Californiai Magyarság, 1979. január-szeptember (57. évfolyam, 1-38. szám)
1979-04-13 / 15. szám
8. oldal (EMLÉKEZZÜNK . . . Folytatás a 7. oldalról.) ben oldódik fel. „Himrou... az emberhez" című verse ennek a legcsodálatosabb példája. Az emberhez száll himnuszom ma: hittel hadd harsogom dalom. Nagy ismeretlenek helyében, Dacos fejem meghajtva mélyen, szelíden és örök reményben ez ismerőst magasztalom. Tudjátok-e, hogy mi az ember? A por, s a végtelen fia, Istent teremtő földi szellem, Kemény pöröly vasvégzet ellen. Ezer fönséges küzdelemben Viaskodó harmónia. Nézzétek: izzad tar mezőkön, sarcot a rögből életet. Nap égeti és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja, s a jövendő útján haladva csókolják fény és fellegek. Nézzétek: napba törtetően mint épít büszke kupolát. Egekbe lendül lelke, karja, kőhomloka, ércakaratja győzelmesen lendül magasba és mélységekbe száll tovább. Ember! Hittel hiszek tebenned, Ember! Forrón szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, Te forradalmas, Ta halálban is diadalmas Utód az Isten örökén. Életét kudarcok szegélyezték. Hiába volt egyetemi éveiben társainak tudós, tisztelt, vezető alakja — hiába volt a nagyhírű Négyessy professzor titkára —, diplomája csak vidéki kisvárosokba vitte. Máramaroson, Szolnokon és Léván dolgozott, mint helyettes tanár. Nagyváradon is tanított egy ideig, ide fűzték rövid élete legkedvesebb emlékei: itt születnek csodálatos Anna versei „. . . milyen volt haja szőkesége, nem tudom már, — de azt tudom, hogy szőkék a mezők, — ha dús kalásszal jő a sárguló nyár — se szőkeségben újra látom őt . . ." Múzsájára, Sárvári Nusi színésznőre alig emlékezik ma már várlaki, — de tűnő szőkesége a magyar irodalom legszebbjei között örökre megmarad. Később Szegeden élt — a 20-as évektől — nyugdíjban. És amíg legközelebbi barátainak, Babitsnak, Kosztolányinak, — s a vele egy városban élő Móra Ferencnek sikereihez gratulál, ő maga, — saját vallomása szerint — „falusi költő” marad, krajcáros gondokkal küzd, — versei és cikkei sovány jövedelméből és nyugdíjából szűkölködik. A harmincas évek elején mindinkább erőt vesz rajta a melankólia. A világpolitika eseményei kétségbeejtik. Öngyilkossági gondolatait így körvonalazza utolsó nyilatkozatában, 1936-ban: ........az én betegségem: menekülés ebből a mai világból . . ." Egyik késői verse ugyanezt vallja: VENIT SUMMA DIES . . . Eljön mindenkinek a pillanat, mikor egészen egyedül marad, mikor mellette senki, semmi más és nem segít se átok, sem sírás. Az élet távol, a halál közel, bűnt, balgaságot semmi nem föd el, mikor az ember az írás szerint megméretik és megítéltetik. Eltűnnek a boldog káprázatok, Minden, mi az életnek színt adott: Kialszik a léleknek csillaga, S a lélek van a pusztában maga. Emlékezzünk halála évfordulóján a költőre, akit költészetének mélységes humanizmusa, az ember erejébe és jövőjébe vetett hite emel valamennyiünk lelkének közelébe. VARGA KATALIN (HÚSVÉTI PIROS TOJÁS. Folytatás az 5. oldalról.) Mi ketten nagy disputába elegyedtünk, hogy melyik a jobb pinckaütőfa: az akác, vagy a bükk. Igen értette a dolgot. Ha a szívem megnyerte az első pillanatban, a nagyrabecsülésem is hamarosan megszerezte. Tisztelettel néztem rá. — Sose magázz ... — szólt később — barátok vagyunk . . . tegeződjünk. És mint igazi, régi barátok léptünk édesapám szobájába, ahol ebéd előtt összegyűlt a család. — A barátom ... — mondtam édesapámnak és rámutattam a Dani bácsira, akinek még az ambituson kezébe nyomtam a rózsavizes üveget s most érezhetően zavarral markolászta. Édesapám meleg vendégszeretettel fogadta Csuthi Danit. Percek alatt vidám diskurzus fejlődött ki köztük. — A szegi Csuthiak közül vagy? — kérdezte tőle érdeklődve. — Igen. Rögtön ki is sütötték, hogy miként is vagyunk atyafiak. Egészen boldog voltam. Nyíltan szólva, akkor már teljesen Eszter nénémnek szántam. Ki is osontam hozzá a konyhába, ahol az ünnepi ebédnél segédkezett. — Itt a vőlegényed.. Eszter! — estem neki. — Kicsoda — a múlt elvörösödve. Nem magyaráztam sokat, betuszkoltam a szobába. — Itt van! ... — kiáltottam az ajtóból Csuthi Dani felé, aki nyomban felemelkedett, hogy üdvözölje a belépőt. Eszter néném sápadón tündöklő szőkeségében szinte világított, mint a nap ragyogó kévéje, ahogy sziporkázóan hirtelen feltüzel. Rebbenten állva maradt a küszöbön. Csuti Dani rámeredt, csak lassan indult feléje. Kígyóit égő szemmel. — Öntözd meg .... öntözd meg . . . biztattam s az asztalról felkapva a rózsavizet a kezébe nyomtam. Dani szelíden, finoman meglocsolta Eszter haját, meghajolt, bemutatkozott, s amikor a beállt csendben visszament a helyére még egyszer Eszter felé fordult s halkan de tiszta szóval ezt mondta: — Mostmár tudom, hogy miért bolondozott velem a vonat. De se ebéd alatt, se utána nem szólt egy szót sem Eszterrel,mint ha kerülték volna egymást, hanem a szemük néha összefeledkezett. Ezt észrevettem. Csuthi Danié lobogva. Eszteré megejtetten. Később kimentünk Eszter nénémmel a kertbe. Melegen vidáman sütött a nap. Apróka illatokat páráztak a pattogó rügyek gyantái a fákról. Zsendült, remegő volt az egész világ. Bennem is izgalmak fojtogatóztak. Eszter szótlankodott. — Adtál te Dani bátyámnak piros tojást? . . — kérdeztem nyomban számra kapva a szót, ahogy hirtelen elgondoltam. — Nem . . . felelt Eszter csöndesen, de különös mosollyal tette hozzá. — Még . . . nem . . . Majd, ha elmegy. . . . Nem folytattam a dolgot, Dobos Pali, meg a kis Cinege Ferke tűntek fel a kerítés mellett. Bekiáltottak értem. Tarka kendőben, bugyorra kötve Pali egész halom pirostojást hozott nekem megmutatni. Elnézegettük bírálgatva, melyik a szebb, így piszmogva eltelt az idő. Arra neszeltem fel, hogy hívnak.Dani bátyámhoz búcsúzkodni. Már a kocsin ült, mire a házhoz értem. — Szervusz, komám! ... — kiáltott rám vidáman s lenyujtotta kezét, hogy elköszönjön, de előbb óvatosan az ülésre tett egy piros tojást. Rögtön megláttam, hogy a tarka hímek között égő vörös szív is van rá festve. Azt is észrevettem, hogy az régi festés, nem idei. Soha nem láttam. Eszter néném lobogtatta legtovább a kendőjét az elrobogó kocsi után. Aztán fölkapott, öszszecsókolt. Fél év múlva sógor lett a Csuthi Dani. N.V. NAPNYUGAT Az Erdélyi Világszövetség propaganda céljainak javára Erdélyi Irodalmi Est MÁJUS 5-ÉN A Wilshire Ebell Színház koncertszalonjában (741 South Lucerne Blvd., Los Angeles) KÖZREMŰKÖDNEK TOLVALY FERENC, ZOLCSÁK ISTVÁN GALLO GÉZA és ADY JÁNOS KANNÁS ALAJOS DUBA IBOLYA operaénekesnő, zongorán kíséri HÉTHALMI PÁTH KÁROLY Fél nyolc órai kezdettel. Kávé, sütemény, szendvicsek, frissítők. Belépési adomány 500 dollár. Felülfizetéseket köszönettel fogad a rendezőség. PROF. PAPOSI JOBB ANDOR ELŐADÁSA A los angelesi Körösi Csorna Társaság és a California Human Rights Committee for Hungarians and Other Minorities in Rumania vendégül látta Prof. PAPOSI JOBB ANDORT a Clarion State College (PA) tanárát, aki a keleti partokon élő magyarság Erdélyért folytatott tevékenységéről számolt be. Beszélt a Kent State University-n a románok által megrendezett történelem hamisítási törekvésről és a magyarság ez elleni sikeres tüntetéséről. Hangsúlyozta, hogy ez a hazug román propaganda-hadjárat világszerte folyik. Majd rátért az ENSZ-ben történt lépések ismertetésére Erdély ügyében. Az előadás előtt mintegy 35 megjelent vendég a Magyar Hit Istentiszteletén vett részt. Az előadáson sok los angelesi szervezet képviseltette magát Többek között az Amerikai Magyar Szövetség, az Erdélyi Világszövetség helyi részlegének női csoportja, valamint az Erdélyi Világszövetség Végrehajtó Bizottságának több tagja. A rendezőség ez úton is köszönetet mond a résztvevőknek, akik megjelenésükkel bizonyították, hogy a magyar sorskérdéseket szívügyüknek tekintik. Prof. Paposi-Jobb előadásának második részében nyelvészeti kutatásairól számolt be, amely kb. 2000 angol szó magyar eredetével foglalkozik. Prof. Paposi-Jobb Andor a Clarion State College művészettörténésze, többszörös fekete öves dzsúdó-bajnok, az Amerikai Dzsúdó Szövetség vezetőségi tagja. zszszszszszszszszsasaszszsasaszszszszszsas „ Anyák napjára a legszebb ajándék SZELECZKY ZITA :ÉDESANYÁM LELKEM” című lemeze. Ára: 7.00, postázás 1.00 dollár. Megrendelhető: Zita Lemezek, 3475 La Sombra Dr., Los Angeles, CA 90068 A&H Printing • Névjegykártyák • Esküvői kártyák • Gyászjelentések • Borítékok • Levélpapírok • GUMIBÉLYEGZŐK • SZÁMLÁK • Röplapok • Meghívók • Plakátok • KÖNYVEK • Brossúrák ANGOLUL és MAGYARUL 5022 Melrose Avenue Hollywood, Calif. 90038 Telefon: . 466-2275 Tulajdonos: ALEX & HELEN HAJDÚ W iWWWKv No. 15. — 1979. április 13. NEGYEDI SZABÓ MARGIT FELTÁMADOTT ,,Hozsánna Dávid fiának" Égre tör az ének zengve . . . Szamárháton, pálmaággal .Bevonult Jeruzsálembe Holdfény-özön az Olajfákon . . . Áruló csókkal jön az ellen . . . Zord és borul a Golgotára . . . „miért hagytál el, Uram engem? " Levették már a keresztfáról. Sziklasírjában békén fekszik . . . És hajnaltájt az Őt keresőknek Angyal hirdeti: „Ressurrexit". KÖNYVAJÁNLAT VATAI LÁSZLÓ: AZ ISTEN SZÖRNYETEGE (Ady lírája) A legnagyobb magyar költőről ADY ENDRÉRŐL szól a mű. Élete és műve a szó szoros értelmében egy volt. Életrajzírói rendszerint csak külsőségeit vizsgálták, s ebből próbálták megérteni a művét is. Élete külső eseményei nem jelentősek, alig mondanak valamit, de mögöttük hatalmas lüktető belső élet húzódik meg, ami teljesen feloldódott költészetében. Az egész világot magába fogadta és lelke vulkanikus hevét s formáló erejét hozzáadva új termésként adta vissza lírájában. Ő maga volt a tiszta líra. Ady nem volt aszkéta természet, rögtön hódítani vágyott és elismerést követelt. Külső életét a gőgön és a mámoron túl legjobban mégis az unalom határozta meg. A körülötte élt emberek - anyját és talán Lédát kivéve — alig fontosak. Mindenkit, mindent un és ez elől menekült a borhoz, mert a metafizikai unalomból más kiutat nem talált Ez a Vatai László remekműnek a vonala. Próza az írótól, vers a szereplőtől. A könyv minden könyvtár, könyvespolc dísze lehet. Kötve, aranybetűkkel díszítve 10.00 dollár, plusz adó. MÁS KÖNYVEK Ha jól akar szórakozni, csendben, nyugodtan, olvassa el HALÁSZ PÉTER könyveit: Második Avenue 7.00, Eltévedt utas 4.80, Fogócska 7.00, Miszter Honfitárs 10.00, Tamtam 9.00, Kölcsönkapott élet 12.00 dollár. Egy érdekes, élvezetes, izgalmas könyvet tudok még ajánlani. KUTAS ERZSÉBET: Nem árnyaltok című művét. Kötve 10.00, fűzve 8.00 dollár. Kaphatók a DUNA OVERSEAS CO. 226 N. Fairview St., Burbank, CA 91505 Tulajdonos: Kaáli Nagy JELENTKEZZEN A 8 ÉVES CALIFORNIAI MAGYAR Zseb-Telefonkönyvbe mely az 1979. szept. 16-i, 43-ik Sajtónapra jelenik meg! DÍJTALAN BEIKTATÁS A NÉVSORBA! HIRDETÉSRE KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET! ------------Kérjük itt levágva visszaküldeni------------a következő címre: C.M.ZS.T. P.O. Box 74773, Los Angeles, CA 90004 Telefoninformáció: Californiai Magyarság 384-7642 A and H Printing Service 466-2275 NEV ............................................................................... CIM...................................................................ZIP .......... TELEFON....................................... □ Kérem a névsorba való beiktatásomat. □ Kérek hirdetésre árjegyzéket küldeni.