Californiai Magyarság, 1979. január-szeptember (57. évfolyam, 1-38. szám)

1979-04-13 / 15. szám

8. oldal (EMLÉKEZZÜNK . . . Folytatás a 7. oldalról.) ben oldódik fel. „Himrou...­ az emberhez" című verse ennek a legcsodálatosabb példája. Az emberhez száll himnuszom ma: hittel hadd harsogom dalom. Nagy ismeretlenek helyében, Dacos fejem meghajtva mélyen, szelíden és örök reményben ez ismerőst magasztalom. Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por, s a végtelen fia, Istent teremtő földi szellem, Kemény pöröly vasvégzet ellen. Ezer fönséges küzdelemben Viaskodó harmónia. Nézzétek: izzad tar mezőkön, sarcot a rögből életet. Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja, s a jövendő útján haladva csókolják fény és fellegek. Nézzétek: napba törtetően mint épít büszke kupolát. Egekbe lendül lelke, karja, kőhomloka, ércakaratja győzelmesen lendül magasba és mélységekbe száll tovább. Ember! Hittel hiszek tebenned, Ember! Forrón szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, Te forradalmas, Ta halálban is diadalmas Utód az Isten örökén. Életét kudarcok szegélyezték. Hiába volt egyetemi éveiben tár­sainak tudós, tisztelt, vezető alak­ja — hiába volt a nagyhírű Né­­gyessy professzor titkára —, dip­lomája csak vidéki kisvárosokba vitte. Máramaroson, Szolnokon és Léván dolgozott, mint helyet­tes tanár. Nagyváradon is taní­tott egy ideig, ide fűzték rövid élete legkedvesebb emlékei: itt születnek csodálatos Anna versei „. . . milyen volt haja szőkesé­ge, nem tudom már, — de azt tu­dom, hogy szőkék a mezők, — ha dús kalásszal jő a sárguló nyár — se szőkeségben újra látom őt . . ." Múzsájára, Sárvári Nusi színésznőre alig emlékezik ma már várlaki, — de tűnő szőkesége a magyar irodalom legszebbjei között örökre megmarad. Ké­sőbb Szegeden élt — a 20-as évek­től — nyugdíjban. És amíg legközelebbi barátai­nak, Babitsnak, Kosztolányinak, — s a vele egy városban élő Mó­ra Ferencnek sikereihez gratulál, ő maga, — saját vallomása sze­rint — „falusi költő” marad, krajcáros gondokkal küzd, — ver­sei és cikkei sovány jövedelmé­ből és nyugdíjából szűkölködik. A harmincas évek elején mind­inkább erőt vesz rajta a melan­kólia. A világpolitika eseményei kétségbeejtik. Öngyilkossági gon­dolatait így körvonalazza utolsó nyilatkozatában, 1936-ban: ........az én betegségem: mene­külés ebből a mai világból . . ." Egyik késői verse ugyanezt vallja: VENIT SUMMA DIES . . . Eljön mindenkinek a pillanat, mikor egészen egyedül marad, mikor mellette senki, semmi más és nem segít se átok, sem sírás. Az élet távol, a halál közel, bűnt, balgaságot semmi nem föd el, mikor az ember az írás szerint megméretik és megítéltetik. Eltűnnek a boldog káprázatok, Minden, mi az életnek színt adott: Kialszik a léleknek csillaga, S a lélek van a pusztában maga. Emlékezzünk halála évforduló­ján a költőre, akit költészetének mélységes humanizmusa,­­ az ember erejébe és jövőjébe vetett hite emel valamennyiünk lelké­nek közelébe. VARGA KATALIN (HÚSVÉTI PIROS TOJÁS. Folytatás az 5. oldalról.) Mi ketten nagy disputába ele­gyedtünk, hogy melyik a jobb pinckaütőfa: az akác, vagy a bükk. Igen értette a dolgot. Ha a szívem megnyerte az első pillanatban, a nagyrabecsülésem is hamarosan megszerezte. Tisz­telettel néztem rá. — Sose magázz ... — szólt később — barátok vagyunk . . . tegeződjünk. És mint igazi, régi barátok lép­tünk édesapám szobájába, ahol ebéd előtt összegyűlt a család. — A barátom ... — mondtam édesapámnak és rámutattam a Dani bácsira, akinek még az am­­bituson kezébe nyomtam a ró­zsavizes üveget s most érezhető­en zavarral markolászta. Édesapám meleg vendégszere­tettel fogadta Csuthi Danit. Per­cek alatt vidám diskurzus fejlő­dött ki köztük. — A szegi Csuthiak közül vagy? — kérdezte tőle érdeklőd­ve. — Igen. Rögtön ki is sütötték, hogy miként is vagyunk atyafiak. Egé­szen boldog voltam. Nyíltan szólva, akkor már teljesen Eszter nénémnek szántam. Ki is oson­tam hozzá a konyhába, ahol az ünnepi ebédnél segédkezett. — Itt a vőlegényed.. Eszter! — estem neki. — Kicsoda — a múlt elvörösöd­ve. Nem magyaráztam sokat, be­tuszkoltam a szobába. — Itt van! ... — kiáltottam az ajtóból Csuthi Dani felé, aki nyomban felemelkedett, hogy üdvözölje a belépőt. Eszter néném sápadón tündök­lő szőkeségében szinte világított, mint a nap ragyogó kévéje, ahogy sziporkázóan hirtelen feltü­zel. Rebbenten állva maradt a küszöbön. Csut­i Dani rámeredt, csak las­san indult feléje. Kígyóit égő szemmel. — Öntözd meg .... öntözd meg . . . biztattam s az asztal­ról felkapva a rózsavizet a kezé­be nyomtam. Dani szelíden, finoman meg­locsolta Eszter haját, meghajolt, bemutatkozott, s amikor a beállt csendben visszament a helyére még egyszer Eszter felé fordult s halkan de tiszta szóval ezt mondta: — Mostmár tudom, hogy mi­ért bolondozott velem a vonat. De se ebéd alatt, se utána nem szólt egy szót sem Eszterrel,mint ha kerülték volna egymást, ha­nem a szemük néha összefeled­kezett. Ezt észrevettem. Csuthi Danié lobogva. Eszteré megejtet­­ten. Később kimentünk Eszter né­­némmel a kertbe. Melegen vidá­man sütött a nap. Apróka illa­tokat páráztak a pattogó rügyek gyantái a fákról. Zsendült, reme­gő volt az egész világ. Bennem is izgalmak fojtogatóztak. Eszter szótlankodott. — Adtál te Dani bátyámnak piros tojást? . . — kérdeztem nyomban számra kapva a szót, ahogy hirtelen elgondoltam. — Nem . . . felelt Eszter csön­desen, de különös mosollyal tet­te hozzá. — Még . . . nem . . . Majd, ha elmegy. . . . Nem folytattam a dolgot, Do­bos Pali, meg a kis Cinege Ferke tűntek fel a kerítés mellett. Be­kiáltottak értem. Tarka kendő­ben, bugyorra kötve Pali egész halom pirostojást hozott nekem megmutatni. Elnézegettük bírál­­gatva, melyik a szebb, így pisz­mogva eltelt az idő. Arra neszel­­tem fel, hogy hívnak.Dani bá­tyámhoz búcsúzkodni. Már a kocsin ült, mire a házhoz értem. — Szervusz, komám! ... — ki­áltott rám vidáman s lenyujtot­­ta kezét, hogy elköszönjön, de előbb óvatosan az ülésre tett egy piros tojást. Rögtön megláttam, hogy a tarka hímek között égő vörös szív is van rá festve. Azt is észrevettem, hogy az régi fes­tés, nem idei­. Soha nem láttam. Eszter néném lobogtatta leg­tovább a kendőjét az elrobogó kocsi után. Aztán fölkapott, ösz­­szecsókolt. Fél év múlva sógor lett a Csut­hi Dani. N.V. NAPNYUGAT Az Erdélyi Világszövetség propaganda céljainak javára Erdélyi Irodalmi Est MÁJUS 5-ÉN A Wilshire Ebell Színház koncertszalonjában (741 South Lucerne Blvd., Los Angeles) KÖZREMŰKÖDNEK TOLVALY FERENC, ZOLCSÁK ISTVÁN GALLO GÉZA és ADY JÁNOS KANNÁS ALAJOS DUBA IBOLYA operaénekesnő, zongorán kíséri HÉT­HALMI PÁTH KÁROLY Fél nyolc órai kezdettel. Kávé, sütemény, szendvicsek, frissítők. Belépési adomány 5­00 dollár. Felülfizetéseket köszönettel fogad a rendezőség. PROF. PAPOSI JOBB ANDOR ELŐADÁSA A los angelesi Körösi Csorna Társaság és a California Human Rights Committee for Hungari­­ans and Other Minorities in Ru­­mania vendégül látta Prof. PA­­POSI­ JOBB ANDORT a Clarion State College (PA) tanárát, aki a keleti partokon élő magyarság Erdélyért folytatott tevékenysé­géről számolt be. Beszélt a Kent State University-n a románok ál­tal megrendezett történelem ha­misítási törekvésről és a magyar­ság ez elleni sikeres tüntetéséről. Hangsúlyozta, hogy ez a hazug román propaganda-hadjárat vi­lágszerte folyik. Majd rátért az ENSZ-ben történt lépések ismer­tetésére Erdély ügyében. Az előadás előtt mintegy 35 megjelent vendég a Magyar Hit Istentiszteletén vett részt. Az előadáson sok los angelesi szervezet képviseltette magát Többek között az Amerikai Ma­gyar Szövetség, az Erdélyi Világ­szövetség helyi részlegének női csoportja, valamint az Erdélyi Világszövetség Végrehajtó Bizott­ságának több tagja. A rendezőség ez úton is köszö­netet mond a résztvevőknek, akik megjelenésükkel bizonyítot­ták, hogy a magyar sorskérdése­ket szívügyüknek tekintik. Prof. Paposi-Jobb előadásának második részében nyelvészeti ku­tatásairól számolt be, amely kb. 2000 angol szó magyar eredeté­vel foglalkozik. Prof. Paposi-Jobb Andor a Cla­rion State College művészettör­ténésze, többszörös fekete öves dzsúdó-bajnok, az Amerikai Dzsúdó Szövetség vezetőségi tagja. zszszszszszszszszsasaszszsasaszszszszszsas „ Anyák napjára a legszebb ajándék SZELECZKY ZITA :ÉDESANYÁM LELKEM” című lemeze. Ára: 7.00, postázás 1.00 dollár. Megrendelhető: Zita Lemezek, 3475 La Sombra Dr., Los Angeles, CA 90068 A&H Printing • Névjegykártyák • Esküvői kártyák • Gyászjelentések • Borítékok • Levélpapírok • GUMIBÉLYEGZŐK • SZÁMLÁK • Röplapok •­ Meghívók • Plakátok • KÖNYVEK • Brossúrák ANGOLUL és MAGYARUL 5022 Melrose Avenue Hollywood, Calif. 90038 Telefon: . 466-2275 Tulajdonos: ALEX & HELEN HAJDÚ W iWWWKv No. 15. — 1979. április 13. NEGYEDI SZABÓ MARGIT FELTÁMADOTT ,,Hozsánna Dávid fiának" Égre tör az ének zengve . . . Szamárháton, pálmaággal .Bevonult Jeruzsálembe Holdfény-özön az Olajfákon . . . Áruló csókkal jön az ellen . . . Zord és borul a Golgotára . . . „miért hagytál el, Uram engem? " Levették már a keresztfáról. Sziklasírjában békén fekszik . . . És hajnaltájt­ az Őt keresőknek Angyal hirdeti: „Ressurrexit". KÖNYVAJÁNLAT VATAI LÁSZLÓ: AZ ISTEN SZÖRNYETEGE (Ady lírája) A legnagyobb magyar költőről ADY ENDRÉRŐL szól a mű. Élete és műve a szó szoros értel­mében egy volt. Életrajzírói rend­szerint csak külsőségeit vizsgál­ták, s ebből próbálták megérte­ni a művét is. Élete külső esemé­nyei nem jelentősek, alig monda­nak valamit, de mögöttük hatal­mas lüktető belső élet húzódik meg, ami teljesen feloldódott költészetében. Az egész világot magába fogadta és lelke vulkani­kus hevét s formáló erejét hoz­záadva új termésként adta vissza lírájában. Ő maga volt a tiszta líra. Ady nem volt aszkéta termé­szet, rögtön hódítani vágyott és elismerést követelt. Külső életét a gőgön és a mámoron túl leg­jobban mégis az unalom hatá­rozta meg. A körülötte élt em­berek - anyját és talán Lédát kivéve — alig fontosak. Minden­kit, mindent un és ez elől mene­kült a borhoz, mert a metafizikai unalomból más kiutat nem talált Ez a Vatai László remekműnek a vonala. Próza az írótól, vers a szereplőtől. A könyv minden könyvtár, könyvespolc dísze le­het. Kötve, aranybetűkkel díszít­ve 10.00 dollár, plusz adó. MÁS KÖNYVEK Ha jól akar szórakozni, csend­ben, nyugodtan, olvassa el HA­LÁSZ PÉTER könyveit: Második Avenue 7.00, Elté­vedt utas 4.80, Fogócska 7.00, Miszter Honfitárs 10.00, Tam­tam 9.00, Kölcsönkapott élet 12.00 dollár. Egy érdekes, élvezetes, izgal­mas könyvet tudok még ajánla­ni. KUTAS ERZSÉBET: Nem árnyalt­ok című művét. Kötve 10.00, fűzve 8.00 dollár. Kaphatók a DUNA OVERSEAS CO. 226 N. Fairview St., Burbank, CA 91505 Tulajdonos: Kaáli Nagy JELENTKEZZEN A 8 ÉVES CALIFORNIAI MAGYAR Zseb-T­elef­onkönyvbe mely az 1979. szept. 16-i, 43-ik Sajtónapra jelenik meg! DÍJTALAN BEIKTATÁS A NÉVSORBA! HIRDETÉSRE KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET! ------------Kérjük itt levágva visszaküldeni------------­a következő címre: C.M.ZS.T. P.O. Box 74773, Los Angeles, CA 90004 Telefoninformáció: Californiai Magyarság 384-7642 A and H Printing Service 466-2275 NEV ............................................................................... CIM...................................................................ZIP .......... TELEFON....................................... □ Kérem a névsorba való beiktatásomat. □ Kérek hirdetésre árjegyzéket küldeni.

Next