Californiai Magyarság, 1979. január-szeptember (57. évfolyam, 1-38. szám)

1979-07-20 / 29. szám

IMp. 29. — 1979. július 20. CALIFORNIAI MAGYARSÁG m­­A «• SAJTÓNAP ~ szeptember 16'an _12Sr lesz a CROATIAN AMERICAN CENTERBEN. Nagyszabású műsor az ifjúságnak és felnőtteknek. - Népi Táncfesztivál. - Bográcsgulyás. — Cigányzene és disco. A 14. BUDAPESTI ÉJSZAKA SAJTÓBÁL 1980. február 9-én lesz a BILTMORE HOTEL CRYSTAL TERMÉBEN. ­ Gábor Áron: Rozsdamentes jelzések Montreállal tíz évig nem beszéltem. A harag onnan eredt . . . honnan is eredt? Körülbelül onnan, hogy első amerikai utamon még nem ismertük egymást. Én az emigrációt, az emigráció en­gem, illetve a Polgárt. Én azt hittem, de fontosabb, hogy montreáli rendezőim pedig azt hitték . . . ? Már a repülőtéren kezdődött. A meghívó egyesület kiküldött­je mellett régi egyetemi társam volt - a vetélytárs egyesület vezetősége is kö­szöntött. Bármennyire is két éves nyeretlen voltam, azonnal láttam, hogy vala­hol nincs rendben a dolog. Pestiesen úgy mondják. ..hé­zag” tátong magyarjaink kö­zött. Mit csináltam? Feltá­madt bennem az erdélyi. ..harmadik ús­ örökség és S.D. autójába szálltam, aki­nek a legnehezebb időkben a keresztapja voltam. Árja papírokat szereztem neki és olyan vállalatot vettem át tőle, amelyben nemcsak sok évtizedes becsületes munka, hanem több millió tőke is feküdt, s szüleim berettyó­újfalui birtokáról két gene­ráción át az ő raktárházuk­ba ment a búza. Olyan kap­csolat volt, ahol nem a ke­resztlevél, hanem a kölcsö­nös bizalom és megbecsülés készített mérleget. Még min­dig hallom, ahogy az autó­ban mondta, a szálloda felé száguldva: ezt rosszul csinál­tad, mert még jobban össze­veszítetted őket. Holott­­ ezt egy sárga csillagos és el­ső világháborús „kisezüs­­tös” mondta: kitűnő ma­gyar emberek és csak az a bajuk, hogy „akkor" más­képp látták ugyanazt. Azóta S.D. szavai nélkül is tudom, hogy erdélyi taktikából, de magyarságszolgálatból is rosszul vizsgáztam. Még job­ban sajgott a seb, amit a há­ború vége és 1956 hasított a lelkekbe. Röviden: csak a meghívó egyesületnél tartot­tam előadást. A másiknál? Két héttel később és úgy, hogy Münchenből repültem vissza Montreálba. Ezerdol­láros jeggyel és azzal a tu­dattal, hogy nemcsak én kö­vettem el hibát, de a mont­­reáli magyarságszolgálat is. A tíz éves ,,haragszom rád" után Tollas Tibor köz­vetítette a békét. Megma­gyarázta a montreáliaknak, megmagyarázta nekem, amit már egyikünknek sem kellett megmagyarázni: az ilyen magyarságszolgálatból kizárólag Budapest keres. A világ legszebb városa. Nyol­cadik Törzsünk történelmi székhelye? Nem: a kommu­nizmus előretolt bástyája, amely nemcsak az emigrá­ciót ostromolja, hanem népi sajátosságainkat és ezeréves európai tagságunkat is ve­szélyezteti. Szóval . . . tíz év után újra Montreálba értem. Helyesebben Új-Montreálba. Úgy értendő, hogy a ritka­szép Montreálból tíz év alatt frontváros lett, a magyar egyesületek pedig csúcsszer­vezetbe tömörültek. Front­város? Annyiban minden­esetre, hogy Francia-Kanada legszebb városát olyan össze­tett áramlat érte el, amely homlokegyenest ellenkezik az óriás ország békés, multi­kulturális szemléletével. Montreált nemzetiségi össze-­ férhetetlenség, elszakadási aknamunka, gazdasági alá­­ásás és több olyan ráhatás fenyegeti, amelynek ideo­lógiai központja ugyanúgy ismeretlen, mint földrajzi kiindulási pontja. Ebben a helyzetben természetes a kérdés: honnan ered a to­rontói magyar fegyvernyug­­vás? A közös veszély felis­meréséből, vagy onnan hogy egy közös, emigrációs ellen­állási front elkerülhetetlen­ségét a montreáli magyarok hamarabb értették meg, mint azok, akik a multikul­turális nagy ország békésebb részein élnek? Ezek után az is természe­tes, hogy a viszontlátás szép és békés volt. Rosszalló te­kintetek nélkül jártam a kü­lönböző egyesületeknél, sőt azért sem haragudott meg senki, hogy S.D. barátom nyolcvanéves születésnapján is részt vettem. A legmara­dandóbb emlék - inkább tanulság mindnyájunk szá­mára —, hogy én a 8 Órai Újság (Coresz) neveltje, S.D. régi-régi barátja, a Szálasi­­testőrség parancsnokának vendégszeretetét élveztem. Megismertem egy nagyon okos „vezérkarit” és felfe­deztem, hogy ez az ember a magyar történetírásnak olyan­ adósa, akit előbb­utóbb meg kell szólaltatni. Mert­­barátomat­­ egy hét alatt tényleg azzá váltunk nem az ideológia, hanem a katonai beosztás vitte a „nemzetvezető” közelségé­be. Alakulatával arra az em­berre vigyázott hónapokon át, akit a németek el akar­tak pusztítani és a végén az oroszok pusztítottak el. Miről van tulajdonképpen szó? Arról, amit Tilkov­­szky Lóránt, otthoni törté­nészünk is ír legújabb ,, Ez volt a Volksbund” című könyvében, hogy a hungar­­izmus és a nyilaskeresztes ideológia nem volt azonos. Ebből ered és ezt montreáli új barátom tanúsítja - a történelem számára is tanú­sítania kell —, hogy a hábo­rú utolsó hónapjaiban Szála­­si „útban volt" és csak tes­tőrsége mentette meg attól, hogy életét ne német golyó, hanem budapesti kötél fe­jezze be. Emberileg ez töké­letesen egyre megy? De tör­ténelmileg nem. Több okból is felesleges fejtegetni mi­lyenekből — nagyon fontos lenne, ha úgy javítódna ki háború végi történelmünk, hogy Horthy Miklós után, kicsit későn, de Szálasi is ki­mondta: egyedül maradtunk Mindezt nem azért írom, hogy Szálasival együtt tes­tőrsége volt parancsnokát is igazoljam — ezt S.D. mont­reáli hitsorsosai nélkülem is megtették - hanem, hogy­­jobban nézzünk körül, ami­kor nemzeti kálváriánk hite­les történetét keressük. Erre nemcsak nagyszámú magyar zsidó, hanem számtalan ma­gyar katona emléke köte­lez ... És a történelmi igaz­ságé is. IRÁN ÁLLAMOSÍTOTTA a bankokat, biztosítókat, az acél-, hajó-, autógyárakat és a légi köz­lekedést. További, HASONLÓ INTÉZKEDÉSEK várhatók. A COMECON, A VASFÜG­GÖNY MÖGÖTTI „KÖZÖS PI­AC" szigorú olajkorlátozásokat léptet életbe, úgyszintén a vazal­lus országok is. Bulgáriában 4­ 00 dollár a benzin gallonja. A KÖZÚTI BALESETEK NEMZETKÖZI STATISZTIKÁ­JA (Time magazin 7-16-79) sze­rint százalékosan Törökország és Portugália után Magyarországon van a legtöbb targikus kimenete­lű autóbaleset, viszont az Egye­sült Államokban a legkevesebb. A KOMPJUTERIZÁLÁS OLYAN MÉRVŰ, hogy felsőbb irányító munkakörben elenged­hetetlen a komoly kompjuter­­szakismeret. A jövőben már nem lesz kizárólagos „desk-job”, író­asztal-munkakör, hanem kom­­pjuterrel fog mozogni az üzem­vitel. 3. oldal Megjelenik 52 héten át FIZESSEN ELŐ é­vi $14-ért CALIFORNIAI MAGYARSÁGRA Nyugat-Amerika legrégibb, legnépszerűbb, legtartalmasabb legelterjedtebb és legolcsóbb lapjára! NAPNYUGAT IRODALMI MELLÉKLET. Los Angeles, San Francisco, San Diego, Phoenix hírei. Megjelenik havonta kétszer 12 és kétszer 8 oldalon. Betty­s Delicatessen Kiváló minőségű hideg felvágottak — Importált sajtok — Hideg és meleg SZENDVICSEK - Házilag készült leves. Gyulai kolbász, császárhús, magyar disznósajt, hurka — friss kolbász. 3805 Beverly Blvd., L.A. 90004.­­ T.: 662-8377. Nyitva hétfőn és kedden 10—5-ig, szerdától péntekig 11-5-ig. Szombaton 10-3-ig. Vasárnap zárva. TERJESSZE LAPUNKAT PÁRTOLJA HIRDETŐINKET — ^FRED *E,CH'S m Meats’,nt* 8768 5^ Main $♦. Lo* An*elM, Calif. 90003 T.: 759-9935, 759-3464 KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FRISS HÚSOK. Híres farmer módra készült szalonna, sonka, kolbász. Hideg felvágottak Nagyban és kicsiben. FIDESS KENYÉR, CUKRÁSZDA! ERNIE'S CONTINENTAL DELICATESSEN ÉS IMPORT ÜZLET 8400 8th Avenue, Inglewood, California (A Crenshaw, a 84-es utca és a 8-as Ave. találkozásánál, szemben a Standard gazolin állorrlással.) Telefon: PL 2-8194 PRÍMA FELVÁGOTTAK, a LEGFINOMABB SZALÁMI CSABAI KOLBÁSZ MAGYAR MÓDRA. GRUNDIG. - Hazai konyhafelszerelési cikkek. - SZÓTÁRAK. Szakácskönyvek, hanglemezek óriási választékban. KÉRÉSRE KATALÓGUST KÜLDÜNK - POSTAI RENDELÉST FELVESZÜNK - SZÁLLÍTÁS 24 ÓRÁN BELÜL! ÓRIÁSI VÁLASZTÉK IMPORTÁLT BOROKBAN ÉS LIKŐRÖKBEN! Nyitva: keddtől szombatig 9­ 6-ig, vasárnap 9-4-ig. Hétfőn zárva.­­ Ingyen parkolás. Bankamericard — Master Charge

Next