Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-06-19 / 25. szám

CALIFORNIAI ESTABLISHEDin m ag y A r * - j 1932I W I ^ m ■ 6AV UI00U1H N 8122 THE OLDEST Hungárián ^ ^ TM SOftiT Weekly Newspaper West of (CALÍFORNI A HUNGAR the Mississippi (USPS 084-440) No. 25. Friday June 19. 1981. ^ \ y I An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 ® -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ÉVFOLYAM LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DI­EGO CALIFORNI­A, PHOENIX ARIZONA - sinc­e copy in the us 35 cents - VOLUME 59. -in Canada 40 cents Hétfőn, június 8-án Washingtonba érkezett Lopez Portillo Mexikó államelnöke. Reagan elnökkel Camp Davidben ültek össze tárgyalásra. Van mit megtárgyalni. A témák: az olaj. Amerika legközelebbi és legkézenfekvőbb olaj és földgáz im­portálója ugyanis a szomszédos Mexikó, mely immáron a vi­lág 4. olajtermelőjévé rukkolt elő. A kölcsönös kereskede­lem: Mexikó 3 billióval többet importál innen, mind ide ex­portálhat. A sokmilliós mexikói illegális ügye, az özön meg­állítása, s a már ittlévők sorsa. A délről jövő, —­ Castro — szovjet politikai veszély. A két állam hideg-langyos kapcsola­tának rendezése. Portillot útjára egy tanácsadó gárda kísérte és vele jött a US új mexikói követe, Gavin (Reagan barátja és volt színésztársa). Nehéz eldönteni, hogy mi a tárgysorozatban a legfonto­sabb. A szak­hírforrások szerint a szovjet és Castrója által táplált déli bekerítés, közép-és dél-Amerika felfegyverzése, és a szovjet­ kommunista propaganda a sors- és ügydöntő. Ennek a legfrisebb kifejezője az El Salvadorból a minap ér­kezett két szóvivő, egyik balról, a másik jobbról. A két hír­hozó keresztmetszete a déli politikai káosznak. Az egyik Leonel Gomez földreformer-földosztó, a másik jobbról egy bankár, Luis Escalante. Egyiket a bal, másikat a jobboldal rabolta el, tartotta fogságban. Egyik balról, a másik jobbról világította meg a helyzetet. A hosszadalmas vallomásokat összefoglalva röviden így lehetne visszaadni. Két szélsőség küzd, mindegyik kellő fegyveres erővel. A jobb fegyverei részben meg­voltak, részben Amerika pótolja, s ezt most „kö­zépnek” nevezik. A baloldalé Castrótól jön a szomszédos Belizen, Guatemalán, Hondurason, Nikaraguán keresztül csempész utakon, illetve részben nyíltan. A kommunista propaganda és ember­anyag is innen jön. A kommunizmus azért talál délen termőtalajra, mert általában Közép-Ameri­­kában a kis (1 /8-os) nagyon gazdag réteg durván antiszoci­­alista, s nem törődik a háromnyolcados nyomorral. Annak okát egyszerűen a nép lustaságában és manyana életfelfo­gásában látja. Mind a két tábornak van fegyveres ereje, s ami a végzetesen ügydöntő, mind a kettő kétségbeejtően korrupt. Gomez főnöke lett az agrár­reform intézetnek. Azt látta, — mondotta vallomásában, — hogy elődje 106 farmot vásárolt meg a parasztok közötti szétosztásra, de a 40 milliós vételár komoly része a kormányzat illetékeseinek ment, illetve az eladó földtulajdonos kapta vissza a vételáron felül, amiért részt vett az akció-korrupcióban. Azokat, akik tudtak erről (egy helybelit és két US tanácsadót) egy ven­déglőben agyonlőtték a „hivatalosak” . Ez egy baloldali színfolt. A bankár, Escalante is a korrupciót emlegeti, mint olyat, mely minden normál kiutat demoralizál. Escalante bankját a középutasok elvették, nem kártérítették, majd a baloldali terroristák elrabolták váltságdíj fejében. A Castró­tól érkező utasítás az, hogy káoszt kell teremteni. A zűrza­varban minden helyi, nemzeti akciót diszkreditálni kell. A korrupcióval le kell járatni mindenkit. Amikor már agonizál az ország, vagy a nép, a megváltó Castro, illetve gazdája, a szovjet lesz és beérkezik helytartóival a US kapuja elé. Ez a szalámi recept mindenütt. Ehhez nem sok átszínezés kellett Dél- és Közép-Amerikára, mondotta két szak­tanú. Ezt és a többi fentebb említett közös amerikai-mexikói problémát nem látta Reagannal azonosan Portillo. A nagy ceremóniával és kölcsönös bájolgással megtámogatott két­napos államfői tárgyalás gyakorlati eredménye egy­előre csak annyi, hogy a külügyminiszterek és az illetékesek „folytatni fogják a tárgyalásokat”. Különös érdekessége a nagy remé­nyekkel kecsegtetett összejövetelnek az, hogy közvetlen a mexikói államfő távozása után tartott sajtóértekezleten de­rült fény a realitásokra, nevezetesen arra, hogy Mexikó felté­teleket szabott. A további tárgyalások feltételeként a mexi­kói külügyminiszter, Jorge Castadena három tényező meg­létét emlegette. A US Közép-amerika és karibi-szigeti tervei nem lehetnek katonaiak, a segítség csak gazdasági lehet, s nem foglalhat magába Castro — szovjet-ellenes, stb. politikai akciókat, egyik állam a régióban olyan kell legyen, mint a másik, nem szabad politikai megkülönböztetést tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Mexikó nemcsak hogy nem vesz részt a szovjet itteni terjeszkedésének a megállításában­, de ellenzi a US ilyirányú akcióit is. A második legfontosabb kérdésben a munkanélküli mexi-Folytatás a 2. oldalon! Izrael bombázta az iraki atomtelepet Vasárnap este, június 7-én Izrael 9 amerikai gyártmányú géppel bom­batámadást hajtott végre az iraki fővárostól, — Bagdadtól — 12 mér­földre (délkeletre) fekvő Tuwaitha helységben lévő és befejezés előtt álló Tamuz nevű nukleáris reaktor-központ ellen. A nukleáris központ­ban három telep van. A franciák által épített, illetve építés alatt álló Tamuzt az izraeliek állítólag teljesen szétbombázták, míg a másik két laboratóriumszerű telep érintetlen maradt. Ezeknek egyikét a szovjet építette, a másik olasz-francia segítséggel épült. A magasan és nagy se­­bességgel járó amerikai eredetű gépek 600 mérföldnyi ellenséges terü­leten hatoltak be Bagdadig, minthogy Izraelt Iraktól Libanon, Jordán és Szíria választja el. Az izraeliek már régen panaszolták, hogy Irak (francia-olasz segítséggel ? !) atombombát is gyárt, s azt nekik szánja. Irak csatlakozott a „non-Proliferation” egyezményhez és a US hivata­los jelentés szerint azt nem sértette meg, illetve a jelen időben,­­ a hi­vatalos US szóvivő Fisher szerint, - semmilyen veszély nem állott fenn Izrael ellen. A Nemzetközi Atomerő Bizottság szerint az általa ez év januárjában megejtett szemle nem talált nyomot atombomba gyártásra. Az izraeli hírszolgálat viszont azt igyekszik bizonyítani, hogy a Union of Concerned Scientists szerint a bagdadi telep alkalmas volt plutónium előállítására és rövidesen egy Nagasaki típusú bomba gyártására. A pro-és kontra vitáknak se vége, se hossza. Miközben az egész világ elítélte, terrortámadásnak minősítette a három (egy fran­cia) életet is követelő izraeli akciót, a hárommilliós Izrael újbóli megvá­lasztásra készülő miniszterelnöke Begin kijelentette: „nem félünk a vi­lág reakciójától, bármi legyen is az.” A US felajánlotta Iraknak, hogy az atomtelep bombázása következtében előállott veszélyek elhárításá­ra szívesen küld speciális berendezéseket és szakértőket. Irak ezt, - a hírek szerint - visszautasította, Amerikát Izrael cinkosának minősítet­te. Az arab szószólók felháborodása egyöntetű, s azt hangoztatják, hogy míg Izraelnek van atombombája, az arab világot Izrael terrorral, és Amerika segítségével megfosztja a minden szabad ország számára fennálló törvényes lehetőségtől, hiába írja alá a nonproliferation nem­zetközi egyezményt (mint Irak is), holott Izrael nem írta alá, mert nem volt hajlandó vállalni a nemzetközi egyezmény kötelezettségeit(pl a féléves atom­telep szemléket, stb.) Külön fejezetként emlegeti a saj­tó Sadat egyiptomi elnök végzetesen kellemetlen helyzetét, aki órák­kal a bombázást megelőzően találkozott Beginnel, s aki a legdurváb­ban sértve érzi magát, mert ezzel arab világbeli helyzete lehetetlenné vált és az általa aláírt „béke ellene szóló vádirattá” változott. Egyéb­ként Habib US Közép-keleti békeközvetítő Beirut (Libanon)-ba ér­kezett, de az arab világ nemcsak reménytelennek, de „feleslegesnek” minősítette további próbálkozását (egyelőre). Az Arab Liga hangadói, sőt az el nem kötelezett országok egyes NN képviselői azt hangoztat­ják, hogy pl. Pakisztán is veszélyeztetve érzi magát Indiától, Népi Kí­na is a szovjettől és fordítva is, így az izraeli példán okulva, azonos el­vek alapján „megelőző támadást” intézhetnek egymás ellen, s elkövet­kezik az ősi „Justizmord”, káosza. JAMES BECKFORD A SOC. SEC. MEGKURTÍTÁSI HÍREK feletti haragjában elhatározta, hogy dinamit-csomagot küld a Fehér Háznak. A bíróságon ta­gadta, hogy bármit is tett volna ezirányban, s csupán beszélgetés során említette, hogy fel „kelle­ne robbantani” a Fehér Házat. MEXICO LESZÁLLÍTOTTA AZ OLAJ árát, sőt váratlanul az ellenségeskedő Líbia is. Kell a ne­mesvaluta, mert a piac szűkül. A normandiai partraszállás 37. évfordulója A D.Day-t (1944. június hó 6-9) párszáz túlélő ünnepelte meg ez év­ben a franciaországi Normandyban. Az Eisenhower által vezényelt szö­vetséges partraszállásnak tízezres szövetséges katona áldozata volt. (A második világháború összkatonai vesztesége (tragikus sebesültekkel együtt) közel egy millió a 16 millió fegyverben lévőből. A partraszál­lási hadműveletet a legnagyobb efféle katonai akcióként tartják nyíl­ván. Emberáldozata mellett sok­ milliójába került a US-nek. AZ ÚJ FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER WASHINGTONBAN Nincs, és nem lesz változás a franciák szovjet vonalában, nyugathoz való hűségükben, az amerikai francia viszonyban, mondotta a szocialis­ta Mitterrand új francia elnök Fehér Házban járt külügyminisztere, Claude Cheysson. A francia kommunisták ügye kizárólag francia bel­­ügy, hangoztatta a francia külügyminiszter. Egyelőre a francia frank áresése a fő francia probléma és ez okból egy gazdasági csúcsértekezle­tet javasolt a kanadai Ottawában.­ A SZAKSZERVEZETEK (Uni­onok) szórják a munkások pén­zét. A legtöbbet a Teamsters el­nöke keres, legálisan, kiadások stb. nélkül 220 ezret, utána a ba­seball szövetség elnöke követke­zik, kb. 200 ezerrel. A nyugdíj­alapokat haveri kölcsönökbe he­lyezik ki. Az új Teamsters elnök éppen vád alatt van, (ötödször). 11 MILLIÓT JELENT A HÁ­ROM US ex-elnök és munkatár­sainak évi ellátása. A legfiatalabb Carter, a legöregebb Nixon, a kö­zépen van Ford (akit soha nem választott meg a nép). Lehet, hogy évtizedekig kell az állam számára aktív eredményt nem produkáló elnökök közellátását fizetni. Valamiféle reformra len­ne szükség. HÍREK a nyugtalan világból SCHMIDT NÉMET kancellár ittlétekor kifogásolta az Euró­pában állomásozó amerikai erők fegyelmét, gyenge kiképzését, ká­bítószerezését. MOSZKVA KIFOGÁSOLJA, hogy a csereprogram keretében a szovjetban tanuló egyetemi hallgatók nem veszik komolyan a tanulást, de főképp azt rosszall­ta, hogy orosz lányokat vesznek feleségül, s azok ide akarnak jön­ni. A KÖZÉPAMERIKAI TER­RORISTÁK most már nem Nika­raguén, hanem Guatemalán és Belizen keresztül kapják a kubai­szovjet fegyvereket. LA-en kívül Amerikában ezré­vel alakítják a bűncselekmények elleni önkéntes egységeket, me­lyek eredményesen segítkeznek a rendőri erőknek. AZ AMERIKAI CSALÁDOK ÁTLAGBEVÉTELE 130 %-kal magasabb, mint 10 évvel ezelőtt de a kölcsön (pld. házkölcsön) kamata, a benzin ára, az autó ár, az élelem legalább 220 %-kal emelkedett. AZ IRAK IRÁN KÖZÖTTI há­borút hetekre szabták, akár Fe­­rencz József az első világháborút de az is négy évig tartott, s a vé­gén több tragédiát idézett fel, mint amennyi előtte volt. A PÁPA A VATIKÁNBAN lábadozik. Még egy operáció vár rá. A NŐ KÖTELESSÉGÉBEN ÉS SZEREPÉBEN a legnagyobb az általános emberi kötelesség: a gyermekszülés, és nevelés. A mo­dern nő hangoskodása átlépi az ősi dogmákat, mely létesítette a jelent, és fenntartja a holnapot. — + — AZ EGYES JÓLÉTI PROGRA­MOK kereteinek szűkítését nem annyira a rászorultak támadják, hanem inkább azok, akiknek jól­fizetett állásuk, vagy politikai hasznuk van a programokból. A programok néha az alap egyhar­­madát is eladminisztrálják. Ugyanez áll a magán segélymoz­galmakra is. A nyomorultak ré­szére összegyűjtött összegből ko­moly rész megy az adminisztrá­cióra, egyes elnökök hatszámje­gyes fizetéseket emelnek ki a „szegélypénzből.”

Next