Californiai Magyarság, 1977. január-december (55-56. évfolyam, 1-52. szám)

1977-04-15 / 15. szám

No. 15. — 1977. április 15. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Isten vele professzor úr! BEVÉGEZTETETT! Az a sok­színű koncert, melyet röviden életnek nevezünk, s melynek fő tételei a születés, a szerelem, az alkotás és a halál, április 4-én záró akkordjait hal­latta Zádor Jenő, Amerikában élő nagy, magyar zeneszerző kórház szobájában. A hajnali órákban, szürkén, minden zenei cicoma és pátosz nélkül, az alvás, az álom óráiban lopta be magát a finálé e könyör télen karmestere, egyszerűen, meghívás nélkül, de nem várat­lanul. ,, A halál, olyan mint a mu­zsika", mondotta hónapokkal ezelőtt Zádor Jenő,­­ „senki sem tud ellenállni neki". Majd hozzátette: „nem félek a halál­tól, de szenvedni nem akarok". Mert Zádor Jenő az élet, a di­adalmas, szerelmes, győzelmes élet dalnoka volt. Alkotásaiban a több mint félszáz szimfoni­kus művében, 13 operájában és számtalan kórusművében a ro­mantikus szenvedélyesség kom­ponistája zenél. Gyűlölte a schönbergi atonali­­tást. Műveiben a tonális szerkesz­tés biztos talaján állva új zenei színeket fest, minden művében bizonyítva zenei eredőjét: „A dallam a zene lényege" . . . „én a szívemmel komponálok, nem a fejemmel" . . .Aki hallotta Vörös Malom c. operáját,­­ Zádor Jenő és Molnár Ferenc szellemi találkozójának e pom­pás termékét, soha nem felejti el János és Ilona lágy, vágyódás­sal teli meleg szerelmi témá­ját, szembe állítva a disszonan­ciával és dallamnélküliséggel, melyet a színpadon megjelenő sátán és pokol­rendszer képvi­selőinek tart fenn, mintegy zenei büntetésként. 1894-ben született Bátaszéken. 16 éves korában a bécsi kon­zervatórium diákja, 1922-ben a konzervatórium professzora, majd 1935-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia díszdokto­ra. 1939-ben Amerikába emig­rál, hogy a világgal megismer­tesse azt a zenei élményt, melyet a magyar föld talajából szívott magába, s melyre csak az ő fü­le rezonált. Amerikai életének első 13 évét a Metró Goldwyn stúdióban töl­ti filmzenék hangszerelésével. A Metrónál Zádor az orchestrálás elismert mestere. Bár több, mint száz film zenéjét hangszerelte (köztük Ben Hur, Spellbound, Ono Vadis ), ő ezt az időszakot átmeneti állapotnak, életszükség­letnek tekintette. A film­muzsi­kával való bíbelődést nem szeret­te. Önállóan alkotni! Ezt akarta.. Egy melódián belül, őszinte em­beri élménnyel megrázni a hall­gatóságot. Baranya megyétől Amerikáig hosszú az út. A pécsi zongora­­tanárnő jóindulatú ösztönzése és a philadelphiai, New York-i Los Angeles-i zenekritikusok hi­deg bírálata között a távlatok még megrettentőbbek. De Zádor Jenő életéből a nemzetközi si­ker, a művésznek kijáró elisme­rés nem hiányzott. Ormándy, Stokowski, Furtwaengler, Széll, Mehta vezényelték műveit és idővel, Bartókkal és Kodállyal együtt, mint a magyar zene nemzetközileg is elismert hang­ját emlegették. Három díszdok­torátussal tisztelték meg Ameri­kában. „Minden művemet előadták", mondotta csak néhány héttel eze­lőtt. „Életem utolsó szakaszáig komponáltam. Én nem megyek el teli­­ tarsollyal, mint Bartók Béla". (Bartók életének utolsó levelét, melyben a „teli tarsoly­ról", alkotóművészetének ki nem használt tárházról panasz­kodik, Zádor Jenőhöz írta.) Zádor Jenő a teljes megelége­dés harmóniájával nézett vissza életére, mikor kifejtette: ,, Ha még egyszer kezdeném, ugyan­ezt a hivatást és ugyan­ezt a feleséget választanám." A hivatása a zene volt és zenéje, zenéjének éltető eleme a magyar népi zene. Bár csak ifjú­ságát töltötte Magyarországon a népzenei inspiráció végigkísér­te életén. Ő maga nem gyűjtött népi anyagot, hanem eredeti dal­lamokat költött pentatonikus rendszerben. A témája mindig eredeti, mindig „Zádor" a ki­fejezésmódja mindig magyar, akár szimfonikus műveit, ( mint az elegáns „Divertimento for Strings", a népszerű „Magyar Capriccio", vagy a fantáziadús „Contrasts for Orchestra") akár zenedrámáit vizsgáljuk. Mert Zádor Jenő elsősorban és saját vallomása szerint is drámai zeneköltő volt.. Operaszerző. Életének első, nagy sikere 1924-ben a „Diana",, a pesti ope­raházban, majd utolsó lélegzetvételű műve, a „Yehu" bemutatója 50 évvel később, 1974-ben Los Angelesben, az opera területén volt. Közben 11 más zenedráma is napvilágot lá­tott: az „Azra", a „Virgin and the Fawn" (Szűz és a Gödölye) a „Magic Chair" (Bűvös szék) „Forever Rembrand", „Scarlet Mill" (Vörös Malom), „Inspector General" és „Columbus". . ..töb­bek között, melyet 1976-ban a bicentennial évében, Columbus napján hanglemezről 120 ameri­kai rádió állomás közvetített. Zádor Jenő távozásával egy magyar zenei korszak zárult le, a késői romantika korszaka. Fe­lesége Mária, ügyvéd fia Leslie, leánya Peggy, veje Schuyler Basset és két kis unoka gyászol­ják a szűkebb családi körből. Azon túl rokonai, barátai, tisz­telői és e sorok megrendült írója, aki Zádor Jenőnek, a hűséges jó barátnak, utolsó munkatársa volt. De, „Non omnis moriar", mondotta Vergilius, „nem egé­szen halok meg". Senki sem hal meg egészen és ez kétszeresen áll a művészekre. Idők, évek és tavaszok ködbe vesznek, de az igazi alkotás örök. Hosszú, ter­mékeny életén keresztül az al­kotás lángjában élt Zádor Jenő és lángok közt távozott, hogy zenéje önálló életre ébredjen az emlékező jelen és a szunnyadó jövő, kultúrákat és nagy alkotá­sokat ringató böncsőjében. EGYÜD ANNA. A SZERKESZTŐNŐ ÍRÓASZTALÁRÓL Boldog lehet-e az emberiség ebben a lelketlen, atheista, ma­terialista világban? A kábítósze­rek és alkohol egyre szaporodó áldozatainak száma azt bizo­nyítja, hogy nem. A lelkünk­nek úgy kell a táplálék, mint a testünknek. Ha a kettő közül az egyiket elhanyagoljuk, fel­bomlik az egyensúly. Ami az életünkben szép, nemes, maga­­sabbrendű mind a lélekből fa­kad. A lélek tápláléka, ereje az istenhit, az idealizmus, a szere­tet. Nekünk száműzötteknek több lelki táplálékra van szükségünk, mint az itt született polgárok­nak. Tudatunk mélyén állandó­an ott sajog hazánk elvesztése. A múlt vasárnapi magyar isten­tiszteletek hatalmas számú láto­gatottsága azt mutatja, hogy ke­ressük az Istenhez vezető utat. Kb. ezer hívő vett részt a Szent István egyház vasárnapi szentmi­séjén, az utcán és az udvaron is álltak.­­ San Fernando Völ­gyében két istentiszteletet tar­tottak és az elsőnél nem fértek be a hívek a templomba. A hol­lywoodi Ref Egyháznál az Egy­ház fennállása óta az egyik leg­nagyobb gyülekezeti részvételről számol be. Ontarioban a zsúfolá­sig megtelt templomba pótszé­keket kellett beállítani és hason­ló volt a helyzet az Első Magyar Evangélikus Ref. Egyháznál, az alhambrai Baptista Gyülekezet­ben, a Santa Monicában lévő Magyar Bibliai Gyülekezetben is. Az emberek a templomban a békét és lelki megnyugvást kere­sik. Adja a Jó Isten, hogy ez az út emigrációs magyarságunk kö­zös megbékélésére és és megér­tésére vezessen. KEGLEVICH KÁROLY múlt heti levele széles magyar körben kavarta fel az érdeklődést vá­rosunkban. Egy olyan magyar testvérünk hangját hallottuk, aki leányait magyarokká nevelte és egész családja a magyar iskolá­ban való oktatásával éveken ke­resztül plántálta a magyarságtu­datot gyermekeinkbe. Érthető tehát az a mélységes csalódás, ami a családot érte az elszomo­rító március 15-i ünnepségen, melyet más városokban egyesü­letek által megszervezve, az if­júság, a cserkészek bevonásá­val nemzeti ünneppé tesznek. A lelkiismeretünk tiltakozik, hogy hagyjuk eltűnni életünkből 1994 é. március 15-ét a nagy szabadság­­harc emlékét, az nem lehet, hogy gyermekeink Petőfi Sán­dor megismerése nélkül nőjje­­nek fel. A következőket Dr. Boer Béla hozzánk intézett hozzászólásá­ból idézzük, aki RÁDIÓNAP rendezvényével az egyik áldo­zata annak, hogy nincs egy olyan szerv, mely magába foglalná az összes egyesületeket és időn­­ként a vezetők összeülnének annak megbeszélésére, hogy ne ütközzenek a dátumok. Ezt San Franciscóban az Ame­rikai Magyar Szövetség Igazgató Tanácsa intézi évente kétszer megtartott ülésén, melyen min­den egyesület és egyház képvi­selője megjelenik. Egy ilyen meg­beszélésen egyszer részt vettem. A San Francisco-iak az idén is egy évre előre átadták a prog­ramjukat. Dr. Boer Béla magyar közéleti múltja 25 évre tekint vissza, je­len volt Ft. Latui Mátyás idején az Amerikai Magyar Szövetség alapításánál. A negyed évszá­zad alatt számos közéleti tiszt­séget töltött be. a Magyar Ház-Folytatás az 5. oldalon. 3. oldal SZÖRÉNYI ÉVA bemutatásában színre kerül ALEXANDER BISSON színműve KERTÉSZ SÁNDOR és BAGLADI SÁNDOR átdolgozásában A NÉVTELEN ASSZONY (MADAM X) 1977. ÁPRILIS 16-ÁN, szombaton este 8 órakor a WILSHIRE EBELL SZÍNHÁZBAN, 4401 West 8th St. L.A. Szereplők: SZÖRÉNYI ÉVA BAGLADI SÁNDOR ÖRMÉNYI TAMÁS IVOTS ANDOR KÁLMÁN SZABOLCS HEIT LILI LEH ROSEN ILDIKÓ GÁBOR JENŐ BOROS BARNA VAJDAFFY BÉLA Rendezte: SZÖRÉNYI ÉVA Segédrendező: ILOSVAY SELYMES JUDITH Jelmezek: SZABÓ LAJOS, Színpadmester: SZOBOSZLAY SÁNDOR Maszkmester: BERÉNYI LÁSZLÓ Helyárak: 12, 10, 8, 6, 4 dollár. — Diákjegy: 2 dollár. Jegyrendelés: Alex és Ella European Pastry Shop, Paprika Ven­déglő, Baranyi Andrásné (714) 752-8130,­­ Rácz Kálmánná 349-8246, Dr. Kálmán Imre 876-2616, Szörényi Éva 762-7320. PONTOS KEZDÉS! Következő előadásunk: 1977. NOV. 12-ÉN szombaton este. • MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! San Francisco belvárosában a gyönyörű, művészi magyar # Gv­TV motívumokkal dekorált A CSARDA^S HUNGÁRIÁN RESTAURANT T J • 1631 O’Farell St. San Francisco Ca. 94109. — T.: 771-5353^ * (2 blokkra északra a Hilton Hoteltől.) ^ * KITŰN­Ő MAGYAR ÉTELEK, MAGYAR BOROK NAGY­­ VÁLASZTÉKBAN. • Cigányzene. — KÁLLAY BANDI cimbalmozik • hegedűkísérettel. Nyitva: 7 napon át déli 12-től éjjel 2-ig. Vacsora már 4.97 dollártól. 0 Gulyás. Töltött és székely káposzta. Bécsi szelet. Paprikás csirke. 0 Túrós csusza. Rétesek. Palacsinta. Pogácsa. 10 féle saláta. | Tánc- és Cigányzene * | PÉNTEK SZOMBAT ESTÉNKÉNT A MAGYAR HÁZBAN. | | ^ 1975 W. Washinton Blvd.. L.A. 90018.­­ T.: 737 8973ntf | | KITŰNŐ MAGYAR ÉTELEK! f r&fvH Játszik fcfHm­­ 'V a HEIDELBERG—DANKÓ FEHÉR TESTVÉREK­­ ^ ZENEKARA. ^ *********^**************** * EMIGRÁNS és ÚTLEVÉL FÉNYKÉP 15 PERC ALATT 4* * MEGVÁRHATJA. — SZÍNES FELVÉTELEK. * A burbanki útlevél hivatal mellett. 4* * MAGNÓLIA PHOTOGRAPHY * IL 4209 W. Magnólia Blvd. Burbank California, 91505. * IJ. T.: 846-4650­­ * ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★'A’*'* + A CALIFORNIAI MAGYARSÁG BARÁTI KÖRE szeretettel hívja tagjait, barátait és pártfogóit április 15-én pénteken este 7.30-as kezdettel a szerkesztőségben tartandó MŰSOROS ESTJÉRE. Program. DE ROSNER GÉZA International Analyst and Documentary Filmmaker vetített képekkel illusztrált előadása a mai Dél-Afrikáról. KÜRTI GYÖRGY Magyar Balett szerzeményéből zongorázik. Versek, részletek Kerecsendi Kiss Márton „RÖZSEPARÁZS c. verseskötetéből. Előadják: DEL MEDICO ERZSÉBET FÉNYES MÁRIA, CSATLÓS ROZI Belépési adomány, kávé és süteménnyel együtt 1 dollár.

Next