Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-21 / 34. szám

DR. NANAY ENDRE:­­Virályk­e­tyzet Az átlag halandó hite, hogy a nukleáris háborút senki nem éli túl, aki az atomszóráson­ és annak hatótávolságán belül tartózkodik. Robert C. Aldridge rakétatervező és szakértő „First Strike” (Első Támadás) c. könyvében feketén festi meg a nukleáris háborút, főleg a támadást követő helyzetet. Az amerikai kormánynak és a szakértőknek optimista el­gondolása van az ügyről — írja Aldridge. —. Szabályozásai ar­ra alapítottak, hogy a korlátozott (limited) nukleáris hábo­rút még hetekig, sőt hónapokig folytatni lehet. Ezt nagyob­­bára arra az elvre építik fel, hogy a vezetőségnek megfelelő földalatti bázisai vannak, ahonnan a parancsokat osztogat­hatják, sőt egyes hadműveleteket kezdeményezhetnek is. Az Észak-amerikai Légi Védelem parancsnoksága ugyanis Colo­rado hegyeiben, a Stratégiai Légi parancsnokság Nebraská­­ban,a Pentagon (ahonnan minden központi irányítás jön) Raven Rock, Md. közelében, a Fehér Bláz a Blue Ridge he­gyekben, a kormány többi tagja és családja közel ehhez (nagyszerű, a földalatt, ötemeletes mélységben) billiókért épített és jelenleg is modernizálás alatt álló rejtekhelyeken, biztonságban van elhelyezve. Aki ott van, illetve odáig eljut, az túléli a támadást. Hogy a nukleáris anyag utóhatásaitól is szabadulni tud-e, az már más kérdés. Ám, mi lesz a többi 225 millió polgárral? Erről csak a kiürítési tervek „gondos­kodnak”. 31 államra állapít meg a kormány potenciális ve­szélyt és 51 első támadási célpontot jelöl meg a hivatalos Federal Emergency Management Agency terve. Ez 18 millió veszélyzónában élő és 5 millió közvetlen veszélyben lévő személy kiürítését teszi szükségessé. A lebonyolítás csak pa­píron van meg, soha még főpróbát nem tartottak, illetve még a veszélyezett földrajzi helyekről sincs senkinek tudo­mása. Ezt azzal indokolják, hogy ez oktalan pánikot idézne fel, s egyelőre nincsenek olyan politikai jelek, melyek az ef­féle végveszélyre utalnának. A főkérdés természetesen az, hogy ki (? ) támad először, mert - írja Aldridge, — azé a győzelem lehetősége. Ameny­­nyiben az első „attack” masszív, a visszavágás részint való­színűtlen, részint az kivitelezésében már lényegtelen, illet­ve nem lehet döntő kimenetelű. A legkülönbözőbb tudomá­nyos adagolások igyekeznek a Jövő” nukleáris, termonuk­leáris, atom, vagy bármely gyűjtőnév alatt ismert bombájá­nak hatóerejét, veszély­udvarát körülírni. Van olyan elmélet is, mely azt állítja, hogy a várható nukleáris bomba a nem nukleáris bombánál nem „sokkal” veszélyesebb, hatásában és utóhatásában sem. Ez Aldridge szerint szerecsen­mosda­­tás. Amerikának nemcsak idevonatkozó véderő-politikája isme­retlen, de polgári védelme is gyerekcipőben jár. A nukleáris háborút Aldridge szerint, csak a moszkitók és svábbogarak élik túl, de a jelszó mégis az: utána a businesst folytatjuk változatlanul .... csak azt nem tudjuk ki,kivel. A legkülönbözőbb tanulmányok igyekeznek megszínezni a problémát, némelyik feketén, némelyik pedig túl­ fehéren. Az optimisták azt állapítják meg, hogy az amerikai nukleáris tudomány sokkal precízebb, előrehaladottabb és kétszer­­annyi stratégiai nukleáris töltettel-heggyel rendelkezik, mint a szovjet. A jelenkor bombái nagyságukban kisebbek, mint a 35 év előtti Hirosimát megtisztelők voltak. Úgy állítják be egyes tudósok az amerikai stratégiát, mintha jelen bombái­nak, illetve rakétáinak találata biztonságos lenne. Pl. a Mark 12- „A” atomhegy, melyet a Trident tengeralattjáró lő ki, s melyet majd (? ) az MX is használ 78 %-ban a célba talál. Ez­zel a továbbiakban azt igyekeznek bizonyítani, hogy a US „first strike” — amennyiben masszív lenne, — 78 %-át a szov­jet nukleáris­ támadó erejének kiiktatná, s csak a megmaradt működhetne a US ellen, ha lenne, maradna még (a szovjet­­nál) bosszú- és támadó­készség. Ez természetesen feltételezi azt, hogy a US kémszolgálat tökéletes, a szovjet „silók”, tá­rolóhelyek pontosan fel vannak térképezve,de főleg azt, hogy a rakétákat nem mozgatják el más földrajzi helyre. Ez a mozgatás még a US-ben sincs meg, illetve csak a hajókon jöhet szóba a helyváltoztatás, a legtöbb rakéta és atomtöltet a szárazon van egyelőre azonos főhadiszállással. A napilapok is egyre szellőztetik az atomtámadás veszélyét, ijesztegetik a népet annak ellenére, hogy tudják, a tömeg tehetetlen, mit sem tehet a veszély elhárítása érdekében, de még az önvéde­lem kereteit sem javíthatja meg. Folytatás a 2. oldalon CALIFORNIAI ^ M AfiVA**'* * 1922 ■ TI W \ V# # ‘ THE OLDEST Hungárián (CALIFORNIA HUNI ">r*T “ ; WW# ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- ÉVFOLYAM Sinqle copv in the US 35 cents -f——————— LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in canada 40 cents —VOLUME 59. — ESTABLISHEDin USPS 084-440) No. - 34. Friday August 21. 1981. ^ ^ ^ ] An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 Hat éves legyen az elnökség? 180 alkotmány-kiegészítési javaslat közelítette meg ezt a kérdést, s még eddig nem jutott döntésre. (A négyéves csere ugyanis négyéven­kénti őrségváltást ad a húsos­fazék mellett.) Egyre többet és többen ja­vasolják a 6 éves terminust, egyben az egyszeri elnökséget, tehát az új­­raválaszthatás kizárását. A gyakorlatban az egy ciklusos elnökség a sza­bály, mert 145 év alatt csak 5 kétciklusos volt (Grant, McKinley, Wil­­son, Roosevelt és Eisenhower). Az egyciklusos 6 éves elnökség kizárná azt, hogy az elnök a 4 éves időszak utolsó két évét nagyrészben újravá­lasztására fordítsa és ne kizárólag az államügyekre. Ez a választás politi­kamentessé tenné az elnökséget, s ez ráférne a Fehér Házra. A SZOVJET 3000 MÉRFÖL­­DES olajvezetéket akar építeni Szibériából Németországig, ter­mészetesen nyugati tőkével. A US megengedte a Carterpillar gyárnak, hogy ehhez az építke­zéshez óriás traktorokat szállít­son a szovjetnak. Arra nem gon­dolnak, hogy ez az olaj fogja Európát kényszer­semlegesíteni. KI KORMÁNYOZZA AMERI­KÁT (Who runs America) kér­di címlapján a US. News & World Rep. Hozza a látható uralkodók fényképeit, de a látha­tatlan elsőosztály homályban marad. Saudi Arábiában hiányzik a belföldi munkáskéz Közel kétmillió idegen dolgozik Szaudiban, legalább fele a dolgozók­nak nem szaudi polgár. Az izlám országokból importált munkaerőket meghatározott munkára veszik fel, s csak megszabott időre. Családját nem hozhatja magával a (nem szellemi munkakörben alkalmazott) fő­leg jemeni és a Harmadik Világ egyéb országaiból toborzott munkás. Munkásszállásokban laknak, sokkal jobban keresnek, mint saját hazá­jukban. A megkeresett pénzt hazaviszik, mert szaudiban sem italra, sem más élvezetre nem költhetik a megkeresett bért. Munkahelyet nem lehet cserélni. A túlóra kötelező, de szívesen dolgoznak az ide­genből jöttek, mert más időtöltési lehetőség nincs számukra Szaudi­ban. A szerződéses idő leteltével el kell hagyniuk az országot. A szaudi királyság fél az idegen munkások megmozdulásától, a közel kétmillió idegentől, s azért szigorú felügyelet alatt tartja őket. Aki bármilyen propagandát folytat, azonnal kizsuppolják. A kábítószer import elleni harc A kábítószercsempészés tengeri útjait azért járja könnyen a csem­pész, mert az amerikai NAVY-nek tilos tengerrendészeti ügyekbe be­avatkozni. Még azt sem szabad megtennie, hogy értesítse a parti polgá­ri hatóságokat, hogy a tengeren a partok felé közeledő gyanús hajót, vagy hajókat észlelt. A floridai­ és kaliforniai tenger­részen bizarr ese­tek fordultak elő.A csempészek a NAVY árnyékában ügyködtek, mert a NAVY nem közelíthette meg a hajót, a parton pedig már el volt ren­dezve az időközben kisebb hajókra átrakott kábítószer­,,,fogadás". A NAVY ezen beavatkozási tilalma még a polgárháború idején született. Most végre a Kongresszus megszüntette ezt a passzív és visszás helyze­tet. Reméljük a sok billiós kábítószer-harc ezzel is feljavul. Egyébként Floridában hosszú, és keserves nyomozás után most helyezték vád alá a billiomos főcsempészt és azokat a hatósági személyeket, akik hatal­mas megvesztegetési összegek ellenében évek óta segítették a kábító­szer-importot. MITTERRAND FRANCIA szo­cialista elnök foglalkozik a fran­cia frank leértékelésével (esetleg felére), tervezi az egyházi isko­lák bezárását és bizonyos mező­­gazdasági egységek kollektivizá­lását. A KONGRESSZUS TAGJAI FELESÉGEIKKEL államköltsé­gen nyári útjaikon főleg Távol­keletre mennek. Ez a felesleges kéjutazás nehéz milliókba kerül az amúgy is adósággal bélelt álla­mi költségvetésnek. ÉRTHETETLEN, ESETLEG TÖBB IS, hogy egyes bírák mi­lyen enyhe ítéleteket osztogat­nak a sokmilliós kábítószeresek­nek, sőt a húszmillióst pl. száz­ezer dollár ellenében szabadláb­ra is helyezték holott teljesen kézenfekvő volt, hogy azonnal lelép. Vajon, a bírák nem hallják és látják, hogy az ifjúság millióit pusztítja el ez a kábítószer? Az ilyen bírák ellen mit sem lehet tenni? ? — + — A SZOVJET ÚJABB NYOLC DIVÍZIÓT küldött a kínai határ­ra. Összesen 54 divízió áll fegy­verben a szovjet-kínai határon, mely milliókat emészt fel. HÍREK a nyugtalan világból VAN-E ÉLET A MARSON? A Viking bolygó már 1976-ban eljutott a Marsra, s azóta is elem­zik a visszaérkezett rádióleadáso­kat. Egy biokémikus a Viking gárdából állítja, hogy van élet a Marson, ha nem is itteni jellegű, emberi élet. A SZOVJET BEKERÍTÉS MÁR 1969-ben megkezdődött, írja Marian K. Leighton v. CIA politikai kiértékelő (a The Wall Street Journalban, 7­ 12-81) Az ázsiai tervekben akkor még nem szerepelt Afganisztán lerohanása. Ez a bekerítési terv némi vissza­esést mutat, mert bár Afganisz­tán szovjet kézen van, de a 80 milliós Pakisztán Szaudi Arábia anyagi segítségével teljesen átál­­lott a szovjet-ellenes táborba, s hadseregének egy részét Szaudi Arábiában állomásoztatja. AZ ÁLLAMI ALKALMAZOT­TAK „FELSŐBB TAGOZATÁ­BAN" 98 %-BAN CSAK FÉR­FIAK VANNAK, panaszolja a női mozgalom. A US ÉS A USSR EGYMÁST VÁDOLJA A TANKÖNYVEK „TÉVES” TÉTELEI MIATT .Amerika szociális összetételének veszélye abban a nagymérvű szo­ciális igazságtalanságban és egyenlő­tlenségben van adva, mely állandó ellenségeskedésbe és terror­akciókba kulminál” írja a USSR 10. osztá­lyos történelemkönyve. Míg a US hason évjáratot szolgáló történelem­­könyve azt állítja, hogy az élet a szovjetban szürke, élvezhetetlen. A két ország illetékesei azt kifogásolják, hogy felesleges a fiatalságot egy­mástól olyan üres jelzők használatával elidegeníteni, melyek lényegük­ben nem helytállók. A középiskolás történelemkönyvek egyébként, - mondják,­­ tele vannak politikai jellegű és maliciózus megjegyzések­kel, melyek egyes tényeket kihangsúlyoznak, s más lényeges elemeket elhallgatnak, s a fiatalságot megtévesztik. Állítja a US-USSR Textbook Study Project. Vajon, melyik használ több propagandát, s melyik ügyesebb a célok szolgálatában? Azt tapasztalnunk kell, hogy a szov­jet a közhasználatú (nem iskolás) történelmi leírásokban nem fukar a kommunista politikában. Néha a szamár másik felére is átesik. SPANYOLORSZÁGBAN NŐ AZ ANARCHIA s félő, hogy csak a katonai uralom tud rendet teremteni. IRAKOT A HÁBORÚ KÖZE­PÉN hagyta cserben a szovjet, s nem szállít a szovjet fegyverek­hez utánpótlást, alkatrészt. Irán­ban is vannak szándékai a szov­jetnak, s a két érdek most ütkö­zik. SZERTE A VILÁG NAGYVÁ­ROSAIBAN lakáshiány van. Most már Amerikában is gond a lakás, az önálló családi ház pe­dig egyre az álomvilágba süllyed. A KÜLFÖLDI TŐKE EGYRE ERŐSZAKOSABBAN VÁSÁ­ROLJA FEL az amerikai mező­­gazdasági területeket. 7.8 millió acre, az össz-mezőgazdasági te­rület 0.6 %-a van idegen tulajdon­ban.

Next