Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1981-06-12 / 24. szám
No. 24,- 1981. június 12. GÁBOR ÁRON: CALIFORNIAI MAGYARSÁG KOMMÜNIKÉ ÉS VALÓSÁG A berlini és a párizsi választások után akkor is leegyszerűsödött az európai politika, ha a csillagjósok Németországban jobbra, Franciaországban balra tolódást látnak. A lényeg ugyanaz, ami eddig: miképp értékeli az Egyesült Államok a német gazdaságpolitikát, hol áll annak útjába, mikor látja meg, hogy már nem a világ gazdasági diktátora és számos olyan politikai adottság akad a földgolyón, amelyet a csillagos lobogó egymaga már nem takar el. Ha az Egyesült Államok még ma is úgy látja, hogy a csillagászati kamatlábbal magához édesgeti a világban keringő, haszonra éhes milliárdokat és azokkal megadásra kényszeríti Európát, akkor rövid történelme legnagyobb baklövését követi el. Addig „ rendben van,” hogy Európában megsemmisíti az Amerika-ellenes tőkét és a hozzátapadó érzelmi síkokat, s kiirtja a világból a germán konkurenciát, csak az nincs rendben, ami az európai gazdasági összeomlással jár együtt. Hatmillió munkanélküli német — többek között — újra a diktatúra bőrébe feszíti elkeseredését és arra megy, ahonnan a legerősebb jelszót üvölti valaki? Igen, arra megy és a közvetlen jövő színét nem állapíthatja meg előre senki. Utána odaér - ezt az emberi természet és a történelem egyformán igazolja, amerre a jelszavak hajtják. Különös sajátosság, de ez is történelmi tény: az okos, szorgalmas német nép akkor veszti el legkönnyebben a fejét, ha kihúzzák alóla a gyárat és kiütik kezéből a szerszámot. Nehezen érti meg a világ, főképp az Egyesült Államok gazdag népe és még gazdagabb gazdasági vámszedői,— ennek a fogalomnak nincs vallása, vagy keresztlevele,— hogy a német nép akkor eszik jó étvággyal, „Eintopf” -ot, ha azt gulyáságyúból mérik. Különben békés, a kelleténél tíz kilókkal súlyosabb tömeg, és csak az Oktoberfesten emlegeti a Heimat-ot. Prózaibb szavakból ez úgy áll össze, hogy Európa legkeményebb katonája csak akkor veszélyes, ha a sovány évek lefejtik róla a húsfelesleget. Valószínű, hogy Schmidt kancellár ezt nem ilyen formában mondta el Washingtonban az elnöknek, de a lényeg akkor is változatlan. Ha amerika kamatháborúja tönkreteszi Németországot, akkor Hans és Fritz újra kormányozhatatlanná válik és ott keresi munkahelyét, mindennapi kenyerét, ahol az ígéret és a jelszó újra elveszi tisztánlátását. Mindez nem jelenti azt, hogy egy gazdasági összeomlás esetén a németek szovjet szolgálatba állnak, mindössze, de ez ugyan ilyen fontos, nem maradnak amerikai zsoldban sem. Ez pedig egyenértékű azzal, hogy polgári világunk védelméből olyan erő esik ki, amelyet Amerika sem pótolhat. Világos, hogy Schmidt kancellár még számos hasonló taktikai elemet vitt magával Washingtonba és azokat akkor terítette a tárgyalóasztalra, amikor épp szükség volt rájuk. Például? A német szociáldemokrata pártban nemrég lejátszódott palotaforradalmat nem annyira ideológiai ellentétek, mint inkább olyan politikai és gazdasági aduk robbantották ki, amelyekre washingtoni tárgyalásai során Schmidt kancellár is hivatkozhatott. A szociáldemokrata párt bal szárnya, élén Willy Brandttal, csak annyira szovjet párti, amennyire azt a német gazdasági érdekek és a határok biztonsága megkívánja. De az érem másik oldala is igaz: a kereszténypárti ellenzék is csak annyira amerika-barát, amennyire azt a német érdekek nem sínylik meg. Még közelebbről? A német bankvilág minden, csak nem kommunista-barát, mégis, ha arról van szó, hogy az amerikai kamatemelés mennyi nemzetközi bolygó tőkét csalogat át az Újvilágba, akkor Willy Brandtnál is „baloldalibb” és a szovjettel kötött gazdasági szerződéseket istápolja. Nem kétséges, az amerikai kamatpolitika a katasztrófa szélére sodorhatja Németországot, a német gazdasági életben sokkal több a „vendégtőke”, mint az amerikaiban, de az is igaz, hogy a német gazdasági élet mögött még mindig olyan sajátos erők állnak, amelyeket Amerikában már csak a Metro- Goldwin filmek puritánjai és keménykezű sherifje vetítenek a jelenbe. Németország leggazdagabb korában is szegényebb volt Amerikánál, de történelmi tartaléka jelen szegénységében is felülmúlja az amerikait. Hogy a gazdasági, történelmi és katonai motívumok milyen sorrendben kerültek a washingtoni közös kosárba, arra a zárókommüniké nem ad tényleges választ. Az szépen hangzik, hogy Nyugat- Németország szükség esetén három nap alatt 1 millió 200 ezer katonával segíti a NATO haderőt, az viszont már nehezebb ügy: hol? Erre azért nehéz a válasz, mert a NATO katonai érdekterületét a Nyugati Szövetség tagországai másképp és másképp értelmezik. A németek például úgy, hogy Törökország még NATO terület, de az arab világ, néhány száz kilométerrel odébb, már nem az. Inkább gazdasági élettér, ahol a német fegyver a legkeresettebb árucikk és a „német specialisták” a legjobb tanítómesterek. A hiba csak az, hogy a „szép Begin”, a németek csak így emlegetik, akkor sem akar az olajországok homokvilágában „fasiszta” fegyvereket látni, ha azok a kommunizmus ellen védik az arab országokat. Mit jelent ez? Annyit mindenesetre, hogy tényleg nem kellemes Izraelnek olyan muszlim országokkal vitázni, ahol a világ legjobb fegyverei vannak. De az is igaz, hogy nehéz kitúrni a német gazdasági érdekeket onnan, ahol nem amerikai, hanem német fegyverek Tizenhét éves korában megnyerte Ausztria szépségversenyét. Az esemény és a fényképe a bécsi újságokba került. „His Excellence the General,” aki családjával nemrégen érkezett Budára a Várba, magyar újságot nem tudott olvasni, így bécsi újságot olvasott. Az az ötlete támadt, hogy meghívja a szép fiatal bécsi leányt, hogy németül tanítsa három gyerekét, őt pedig magyarul mert megírták, hogy magyar születésű leány. Lelevelezte a nagybácsival Bécsben, pénzt küldött és Micike megérkezett. A gyerekek tanultak németül, „His Excellence the General” pedig magyarul tanult hosszú estéken át, mert csak akkor volt ideje, amit a kegyelmes asszony nagyon megértett. De nagyon boszszankodott azon, hogy ha férje kiült a konyhába, amikor Mici Fraulein a gyerekeknek mézeskalács babákat és szíveket sütött. Ilyenkor a kegyelmes asszony nagyon haragudott. „De Pápá, -- hát az mégsem illik, hogy a konyhában a cselédek közé ülsz! ” „Pápá,, erre azt válaszolta, hogy ő a mézeskalács sütését tanulja Mici Fraulein-tól és bevitt feleségének egy mézeskalács szivet — míg az ő saját szívét Mici Frauleinnak ajándékozta! Nem is rossz szándékkal: két leánya és egy beteg fia volt, aki hat éves korában leesett a lóról, megsérült és meghülyült. Milyen jó volna egy fiú ettől a szép, fiatal, egészséges osztrák leánytól! A kívánsága sohasem sikerült — fia nem született... Ezek a gondolatok éjjeli alvásomat megzavarták, pedig nagy dologra készültem másnap. Autót kell vennem sürgősen, hogy ne kelljen a stúdióautónak engem hazaszállítani. — A nevemet, ahogy a tengerparton kiabálták, megtartom: Ann Mercy így lett belőlem is kegyelmes aszszony. Autót kellett vennem sürgősen, de milyent? Nem volt kedvem a Fordhoz, vagy más olcsó kocsihoz, arra gondolva, ha mégis hirtelen sztár lennék, nem hajthatnám. Pénzem nem volt elég egy Paccardra, vagy Chryslerre. Gondom megoldódott másnap, mikor a stúdió udvarán megláttam egy nagyon kicsi kocsit, amire rá volt írva, hogy „FOR SÁLÉ”, ára 360 dollár. Néztem, csodáltam, és azt hittem, hogy az egy játékautó, valószínűleg valamelyik filmben használták, gyerek részére. A kicsi, és zömök autó csodálatosan szép volt. Rá írva: „Custombuilt Peugeot”. A színe zöldbe játszó világos kék, arany és ezüst díszítésekkel, nyitott ,,convertible”, lila bársonnyal bélelve. Ahogy nézem, csodálom, megjelent egy ember és megmagyarázta, hogy az egy rendes autó. Párizsból írotta át Glória Swanson. Üljek bele és akkor még szebb lesz, és győződjek meg arról, hogy milyen kényelmes, és német katonák vigyáznak a rendre. Mert .... ez a rend is sokféle lehet. Amikor beleültem, odajöt két másik ember és lefotografáltak. - gondoltam, azért, mert világoskék párizsi ruhám színe egyezik a párizsi autó színével. Az egyik férfi aztán mellém ült, kérdezte, hogy ki vagyok? „Én senki sem vagyok. Mit akarnak tőlem? —gondoltam. A férfi aztán megmagyarázta, hogy ez az autó csak akkor igazán szép, ha én benne ülök, és a jó Isten is nekem szánta. És elkezdte magyarázni, hogyan kell hajtani, és vagy ötször-hatszor körül hajtatott velem az udvaron. Aztán engem ültetett a hajtókerékhez és én hajtottam. Mikor megálltunk a férfi kijelentette: DR. BAKÁCS GYÖRGYNÉ KERESZTES MARÓCZY ANNA ^J^loíhjwoocli eniíeheh AZ ELSŐ KALIFORNIAI MAGYAR ÚJSÁG. A CALIFORNIAI MAGYARSÁG SZÜLETÉSÉNEK IGAZ TÖRTÉNETE: XXVI. Megijedtem. Ki lehet ez az ember és miért akar ez nekem autót ajándékozni? Én gőgösen felvágtam a fejemet és mondtam: — Én nem fogadok el senkitől autót! Én megveszem, és azonnal kifizetem. Erre elővágtam tárcámból a 360 dollárt és letettem a férfi elé. Az mosolygott, átvette a pénzt, és tovább magyarázott az autóhajtásról és szerkezetéről. A másik két ember nagy kacagással figyelte a jelenetet és elmentek. Kihoztak papírokat, meg egy kis könyvet, amiben a szabályok voltak leírva. Ezt én azonnal elolvastam, vagy háromszor, és utána gőgösen kihajtottam a stúdióból. It is yours! (Az autó a magáé! FOLYTATJUK 3. oldal SZELECZKY ZITA filmvetítése, 1981. június 14-én, vasárnap délután 2 óra 30 perckor, és 5 óra 30 perckor a Szent István Egyházközség nagytermében 3705 Woodlawn Ave. Los Angeles 2 régi kedves magyar film kerül vetítésre HAVASI NAPSÜTÉS Főszereplők: Tolnai Klári, Perényi László, Csortos Gyula Túrás Ida, Rajnai Gábor, Mály Gerő, Makay Margit KEREK FERKÓ Főszereplők: Jávor Pál, Egry Mária, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Tompa Pufi, Lehotay Árpád Finom büfé: étel, ital, sütemény, kávé. Egységes jegyár 5 dollár. Gyermek- és diákjegy 2,50 dollár. Jegyek elővételben kaphatók: PAPRIKA Restaurant, 1624 N.Cahuenga Blvd., Hollywood Rendelhetők: SZELECZKY ZITA, 3475 LA SOMBRA Drive Hollywood Ca. 90068. Telefon: 851-4774. "