Californiai Magyarság, 1979. január-szeptember (57. évfolyam, 1-38. szám)

1979-06-01 / 22. szám

DR. NÁNAY ENDRE: Carter hősiesen küzd az általa szült egyiptomi—izraeli béke gyakorlatba tétele ügyében és egyben az ezzel kapcso­latban egyre növekvő közel-keleti ellenállás és lassan már kudarcnak nevezhető állapot bekövetkezése ellen. A nem arab, csupán iszlám világbeli, így az iráni ameri­kai diplomácia immár működésbe lendült, amikor Javíts szenátor javaslatot nyújtott be a szenátusban az iráni re­zsim tömegkivégzési akcióinak megbélyegzésére. A new yorki szenátor cionista kapcsolatait és felesége a Sahot, illetve annak turisztikai tevékenységét propagáló, jól fize­tett állását felhánytorgatva maga „Irán Atyja”, Ayatollah Khomeini intézett szokatlanul éles, sőt durva támadást, nemcsak Javíts és felesége, de a javaslatát megszavazó ame­rikai szenátus ellen is. A világsajtót és a médiát megjárt, Amerikát megbélyegző közlemény nagy és nagyon felesle­ges port vert fel, mely súlyosan árt Amerika közel-keleti iszlám és iszlám­ arab politikájának. Nem elég probléma Carternek a béke gyakorlatba ülteté­se, melyhez semmilyen közel-keleti hangulat nincs adva: most még hozzájött ez a diplomáciai utat rövidre záró han­goskodás is. Ez sok minden között alkalmat adott a szaúd­­arábiai hivatalosaknak arra is, hogy helyeselve Khomeini felháborodását hivatalosan is bejelentsék az iszlám világ szakítását Egyiptommal. Ma már nemcsak a palesztin kér­dés drasztikus megoldása, de az arab Ó-Jeruzsálem vissza­foglalása ellen sem hallatják szavukat. A Javíts javaslat az iráni külpolitikában is zűrzavart oko­zott. Tudvalevő, hogy Irán új külügyminisztere Ibrahim. Yazdi 18 évig itt élt Amerikában, itt szerezte mikrobioló­gus diplomáit és felesége (két gyermekével) nem is követte őt vissza Iránba. Yazdi a Sah ellenes vonalat szolgálta, de szíves-lélekkel-elméjével Amerika-barát. Most ez a főpapi­államfői kirohanás őt egyénileg és politikáját is gyanúba hozta. Hivatalos nyilatkozatában próbálta az utakat egyen­getni, mondván: az Ayatollah csak a szenátus cionista vo­nalát ítéli el és nem tartja amerikai vonalnak, de az ameri­kai nép barátja. Mindazonáltal csodálkozását fejezte ki, hogy az amerikai szenátus, mint politikai és törvényhozó együttes miként lehet ilyen apolitikus és egyoldalúan ki­szolgáltatott, hogy történhet egy ilyen illusztris testülettel, hogy a politikai és gazdasági krízisek idején ilyen provoká­ló akciónak odaadja magát. Különösen megbélyegezte Yaz­di, hogy Amerika nem veszi tudomásul, hogy Irán forrada­lomban van, nem veszi ezt tudomásul a szenátus sem, de egyidejűleg a szovjettal csúcstalálkozóra készül és Népi Kí­nával keresi a barátságot, ahol nem 200 személyt állított félre a forradalom, hanem legalább százmilliót. Yazdi friss (május 14-én Bruce van Voorstnak, a Time magazin tehe­­ráni tudósítójának adott­ nyilatkozatában annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy Irán és Amerika hivatalos viszonya valamiféle semleges keretben újraépíthető lesz. És most ... ő is és amerikai vonala is bajban van, de leg­alábbis hátbatámadást szenvedett, annyira, hogy a teherá­­ni rádió és televízió elnöke, Sadeq Ghotbzadeh „gyanús politikai menekültnek” nevezte őt, így még személyi biz­tonsága sincs továbbra adva. Carter és környezete nem tett ez ügyben hivatalos nyi­latkozatot, de számára is ez egy hátbatámadás, mely a fen­tieken kívül kifejezésre jutott abban is, hogy Irán hivatalo­san is közölte, hogy Washington „ne küldje Teheránba már kinevezett új követét”. Később ezt úgy módosította, hogy halassza le a követküldést, Irán sem küldi az övét Washing­tonba. Az iráni amerikai követség személyzetét nyugatala­­nítja az ily módon bekövetkezett állapot és azt a­ hírt kol­­portálják (Dr. Se. Monitor 4-22-79), hogy ez Irán izoláció­ját fogja magával hozni és a két ország kapcsolatát mély­pontra juttatja, az Iránban élő és dolgozó amerikaiak hely­zetét veszélyezteti. Irán egyelőre nem tart fenn baráti viszonyt más iszlám vagy arab országgal. A legkellemsebb kapcsolata Líbiával és Szíriával van, Irakkal és Afganisztánnal viszonya rossz vagy kaotikus. Az Egyiptom—Irán közötti viszony feszült. A szakértők azt jósolják, hogy az iszlám forradalomra a legjobb és legközelebbi talaj Egyiptomban van, mely be­helyettesítheti az arab nacionalizmust is. Amennyire a palesztin kérdés szétválasztotta Szaud-Ará­­biát Egyiptomtól, olyan közel hozta Szaud-Arábiát Iránhoz. A lelépő amerikai egyiptomi követ Eilts - a híradások szerint - nagy titokban találkozott valahol Európában a szaud-arábiai trónörökössel, Fahddal, aki az államügyeket a beteg király helyett intézi. Állítólag az Amerikától és Egyiptomtól is egyre távolodó szaud-arábiai trónörökös bi­­­zonyos engedményekre volt hajlandó. Sajnos azonban ezt a beszélgetést követte a Javitz-féle amerikai szenátusi Irán elleni akció, mely a legfrisebb hírek szerint tárgytalanította a megbeszélés eredményét is. Ezekkel a hírekkel egyidőben olvasható az újságcím: „Soviet Union Romancing Saudi Arabia”, a szovjet roman­­tikázik Szaud-Arábiával. Egy másik szaud-arábiai herceg, Abdullah ugyanis előkészítette már a Norodnij Bank meg­nyitását a fővárosban, Riyadban és a bibliai Jiddában. Az Izvesztyija hangja színesen romantikus Szaud-Arábia iránt, állítja, hogy közösen hirdethetik: „Camp Dávid was the most grave nnstake”, azaz a legnagyobb (politikai) félre­fogás volt. Mindezek után a fentiek betetőzéséül Jack Anderson is­mert „vész-kolumnista” „In the Backrooms of the Penta­gon” (a Pentagon hátsó szobáiban) című cikkében arról számol be, hogy egyes katonai stratégákat aggodalom tölt el, hogy Carter elnök nem alkalmaz katonai erőt és nem biztosítja erőszakkal az olaj folyását Amerikához. Úgy lát­(Folytatás a második oldalon.) ^ Világh­elyzet ® ^^IFORMIAI ^ ESTABLISHED in MAGYARSÁG 1988 “ THE OLDEST Hungárián (CALIFORNIA HUNGÁRIÁN S) Weekly Newspaper West of the Mississippi (USPS 084-440) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­An American Newspaper in Hungárián Language. 105. S. Western Ave., Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 ÉVFOLYAM LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA - SINGLE COPY 35 CENTS - VOLUME 57. - No. 22. - FRIDAY, JUNE 1, 1979. A pápa hazalátogat lengyel földre Június 2-án, szombaton érke­zik a Pápa különrepülőgépe Var­sóba és 9 napig tartózkodik a Pápa Lengyelországban. Úgy az egyház, mint a lengyel állam elő­készületeket tesz a látogatásra. A hivatalosak remélik, hogy semmilyen szélsőségesebb akció nem fog történni, mely nemcsak az állam és egyház vonalát, de a szovjet—lengyel éghajlatot is meg­rontaná. Wysinszky lengyel kar­dinális kérte a híveket, hogy lel­kileg készüljenek fel a pápai vi­zitre, mely nem politikai jellegű lesz. Ennek ellenére nem lehet tudni a politikai kihatásokat, sőt azt sem, hogy a vasfüggöny mögötti többi országban nem lesz-e visszhangja és milyen reak­ciók várhatók vagy adódnak a lá­togatás során. A legnagyobb tömegre számí­tanak a varsói Győzelmi Téren, ahol legalább 300.000 ember el­fér. Itt az állami milícia, vala­mint a fiatal papok és apácák fogják a rendet fenntartani. A Pápa helikopteren több várost látogat meg, közönül Krakkót is, ahol érsek volt, s ahol szintén nagy ünnepségeket terveznek. Május 8-án volt 900 éves év­fordulója a mártírhalált halt len­gyel védőszentnek, Szent Szta­­nyiszlavnak. Főleg őt megünne­pelendő megy a Pápa Lengyel­földre. A lengyel származású és országában is népszerű Pápa ha­zalátogatása sokféle érzelmi meg­nyilatkozásra ad lehetőséget s a tömegek indulata kiszámíthatat­lan abban országban, ahol a nép 90%-a katolikus és vallásos, a po­litikát is a templomon keresztül gyakorolja, még a párttag is. N.E. KANADA KONZERVATÍV LETT Kanadában — akárcsak az anya­országban, Angliában — a kon­zervatív párt győzött. Joe Clark 39 éves képviselő alakít kor­mányt, de minthogy pártja csak 137 parlamenti helyet tudott magának biztosítani a választá­son (és 142 a többségi szám­arány) egy másik párttal, az Új Demokratákkal kénytelen együtt­működni. Ezzel az 59 éves Elliott Tru­­deau miniszterelnökségének és parlamentáris uralmának vége 11 év után. A francia Quebec tarto­mány elszakadására a memoran­dumot Levesque tartományi mi­niszterelnök még nem nyújtotta be, de a választáson a francia or­szágrészről való és francia szárma­zású Trudeau, aki az „egységes Kanada” jelszóval indult, óriási többséget kapott a francia nyelv­­területről, mely nem jó előjele a tartomány leszakadási mozgal­mának. A leendő miniszterelnök, Clark nem egy közismert politikai fi­gura. Sikerét — a hírmagyarázat szerint — főleg annak köszönhe­ti, hogy Kanadának elege volt a 11 éves liberalizmusból s a sok in­tim családi vihart megért Tru­­deauból. Trudeau különélő feleségét — gyermekei anyját — New York­ban érte a választás. Nem volt hajlandó semmilyen nyilatkoza­tot tenni a választás és­­eredmé­nye ügyében. Előzőleg azonban a legkülönbözőbb televíziós állo­másokon „szerepelt" könyvével, mint író. A kamerák előtt min­dig tiltakozott a „felesleges" nyil­vánosság ellen és szidta a sajtót, de újból és újból — nyilván nem rendőri elővezetéssel — megje­lent a rivalda előtt, ahol családi és különélése alatti életéről is szaporán nyilatkozgatott, mely nemigen használt férje politikai karrierjének. HÍREK a nyugtalan világból SAN FRANCISCÓT MA MÁR a homoszexuálisok városának is­merik. Az ország 10%-os, 20 mil­liós homoszexuális lakosságából komoly hányad lakik ezen a vi­déken és itt egy kisebbségi cso­portként, jogait követelve, har­cos egységben él, hódolva speci­­­­ális hajlamainak. HÉTFŐN ÉS KEDDEN (május 21, 22-én) SOK MILLIÓS KÁROKAT OKOZÓ SZERVEZETT TÜN­TETÉST RENDEZTEK tiltako­zásul homoszexuális társuk, volt városi tanácsos Harvey Milk és a volt san franciscoi polgármester, Moscone meggyilkolásával vá­dolt Don White elleni enyhe íté­let ellen. Whitet a bíróság, illet­ve a zsűri nem szándékos ember­ölésben, hanem csak gyilkosság­ban mondotta ki bűnösnek, mely megadja a lehetőséget, hogy 5 év után szabadlábra ke­rüljön. A zsűri elnökének nyilat­kozata szerint a tárgyalás anya­ga alapján nem volt kétséges a tényállás és ezért a zsűri nem is foglalkozott szándékos ember­öléssel. Ennek ellenére a teljesen törvényes eljárást még az új pol­gármesternő és az egyéb hivata­losak is megbélyegezték, mely szomorú bizonyítéka az olcsó népszerűsködésnek. AZ IDE „SZÓLÓ” IMPORT­OLAJ EGY RÉSZÉT EURÓ­PÁBA IRÁNYÍTOTTÁK, mert ott jobb vevő kínálkozott ... Florida állam egyetemének egyik rovartani, román származá­sú professzora, Emanuel Merdin­­ger a SARASOTA HERALD TRIBÜNE százezer példányszám­ban megjelenő napilapban A MAGYAR EMIGRÁCIÓ ELLEN INTÉZETT TÁMADÁST. Cik­kében azzal vádolta az itt élő magyarokat, hogy szovjet pén­zen mozgatják „hatalmas propa­ganda gépezetüket" Románia és diktátora, Ceausescu ellen. A lap kénytelen volt közzétenni a ma­gyarság válaszát is, vele a részle­tes tudnivalókat erdélyi véreink szenvedéseiről és Ceausescu ke­gyetlenkedéseiről, de nem kevés­bé azt is, hogy minden akció az itt élő magyarság lelkesedésének következménye és kiadásait az emigrációs magyarság kizárólag saját zsebéből fizeti. A CENTRAL AFRICAN EM­PIRE, BOKASSA FEKETE CSÁ­SZÁR ORSZÁGÁNAK PÁRI­ZSI KÖVETE LEMONDOTT, mert beigazolva látta, hogy az „uralkodó” és testőrei 100 isko­lásgyereket megöltek. EZ ÉV FELEDHETETLEN HALOTTAL Honthy Hanna, Kiss Ferenc, Mécs László, Ni­­zsinszky Romola, Ordass Lajos, Szitnyai Zoltán.

Next