Californiai Magyarság, 1978. január-december (56-57. évfolyam, 1-51. szám)
1978-01-06 / 1. szám
No. 1. - 1978. január 6. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Gábor Áron: Világszenzáció, a Szentkorona visszaadása Hála Szent Istvánnak és néhány áldozatkész, komoly 1977-es alattvalójának újra divatba jöttünk. A Szent Korona, tetszik vagy nem tetszik, politikai pikantériaként vonult be az európai sajtóba. A lapok azzal közlik a képét, hogy az ezer éves önálló Magyarország szimbólumát a szovjet géppisztolyok uralma alatt élő Magyar Népköztársaság kérte vissza az amerikaiaktól. Ez a csattanó nem azonos lemigrációs, álláspontunkkal? Tegyük kezünket a szívünkre: sokkal hatásosabb és célravezetőbb annál. Különösen, ha azt olvassuk a német újságokban, hogy száz amerikai és 2-300 nyugateurópai újságíró, számtalan TV-s filmhíradós csoport utazik Budapestre a Szent Koronával, akkor nem kétséges, hogy a világmédia nem a marxista jelszavakra, hanem a magyar nép megnyilvánulására kiváncsi. A nyugati média azt akarja látni, fényképezni, tudatosítani, hogy Kádár János mennyit tart be azokból a feltételekből, amelyeket Carter elnök kötött ki történelmi szimbólumaink viszszaadásáért. Ha többet nem azt máris elértük, hogy Magyarország ezer éves jellege, történelmi függetlensége és jelenlegi függősége az érdeklődés középpontjába került. A többiről a Budapestre látogató sajtó, TV-s és filmes had gondoskodik. Észreveszik, megszámolják, esetleg meg is sokszorozzák, hogy hány ezren, százezren várják Ferihegytől Budapestig Szent István koronáját, hogy roskadtak térdre az emberek, sírt, kacagott a főváros népe és milyen népvándorlás indult a korona varázsára a messzi vidékekről és a még messzebbi, Trianonban elszakított területekről. Az már a propaganda dolga, hogy a magyar nép meghatódottsága az amerikai újságok hasábjain, a TV képernyőin olyan politikává gömbölyödjön, amely százszor is megbánatja Kádár Jánossal a Szent Korona visszakérését. Kicsit fáj, hogy úgy tálalják a magyar nép lelki átélését, mint egy egzotikus királyi esküvői, történelmi anakronizmust, de mit tehetünk. Tiltakozzunk, hogy a Szent Korona hazatérése nem színházi látványosság, nem az amerikai politikai cirkusz Budapestre vetített képe, hanem egy ősi nép történelmének yjj^^y^fődése, korunk erkölcsi torzulásának képe, ahol minden külsőség, technikai és politikai trükk, s csak a magyar nép öröme és zokogása valódi? Erre csak akkor van jogunk, ha meg tudjuk magyarázni a trükkökben, gag-ekbent gondolkodó, politizáló, érvényesülő Carternak és a többi kétszáz milliónak, hogy a Korona visszaadása a szuverenitás történelmi fogalmának megcsúfolása, erkölcsi kisiklás és nem komédia, hanem történelmi krimi az, amikor egy nép legszentebb lelki átélését politikai cirkusszá alacsonyítják. Ez sajnos nem megy. Emigrációnk washingtoni tiltakozását érthetően és hitelesen nem tudta dokumentálni. Nem értette meg az Elnök dolgozó szobájában, hogy az állami szuverenitás fogalma nyugati világunk jelenlegi politikájában nem azonos Szent Koronánk ezer éves alapelméletével. A szuverenitás most politikai trükk, erkölcsi, történelmi torzkép, de olyan valóság, amelyben csak úgy tudunk érvényesülni, ha legszentebb fogalmaink értelmezését is hozzá idomítjuk. Elfogadjuk, hogy a Szent Koronánk ezer éve ellenére is fiatal, rugalmas szimbólum és úgy magyarázható, ahogy azt mindenkori sorsunk megkívánja. Most már csak azért „drukkolhatunk, hogy a nyugati világ leghatalmasabb fegyvere, a média, sikerrel oldja meg budapesti „bevetését” és meggyőzi Kádár Jánost, hogy Carter kivételesen nem blöffölt, amikor a legnagyobb vámkedvezményt ahhoz kötötte hogy a magyar nép valóságában láthassa Szent István koronáját és akadálytalanul mutathassa ki érzelmeit. A többi attól függ, hogy emigrációnk miképp igazítja történelmi dokumentációnkat ehhez az új koncepcióhoz. A másik európai meglepetés az, hogy erdélyi népünk tragédiája az európai nagy lapok érdeklődési körébe került. Az újságok olyan cikkeket jelentetnek meg, melyek Ceaucescu valódi arcát mutatják. Ezt a változást nem Szent István, nem a Szent Korona „divatja”, hanem egy németországi magyar orvosprofesszor és néhány segítőtársának okossága és helyzetfelismerő képessége hozta létre. A maroknyi csoport két lényeges tényezőt vett észre. Az egyik: meglévő magyar szervezeteinket annyi ideológiai és személyi kötöttség veszi körül, hogy legjobb akaratuk ellenére sem képesek Erdély ügyét gyakorlati úton is szolgálni. A nyugateurópai sajtó jelenlegi beállítottsága miatt legigazabb érveink is elbuknak a politikai selejtezőben és legszebben fogalmazott beadványaink, tiltakozásaink sem találhatnak megértésre. Szervezeteink szemünknek kedves, jóakaratú, széphangú, de használhatatlan politikai aggastyánokká váltak. Az a politika lépte túl igazukat, amely vajmi keveset törődik a történelmi igazsággal, az erkölcsi dogmákkal és még kevesebbet a magyar sajátosságokkal. Az orvosprofesszor kis csoportja díszesen nyomtatott szövetségi, kongresszusi levélpapír helyett saját tudományos rangját, társadalmi és baráti összeköttetéseit, s pénztárcáját vetette harcba Erdélyért. (Címük: Europaisches Komitee für Menschenrechte in Rumänien, D6601 Riegelsberg, P.O. Box 32,West- Germany). És eredménnyel. A svájci, a francia, a német lapokban egymás után jelentek meg cikkek Ceaucescu Romániájáról és az ottani kisebbségek problémáiról. Rés támadt a hallgatás, az elhallgatás falán. A másik tényező, amit a kis lelkes csoport felmért a belgrádi konferencia tanulságain alapult. Rájöttek, hogy az európai kormányok kormányszervek, hivatalos küldöttségek annyi gazdasági és politikai béklyóval rajtolnak a nemzetközi konferenciákon, hogy erdélyi népünk segélykiáltását akkor sem továbbíthatják, ha azt lelkük mélyén akarják. Ellenben: annál hasznosabbak azok a nemzetközi szervek, amelyek az emberi és népi jogok fegyverével küzdenek és kétségkívül jelentős eredményeket érnek el. Ebből a megítélésből és soksok ügyeskedésből, áldozatkészségből született az az erdélyi vita, amelyet az Emberi Jogok Németországi Szervezete december 14-én rendezett Frankfurtban. A nagy német szervezet meghívására hatvan újság és hírügynökség küldte el munkatársát a mainai metropolisba, hogy beszámoljanak Európa legnagyobb nemzetiségi kríziséről. Hogy sikerült ez a frontáttörés?Az akció magyar szervezői olyan valakit állítottak a kérdések pergőtüzébe, aki saját bőrén tapasztalta Ceaucescu humanitását és a román. Paul Goma, a száműzött rezsimkritikus, az Aktiv 77 román szervezője a sajtókonferencián így jellemezte az erdélyi helyzetet: A magyar kisebbség ellen elkövetett szörnyűségek minden képzeletet felülmúlnak, ami Erdélyben történik az népirtás: Románia megszegi a helsinki egyezményt: a terror miatt öngyikosságba menekül a magyar intelligencia: Ceaucescu paranoiás őrült: nem számíthatnak Budapest segítségére az erdélyi magyarok: a román statisztikák hamisak: Romániában több mint két és félmillió magyar él... Utána megmutatta szemüvegét, amelyet akkor pofozott le arcáról a bukaresti belügyminisztérium államtitkára, amikor átadta a kiutazási engedélyét. Kell Gománál hitelesebb és érthetőbb tanú? Az sem csorbítja nyilatkozatának politikai jelentőségét, hogy a megoldást olyan szerkezetben képzeli el, ahol az autonóm Erdély föderációban él Magyarországgal, Romániával, esetleg mindkettővel, vagy...svájci mintára önálló életet kezd. Paul Goma Folyt az 5. oldalon. 3. oldal VÉGRE ! ! JÖN ! ! ^ Los Angelesben először! !j 1978. január 14-én, ^ szombaton du. és este W H az Occidental Center # gyönyörű Auditóriumában ^ között, L.A. Downtownban) az egyik legkedvesebb magyar zenés filmvígjáték — a #! SZIÁMI MACSKA Zene: De Fries Károly; Rendező: Kalmár László. — Szereplők: Szeleczky Zita ERDÉLYI MICI, BILICSI TIVADAR, HAJMÁSSY MIKLÓS, PETHES SÁNDOR, MAKLÁRY ZOLTÁN Az élőműsorban Konferrál: BOROS BARNABÁS Zongorán kísér: OROSZ JÁNOS Remek élőműsor és film — egy este! • Teljesen új kópia! 1978. január 14-én, szombaton délután és este 4 óra 30 perckor SZIÁMI MACSKA c. film vetítése 6 óra 30 perckor SZELECZKY ZITA fellépése "LEGKEDVESEBB FILMDALAIM" címmel 7 óra 30 perckor SZIÁMI MACSKA c. film vetítése Egységes jegyár elővételben $6.00, helyszínen $7.00 Gyermekeknek, diákoknak fél ár. — Jegyek kaphatók: Bujdosó Cukrászda, 4530 Fountain Avenue, Los Angeles Otto's Import Store, 2320 W. Clark Avenue, Burbank, Colit. Paprika Restaurant, 1624 N. Cahuenga Boulevard, Hollywood és Szeleczky Zitánál, 3475 La Sombra Drive, Hollywood,90068 Telefon: (213) 851-4774 Siessen jegyét beszerezni! — Pontos kezdés! — Tökéletes vetítés! Marna |Hg| A CALIFORNIAI MAGYARSÁG-. szeretettel meghívja lapunk olvasóit, családját és barátait, s általában a város és környéke magyarságát az 1978. FEBRUÁR 4-ÉN, SZOMBAT ESTE 7.30- KOR TARTANDÓ TIZENKETTEDIK „BUDAPESTI ÉJSZAKA” SAJTÓBÁLRA A BILTMORE HOTEL CRYSTAL BÁLTERMÉBE. Megjelenés: Sémi formai. SZEREPELNEK: Karikás Cecília Czövek István CEREMÓNIAMESTER: IVOTS ANDOR A . -r^rr- r, * . r--r-r rAUMrrr„ ZENEKAROK. SMALTZOFF BALETT EGYÜTTES A CSERKÉSZ REGŐSÖK CSER LÁSZLÓ és MÁRIA DANKÓ FEHÉR NÁNDOR Belépőjegy vacsorával 20.00 dollár, táncosjegy 10.00 dollár. Helyfoglalás: 384-7642, 463-3473.