Californiai Magyarság, 1977. január-december (55-56. évfolyam, 1-52. szám)
1977-04-15 / 15. szám
No. 15. — 1977. április 15. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Isten vele professzor úr! BEVÉGEZTETETT! Az a sokszínű koncert, melyet röviden életnek nevezünk, s melynek fő tételei a születés, a szerelem, az alkotás és a halál, április 4-én záró akkordjait hallatta Zádor Jenő, Amerikában élő nagy, magyar zeneszerző kórház szobájában. A hajnali órákban, szürkén, minden zenei cicoma és pátosz nélkül, az alvás, az álom óráiban lopta be magát a finálé e könyör télen karmestere, egyszerűen, meghívás nélkül, de nem váratlanul. ,, A halál, olyan mint a muzsika", mondotta hónapokkal ezelőtt Zádor Jenő, „senki sem tud ellenállni neki". Majd hozzátette: „nem félek a haláltól, de szenvedni nem akarok". Mert Zádor Jenő az élet, a diadalmas, szerelmes, győzelmes élet dalnoka volt. Alkotásaiban a több mint félszáz szimfonikus művében, 13 operájában és számtalan kórusművében a romantikus szenvedélyesség komponistája zenél. Gyűlölte a schönbergi atonalitást. Műveiben a tonális szerkesztés biztos talaján állva új zenei színeket fest, minden művében bizonyítva zenei eredőjét: „A dallam a zene lényege" . . . „én a szívemmel komponálok, nem a fejemmel" . . .Aki hallotta Vörös Malom c. operáját, Zádor Jenő és Molnár Ferenc szellemi találkozójának e pompás termékét, soha nem felejti el János és Ilona lágy, vágyódással teli meleg szerelmi témáját, szembe állítva a disszonanciával és dallamnélküliséggel, melyet a színpadon megjelenő sátán és pokolrendszer képviselőinek tart fenn, mintegy zenei büntetésként. 1894-ben született Bátaszéken. 16 éves korában a bécsi konzervatórium diákja, 1922-ben a konzervatórium professzora, majd 1935-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia díszdoktora. 1939-ben Amerikába emigrál, hogy a világgal megismertesse azt a zenei élményt, melyet a magyar föld talajából szívott magába, s melyre csak az ő füle rezonált. Amerikai életének első 13 évét a Metró Goldwyn stúdióban tölti filmzenék hangszerelésével. A Metrónál Zádor az orchestrálás elismert mestere. Bár több, mint száz film zenéjét hangszerelte (köztük Ben Hur, Spellbound, Ono Vadis ), ő ezt az időszakot átmeneti állapotnak, életszükségletnek tekintette. A filmmuzsikával való bíbelődést nem szerette. Önállóan alkotni! Ezt akarta.. Egy melódián belül, őszinte emberi élménnyel megrázni a hallgatóságot. Baranya megyétől Amerikáig hosszú az út. A pécsi zongoratanárnő jóindulatú ösztönzése és a philadelphiai, New York-i Los Angeles-i zenekritikusok hideg bírálata között a távlatok még megrettentőbbek. De Zádor Jenő életéből a nemzetközi siker, a művésznek kijáró elismerés nem hiányzott. Ormándy, Stokowski, Furtwaengler, Széll, Mehta vezényelték műveit és idővel, Bartókkal és Kodállyal együtt, mint a magyar zene nemzetközileg is elismert hangját emlegették. Három díszdoktorátussal tisztelték meg Amerikában. „Minden művemet előadták", mondotta csak néhány héttel ezelőtt. „Életem utolsó szakaszáig komponáltam. Én nem megyek el teli tarsollyal, mint Bartók Béla". (Bartók életének utolsó levelét, melyben a „teli tarsolyról", alkotóművészetének ki nem használt tárházról panaszkodik, Zádor Jenőhöz írta.) Zádor Jenő a teljes megelégedés harmóniájával nézett vissza életére, mikor kifejtette: ,, Ha még egyszer kezdeném, ugyanezt a hivatást és ugyanezt a feleséget választanám." A hivatása a zene volt és zenéje, zenéjének éltető eleme a magyar népi zene. Bár csak ifjúságát töltötte Magyarországon a népzenei inspiráció végigkísérte életén. Ő maga nem gyűjtött népi anyagot, hanem eredeti dallamokat költött pentatonikus rendszerben. A témája mindig eredeti, mindig „Zádor" a kifejezésmódja mindig magyar, akár szimfonikus műveit, ( mint az elegáns „Divertimento for Strings", a népszerű „Magyar Capriccio", vagy a fantáziadús „Contrasts for Orchestra") akár zenedrámáit vizsgáljuk. Mert Zádor Jenő elsősorban és saját vallomása szerint is drámai zeneköltő volt.. Operaszerző. Életének első, nagy sikere 1924-ben a „Diana",, a pesti operaházban, majd utolsó lélegzetvételű műve, a „Yehu" bemutatója 50 évvel később, 1974-ben Los Angelesben, az opera területén volt. Közben 11 más zenedráma is napvilágot látott: az „Azra", a „Virgin and the Fawn" (Szűz és a Gödölye) a „Magic Chair" (Bűvös szék) „Forever Rembrand", „Scarlet Mill" (Vörös Malom), „Inspector General" és „Columbus". . ..többek között, melyet 1976-ban a bicentennial évében, Columbus napján hanglemezről 120 amerikai rádió állomás közvetített. Zádor Jenő távozásával egy magyar zenei korszak zárult le, a késői romantika korszaka. Felesége Mária, ügyvéd fia Leslie, leánya Peggy, veje Schuyler Basset és két kis unoka gyászolják a szűkebb családi körből. Azon túl rokonai, barátai, tisztelői és e sorok megrendült írója, aki Zádor Jenőnek, a hűséges jó barátnak, utolsó munkatársa volt. De, „Non omnis moriar", mondotta Vergilius, „nem egészen halok meg". Senki sem hal meg egészen és ez kétszeresen áll a művészekre. Idők, évek és tavaszok ködbe vesznek, de az igazi alkotás örök. Hosszú, termékeny életén keresztül az alkotás lángjában élt Zádor Jenő és lángok közt távozott, hogy zenéje önálló életre ébredjen az emlékező jelen és a szunnyadó jövő, kultúrákat és nagy alkotásokat ringató böncsőjében. EGYÜD ANNA. A SZERKESZTŐNŐ ÍRÓASZTALÁRÓL Boldog lehet-e az emberiség ebben a lelketlen, atheista, materialista világban? A kábítószerek és alkohol egyre szaporodó áldozatainak száma azt bizonyítja, hogy nem. A lelkünknek úgy kell a táplálék, mint a testünknek. Ha a kettő közül az egyiket elhanyagoljuk, felbomlik az egyensúly. Ami az életünkben szép, nemes, magasabbrendű mind a lélekből fakad. A lélek tápláléka, ereje az istenhit, az idealizmus, a szeretet. Nekünk száműzötteknek több lelki táplálékra van szükségünk, mint az itt született polgároknak. Tudatunk mélyén állandóan ott sajog hazánk elvesztése. A múlt vasárnapi magyar istentiszteletek hatalmas számú látogatottsága azt mutatja, hogy keressük az Istenhez vezető utat. Kb. ezer hívő vett részt a Szent István egyház vasárnapi szentmiséjén, az utcán és az udvaron is álltak. San Fernando Völgyében két istentiszteletet tartottak és az elsőnél nem fértek be a hívek a templomba. A hollywoodi Ref Egyháznál az Egyház fennállása óta az egyik legnagyobb gyülekezeti részvételről számol be. Ontarioban a zsúfolásig megtelt templomba pótszékeket kellett beállítani és hasonló volt a helyzet az Első Magyar Evangélikus Ref. Egyháznál, az alhambrai Baptista Gyülekezetben, a Santa Monicában lévő Magyar Bibliai Gyülekezetben is. Az emberek a templomban a békét és lelki megnyugvást keresik. Adja a Jó Isten, hogy ez az út emigrációs magyarságunk közös megbékélésére és és megértésére vezessen. KEGLEVICH KÁROLY múlt heti levele széles magyar körben kavarta fel az érdeklődést városunkban. Egy olyan magyar testvérünk hangját hallottuk, aki leányait magyarokká nevelte és egész családja a magyar iskolában való oktatásával éveken keresztül plántálta a magyarságtudatot gyermekeinkbe. Érthető tehát az a mélységes csalódás, ami a családot érte az elszomorító március 15-i ünnepségen, melyet más városokban egyesületek által megszervezve, az ifjúság, a cserkészek bevonásával nemzeti ünneppé tesznek. A lelkiismeretünk tiltakozik, hogy hagyjuk eltűnni életünkből 1994 é. március 15-ét a nagy szabadságharc emlékét, az nem lehet, hogy gyermekeink Petőfi Sándor megismerése nélkül nőjjenek fel. A következőket Dr. Boer Béla hozzánk intézett hozzászólásából idézzük, aki RÁDIÓNAP rendezvényével az egyik áldozata annak, hogy nincs egy olyan szerv, mely magába foglalná az összes egyesületeket és időnként a vezetők összeülnének annak megbeszélésére, hogy ne ütközzenek a dátumok. Ezt San Franciscóban az Amerikai Magyar Szövetség Igazgató Tanácsa intézi évente kétszer megtartott ülésén, melyen minden egyesület és egyház képviselője megjelenik. Egy ilyen megbeszélésen egyszer részt vettem. A San Francisco-iak az idén is egy évre előre átadták a programjukat. Dr. Boer Béla magyar közéleti múltja 25 évre tekint vissza, jelen volt Ft. Latui Mátyás idején az Amerikai Magyar Szövetség alapításánál. A negyed évszázad alatt számos közéleti tisztséget töltött be. a Magyar Ház-Folytatás az 5. oldalon. 3. oldal SZÖRÉNYI ÉVA bemutatásában színre kerül ALEXANDER BISSON színműve KERTÉSZ SÁNDOR és BAGLADI SÁNDOR átdolgozásában A NÉVTELEN ASSZONY (MADAM X) 1977. ÁPRILIS 16-ÁN, szombaton este 8 órakor a WILSHIRE EBELL SZÍNHÁZBAN, 4401 West 8th St. L.A. Szereplők: SZÖRÉNYI ÉVA BAGLADI SÁNDOR ÖRMÉNYI TAMÁS IVOTS ANDOR KÁLMÁN SZABOLCS HEIT LILI LEH ROSEN ILDIKÓ GÁBOR JENŐ BOROS BARNA VAJDAFFY BÉLA Rendezte: SZÖRÉNYI ÉVA Segédrendező: ILOSVAY SELYMES JUDITH Jelmezek: SZABÓ LAJOS, Színpadmester: SZOBOSZLAY SÁNDOR Maszkmester: BERÉNYI LÁSZLÓ Helyárak: 12, 10, 8, 6, 4 dollár. — Diákjegy: 2 dollár. Jegyrendelés: Alex és Ella European Pastry Shop, Paprika Vendéglő, Baranyi Andrásné (714) 752-8130, Rácz Kálmánná 349-8246, Dr. Kálmán Imre 876-2616, Szörényi Éva 762-7320. PONTOS KEZDÉS! Következő előadásunk: 1977. NOV. 12-ÉN szombaton este. • MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! San Francisco belvárosában a gyönyörű, művészi magyar # GvTV motívumokkal dekorált A CSARDA^S HUNGÁRIÁN RESTAURANT T J • 1631 O’Farell St. San Francisco Ca. 94109. — T.: 771-5353^ * (2 blokkra északra a Hilton Hoteltől.) ^ * KITŰNŐ MAGYAR ÉTELEK, MAGYAR BOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN. • Cigányzene. — KÁLLAY BANDI cimbalmozik • hegedűkísérettel. Nyitva: 7 napon át déli 12-től éjjel 2-ig. Vacsora már 4.97 dollártól. 0 Gulyás. Töltött és székely káposzta. Bécsi szelet. Paprikás csirke. 0 Túrós csusza. Rétesek. Palacsinta. Pogácsa. 10 féle saláta. | Tánc- és Cigányzene * | PÉNTEK SZOMBAT ESTÉNKÉNT A MAGYAR HÁZBAN. | | ^ 1975 W. Washinton Blvd.. L.A. 90018. T.: 737 8973ntf | | KITŰNŐ MAGYAR ÉTELEK! f r&fvH Játszik fcfHm 'V a HEIDELBERG—DANKÓ FEHÉR TESTVÉREK ^ ZENEKARA. ^ *********^**************** * EMIGRÁNS és ÚTLEVÉL FÉNYKÉP 15 PERC ALATT 4* * MEGVÁRHATJA. — SZÍNES FELVÉTELEK. * A burbanki útlevél hivatal mellett. 4* * MAGNÓLIA PHOTOGRAPHY * IL 4209 W. Magnólia Blvd. Burbank California, 91505. * IJ. T.: 846-4650 * ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★'A’*'* + A CALIFORNIAI MAGYARSÁG BARÁTI KÖRE szeretettel hívja tagjait, barátait és pártfogóit április 15-én pénteken este 7.30-as kezdettel a szerkesztőségben tartandó MŰSOROS ESTJÉRE. Program. DE ROSNER GÉZA International Analyst and Documentary Filmmaker vetített képekkel illusztrált előadása a mai Dél-Afrikáról. KÜRTI GYÖRGY Magyar Balett szerzeményéből zongorázik. Versek, részletek Kerecsendi Kiss Márton „RÖZSEPARÁZS c. verseskötetéből. Előadják: DEL MEDICO ERZSÉBET FÉNYES MÁRIA, CSATLÓS ROZI Belépési adomány, kávé és süteménnyel együtt 1 dollár.