ő akarta felsza­badítani az anyaországot és bevinni oda Taiwant. Taiwan, azaz Republic of China becsületes és hű szövetségese a US- nek, felszámolása nem dicsősége Amerika külpolitikájá­nak és a szövetségesek számára újabb példa. A japán-kí­nai háború és Chiang-Kai-shek vezette „felszabadító” há­ború során azonban olyan politikai státusa volt távolke­letnek, ami megszűnt, végleg átalakult, így a jövő politi­kát nonsensekre építeni öngyilkosság lenne, nemcsak csö­könyös rövidlátás. Az említett shanghai megállapodásban a két állam vi­szonya normalizálásának kezdőpontját 1977-re (Nixon második termjének végére ) tették. Most már Mao halálát emlegetik a kezdő időpontnak, mert már az is bekövet­kezett. Az okosak azt az áthidalást ajánlgatják hogy fogadtas­sák el Kínával a német két állam dogmát valami­féle újabb változatban és ezzel megindulhatna a normál diplomáci­ai kapcsolat a két állam között. Az ügy velejárójaként adódik a kérdés: mi van Nemzeti Kínával, a Kínai Köztársasággal, azaz földrajzilag Taiwan­­nal? Egyelőre túlélt minden politikai csodát, a UN-ból való kizárást, a diplomáciai szakításokat (42 ország tette át képviseletét Népi Kínába, 27 maradt Taiwannal), a ka­nadai olimpiai játékokból való kirekesztést, Népi Kína fenyegetéseit, sőt két amerikai elnök látogatását is. A 18 milliós ország gazdaságilag erősebb, mint valaha. A 66 éves Chiang Ching-kuo, az elhalt generatissimo fia, úgyis mint miniszterelnök -diktátor demokratikusabb lesz mindennap és népszerűbb is. A külső világgal való kereskedése (trade) eléri vagy meg is haladja Népi Kínáét. Mindenkinek van itt valakije Formozából a US-ben és nagyon sok formozai tanul itt. Egy lakosra esően Taiwannak több a Ph.D.- -s polgára, mint bármely országnak. Komoly konkurrense Japánnak, nem tudni melyik nyugatibb távolkeleten. Mindennek ellenére Taiwan csak 18 millió, Népi Kína pe­dig legalább 800 millió, így aligha túlzás azt állítani, hogy Népi Kína a világpolitika súlypontja. Nem teljesen okta­lanság odáig menni a következtetésben, hogy ha az ameri­kai külpolitika 300.-ik évjáratában kapkodás nélküli irányt akar venni, akkor elsősorban ezt a kérdéskomplexumot kell megoldania, illetve olyan kezekbe adni, amelyik tisz­tán lát, az amerikai érdeknek megfelelően lép egyet, eset­leg nagyot is, de minden bizonnyal megteszi a szüksége­seket kifelé ebből az obskúrus homályból. Növekvő közterhek Ford elnök új adótörvényt, illetve módosítást írt alá a mi­nap. A törvény a Kongresszus szülöttje. Az elnök aláírásakor „sound and positive”-nak ne­vezte az aláírt törvényt. Minden választáskor az az ígé­ret hangzik el: Jövőre. Ez a jö­vőre soha nem válik jelenné. Mert jelenleg ezzel az adótör­vénnyel is csak emelkedik a polgár közteherviselése. A tör­vény az egészen alacsony (5 ezer dolláron is aluli) kategóriáknak ad valamelyes kedvezményt, de az átlagpolgár pl. Social Secu­­rity payroll taxban többet fizet mint tavaly. Az átlag dolgozó négy családtaggal 23.4%-al több közterhet visel idén és pay­­check-jében, fizetési tárcájában, 11.2%-al többet visz el tőle Uncle Sam idén, mint tavaly, amikor 9.6% volt az átlag.(The Wall Street Journal 10­5-76) Az adó, illetve a köztehervi­selés mérve lenne a legfonto­sabb minden választó­polgár számára. Ezt pedig mindegyik emeli saját és érdekköre fizeté­sével együtt. A felesleges ál­lami állások száma nő. Washing­ton tele van parazitákkal, akik­nek a választott nagyságok úgy osztogatják a polgár nyomorú­ságos filléreit, mintha azért ők dolgoztak volna meg. Nem rös­­tellik választás előtt elmondani, hogy ha „újra” megválasztják őket, milyen paradicsomi álla­potot teremtenek, de azt nem mondják, hogy eddig jelen hi­vatalviselésük alatt miért nem tettek semmit. Van olyan sze­nátor, aki 25 éve ücsörög he­lyén, de a kis polgár számára semmit nem mozdított előre. Újra és újra megválasztásáért esedezik és újból a jövőre ígér­get, mint minden választása előtt. Van olyan , aki heted­szer teszi ezt. A nyugtalanító az, hogy a polgár újra megvá­lasztja, így hát nem is lehet cso­dálkozni azon, ha a megválasz­tott nem becsüli semmire vá­lasztóit és újra nem tesz semmit értük. Hírek a nyugtalan világból BREZSNYEV f. hó 15-én Belgrádba érkezett. Tito beje­lentette, hogy az értekezlet első tárgypontja lesz: a szov­jet ünnepélyes nyilatkozata, nem avatkozik bele Jugoszlávia belü­­gyeibe semmilyen körülmények között. JAPÁN VISSZAADTA a szovjet legújabb típusú repülő­gépét, mely pilótájával disszi­dált. KÍNÁBAN 8.25 mozgáserejű földrengés volt. A károk óriá­siak, emberéletben is. FORD ELNÖK ÉVI 100,000 DOLLÁR NYUGDÍJAT FOG ÉLVEZNI. Valahogy csak meg lesz belőle. Legalább egy évig kü­lönböző ellátmányokat és,,sza­nálási,, hivatali kart is kap. KUBA két évvel ezelőtt 65 centet tudott elérni CUKRA poundjáért, ma 7,5 cent a vi­lágpiaci ár. ZUBIN MEHTA A LOS AN­GELES PHILHARMONIC ZE­nEKARRAL keleteurópai túrára ment 26 napra a State Depart­ment sponzorálásával. Novem­ber 22-én és 23-án a budapesti Erkel Színházban szerepelnek. KOLYGIN BETEG,UTÓDJÁ­UL a 70 éves Andrej Kirilenkot emlegetik, aki Brezsnyev bizal­masa. A NATIONAL GUARD most fejezte be kaliforniai nagygya­korlatát, melynek tárgya a „nagy nemzeti katasztrófák” esetére való intézkedések. A nagygya­korlat során minden katonai­ és polgári szervet mozgósítottak és teljes eredménnyel végződött. A NUCLEÁRIS SÉRÜLÉSI VESZÉLY felmérhető azzal is, hogy az elmúlt 19 évben össze­sen 400.000 dollárt fizettek ki a biztosítók 30 radiation baleset után, de egyik sem történt nuc­­leáris telepeken, hanem ilyen anyag szállítása közben. A US-ben működő LÉGI TÁR­SASÁGOK A LEGBIZTONSÁ­GOSABBAK. Az 1950-től tör­tént légi balesetek felmérései azt mutatják, hogy a US légi tár­saságok gépei 5 szer, a ny. eu­rópaiak 2,5 szer biztonságosab­bak a világátlagnál és a US re­pülés 25-ször biztonságosabb a keleteurópai polgári repülés át­lagánál. AZ ÚJ TAX REFORM ACT egyszerűsíteni lenne hivatott az 1040-A formát, de bizonyos szempontból komplikáltabbá tette. NIXON volt elnök ellen 50 kü­lönböző­­per van folyamatban.

Next