Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-28 / 35. szám

O­A­L­I­F­O­R W 9­A I ^ established to A A JA A, A A Ít5oÍ II 'TsisotMO 0^ 1Í Mm. m mm Mm I n sízz f iM l JUA ll W AHA I L1 ■ An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 ® .. ................................................................................................ ÉVFOLYAM Single copy in the US 35 cents LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 40 cents —VOLUME59.— A ■ (FAR U I i U II U i - Weekly Newspaper West of (CALIFORNIA H U N G A - - * the Mississippi USPS 084-440) No. — 35. Friday, August 28. 1981. A ^ I A külországokban működő US hivatalosak nyelvismeret­hiányáról számtalan tudósítást és szatirikus helyzetleírást olvashatunk. Újabban ugyan a US rohamban igyekszik pó­tolni a régi iskola hiányait, kiküszöbölni a brit fölényességet, mely azt tartotta, hogy: „mindenki, aki egy brit személyi­séggel beszélni akar, tanuljon meg angolul”. Az új elnökséggel velejáró követcserék során,­­ legalábbis eleddig,­­ a választáson érdemeket szerzett kiválóságok kö­zül szemelték ki az új „követ-excellenciásokat”. Ezek közül soknak nemcsak nyelv-, de egyéb ismerethiányai is voltak. Ez nem egy esetben Amerika tekintélyének rovására ment. Sokan és joggal kérdezik, minek az óriási létszámú méreg­drága US követség, ha az semmit nem tud hiteles eredetiben felszedni,­­ nyelvismeret hiányában,­­ annak az országnak napi politikai,­­ katonai­­ és gazdasági történéseiből, ahol működik, ahol akkreditálva van. A követ lenne ugyanis hiva­tott megszülni, de legalábbis megszűrni azokat a jelentéseket, melyek ügy-és sorsdöntők lehetnek a két ország közötti vi­szonylat ügyében. A helyi nyelv ismeretének hiányában azonban, a tényállás másodkézből való, legtöbbször bizony­talan fordításokra, vagy nem mindig megbízható tolmácsolás­ra alapított. Arra már rá kellett jönnie Amerikának, az amerikai kül­ügyi szolgálatnak is, hogy az ünnepi vacsorák és a kegyes kö­­vetségi estélyek, fogadások ma már nem viszik előre a valódi ügyszolgálatot. Ezek a rég­múlt üres cécói. Ezek csak fák, melyek a forrongó világ erdejét elfedik Amerika elől. A reá­lis meglátandók benn az erdők mélyén rejlenek. Ezeket az intimitásokat csak az érti meg, aki az ország nyelvét, szoká­sait is ismeri, még pedig nemcsak nagyjából. Az idegen nyelvek művelésére elnöki bizottság alakult. (President’Commission on Foreign Language and Internati­onal Study). Ennek a bizottságnak működésével kapcsolato­san Sally Cates „Foreign Language Neglect” c. cikkében azt írja, hogy 10 egyetemet végzett amerikai közül 9 egyáltalán nem beszél semmilyen idegen nyelvet. Beleértve azokat is, akiknek szülei idegen földön születtek, 90 %-a a US egyete­meknek nem kíván meg nyelvismeretet. A középiskolások 15 %-a vesz csak fel idegen nyelvet. Ezt is csak az utolsó fél­évtizedben. Az idegen nyelvek elleni averzióban a franciák vezetnek, követik őket az angolok, s a US.­A nyelvismeret-hiány tolmácsolással pótolható, mely vi­szont sok félreértést, politikai- és gazdasági zavart okozott történelmünk során. Csak a közelmúltban történtekből idéz Cates. Amikor Carter elnök 1977-ben Lengyelországban volt a hivatalos tolmács úgy adta vissza Carter nyilatkozatának azt a mondatát, hogy „amikor eljöttem a US-ból”, mintha Carter disszidált volna Lengyelországba, mert azt fordította: „amikor leléptem a US-ból’,’ szólt a tolmácsolás. Deng kínai főnökhelyettes magával hozta tolmácsát 1979- ben. A tolmácsok, — a helyi-és az importált,­­ hajbakaptak az egyes mondottak helyes visszaadását illetőleg, s a két tár­gyaló fél nem tudta meg, melyik a hiteles, valóban elhang­zott hivatalos nyilatkozat. A nagyszövetséges, Egyiptom US követségén nem beszélik a helyi arabot. Múlt évben egy na­gyobb kongresszusi bizottság érkezett a kairói US követség­re, de az arab soffőrnek nem tudták értésére adni, hogy on­nan hová szeretnének menni, segéderőket kellett hivatni a nyelv­közvetítéshez. Az önvallomások szerint minden orosz követnek, s fonto­sabb beosztású követséginek tudnia kell annak az országnak a nyelvét, ahol dolgozik. Az itteniek pl. jobban beszélik az angolt, mint a benszülöttek. Magyarországon, — amint mondják, — „vigyázni kell”, mert sok, (túl sok) ottműködő orosz jól beszéli a magyar nyelvet. Az európai középiskolákban kötelező egy idegen nyelv tanulása. A németek, japánok, Benelux-állambeliek élenjár­nak, s legalább az angolt jól beszéli a fiatalság. Az amerikai gazdasági szupremácia zsugorodásával az angol nyelv hatal­ma is apad. Ez máris érezhető a nemzetközi érintkezések so­rán. A US-ben 10,000 angolul jól beszélő japán promotálja a japán árut, míg Japánban 900-ra becsülik a japánul beszélő amerikaikat. Ez rányomja bélyegét az export-import sikerre. Japán óriási többletet ért el amerikai exportjában. Ugyanez Folytatás a 2. oldalon A SZOVJET CIA A GRU HÍREK Nem a KGB a szovjet külföldön működő „biztonsági” szervezete, ha­nem a Glavnoye Razvedyvatelnoye Upravlenneye, rövidített nevén: GRU. Legalább százezer embert foglalkoztat . Beépítettjei lehetnek a sportban, tudósok, kutatók, kultúrcserések, követségiek, NN hiva­talosak stb. között. Főnöke Ivashutin generális óriási hatalommal ren­delkezik, minden­ és mindenki felett meghúzhatja a vészharangot, ír­ja a London Daily Telegraph (Robert Moss). Költségvetése korlátlan. Bizonyos hadi felszerelés rajza milliókat ér, az amerikai légűrbe röpít­hető hajó rajza mindent megér. A KGB-tól független szuperintézmény. Specialistái (vagy ötezer) magasan képzettek, széleslátókörűek, s több nyelvet folyékonyan beszélők. Állítólag különböző terrorkiképző tá­boraik vannak és beépültek a német,olasz japán,ír,török, és egyes arab terrorszervezetekbe. Azt emlegetik, hogy a szovjet légitársaság, az Aeroflot egy GRU szerv. Bizonyos hadi ténykedésekhez az első szállít­mány Aerofloton érkezik. Azt jósolják, hogy a lengyel megszállást (? ) lengyel egyenruhában GRU emberek kezdik meg, a repülőtereket ve­szik birtokba. AMERIKA ÚJ GABONA-ÉS VEGYI­ TRÁGYA szállítási szer­ződést köt a szovjettal. Termé­szetesen hitelre-hozomra, nagy­részben. Igyekszik kiszolgálni, hogy a szovjet több fegyvert gyárthasson a mezőgazdaságon megspórolt energián. AZ AFGANISZTÁNI, HAZÁ­JUKBÓL kiűzött felkelők a kom­munizmus ellen, az el-salvadoriak viszont a szovjet mellett fognak fegyvert, mert ők még nem is­merik a valóságot. 28 FEGYVERES SZOVJET AKCIÓT és „felszabadítás” című hadműveletet hajtott végre a szovjet 1945 óta miközben egy­folytában a békéről beszél. (US News & World Rep. 7­11-81.). A szovjet jelszó: győzelem hábo­rú nélkül. FEKETE JÁNOS MR. MAR­XISTA- KAPITALISTA KÖZ­GAZDÁSZ Washingtonban járt és újabb 400 millió dolláros köl­csönt járt ki a naiv amerikai ban­károktól. A jelszó, —amint a Ti­mes meg­­írja, — csökkenteni a szovjettől való függőséget. Vajon miért nem a szovjet se­gít Marx nevében, gazdaságilag, nehogy a lengyel betegség elter­jedjen a vasfüggöny mögött? SAJTÓNAP SZEPTEMBER 20. a nyugtalan világból REAGAN NO. 1 TANÁCS­ADÓJÁT Edwin Meese-t a sajtó amerikai miniszterelnöknek ne­vezi. AZ AWACS REPÜLŐGÉP MÁR NEM KÜLÖNÖS ÚJDON­SÁG. Az amerikai légűrhajó új lehetőségeket ad a repülőgépgyár­tásnak és tervezésnek. A DOLLÁR A KÜLFÖLDI PI­ACON egyre emelkedik. BAJBAN VAN A FRANCIÁK AFRIKAI POLITIKÁJA A mohamedán arab Líbia, illetve diktátora Khadaffy csapatai meg­szállották a szomszédos (déli) Chad fekete országot, elnökét visszaül­tették trónjára, s Khadaffy egyesülni akar (vagy csak akart) Chaddal. Az arab Líbia és a fekete Chad föderációját úgy a feketék, a többi af­rikai ország, mint az arabok ellenzik. Az ellenzők között van Francia­­ország is, mely kb. egy éve volt afrikai gyarmatain felélesztette érdek­politikáját, sőt bizonyos speciális erőket is tart fegyverben, pl. Szudán­ban. Sadat egyiptomi elnök elmebetegnek tartja Khadaffyt, s azt hangoz­tatja, hogy Khadaffy valamiféle arab próféta akar lenni, feltűnni vágyá­­sa és különcködése tragédiát fog okozni Afrikában. Khadaffy az afri­kai szomszéddal, Chad-al való föderációt megelőzően Szíriával kívánt egyesülést. Ez a terv eleddig nem valósult meg, sőt ismét elhidegült egymástól a két államfő, Asszad és Khadaffy. Az újabb egyesülési akció ellenkezik a francia tervekkel is, de a franciák olajuk komoly ré­szét Khadaffytól kapják, melyért hadi felszerelésekkel fizetnek. Kha­daffy most megfenyegette a franciákat, ha Szudánnál, vagy akár köz­vetlen akcióba kezdenek Chad ellen, megállítja az olajszállítást Francia­országnak. Afrika is tele van tűzfészekkel. Az arabok egysége álom. Arab és izlám országok háborúban állanak egymással. Afrikában hábo­rú folyik Etiópiában, Szomáliában, Ugandában, Yemenben, Chadban, a Közép-afrikai Empireben, hogy Angolát, Mozambikot, Namíbiát és a Dél-afrikai Köztársaságot ne is említsük. Chad francia gyarmat volt 1960-ig, s ötmillió lakosa szimpatizál a franciákkal, sőt nyelvét ma is beszéli. Chadban bőven van a nukleáris energiához szükséges uránium. Ezt akarja az afrikai központi hatalom­­ra törő Khadaffy megszerezni. Viszont ez kell a franciáknak is, sőt a szomszédos fekete országok, így a legnagyobb és olajgazdag Nigéria, is ezért tiltakozik Khadaffy ügyködése ellen, különösen, mióta felve­tették a Khadaffy-féle „Muslim Saharan Republic" tervét. Az új szocia­lista francia kormány lelassította afrikai politikáját,különösen Khadaf­fy vonalát, de az olajra változatlan szüksége lévén, halogatja a határo­zott intézkedéseket. Az amerikai CIA-re, illetve főnökére is ráfogták, hogy Khadaffy­ szanálási terveket sző, mert a világ komoly részének rémálmai vannak Khadaffy szélsőségei miatt. A KÜLÜGYMINISZTER A KÜLPOLITIKÁRÓL. HAIG külügyminiszter nézete a nagyobb világeseményekrő­l. Interjú voltak és úgy nyilatkozott, hogy segítséget kellene adni El Salvador­nak, katonai és gazdasági vonalon egyaránt, de még ezen túlmenően is mindent meg kell tenni, hogy a külső ellenség — a cubai gerillák ellen védekezni tudjanak, írják a Christian Science Monitor augusztus 24-i számában Daniel Southerland fő­levelező tollából eredő cikkben. Nem ment részletekbe Haig, hogy miféle akciót lehetne tervezni Cuba ellen, de kijelentette, hogy - jóllehet az Egyesült Államok többször figyel­meztette már őket - mégis világos, hogy „Cuba nem változtat lénye­gében az El Salvador-i felkelőknek nyújtott támogatáson”. El Salvadorral kapcsolatban megjegyezte még, hogy utóbbi időben ott a gerilla tevékenység nem hogy csökkent volna, de még nőtt. Ez annak tudható be, — folytatta, — hogy „kívülről jön a segítség fegy­verben, tanácsadókban Cubából” — s ebben Nicaragua segít hatható­san, mint El Salvador közvetlen szomszédja, ő engedi át a küldemé­nyeket. A Külügyminisztérium hetedik emeletén végbement interjú kereté­be Haig még a következő nagyobb horderejű külügyi kérdésekről nyi­latkozott, hogy Kína esetleg érdeklődéssel fogadna amerikai radar fel­szerelést és tank­ elleni, valamint repülő­gép-elhárító fegyvereket: megjegyezte, hogy az US­A világreakcióval meg van elégedve, amit a líbiai repülőgépek lelövése váltott ki a sajtóból, s jóllehet, igen töré-Folytatás a 2. oldalon. PASADÉNÁBAN A WILSON CSALÁD TAGJAIT 10 év alatt 400-szor tartóztatták le különbö­ző bűncselekményekért, és a vo­natkozó iratok 40 poundot tesz­nek ki. A pasadénai gettó két hálószobás házában a szülőkön kívül 9 gyerek, 3 unoka és egy fiú az oldalrokonságból bűnözés­ből él. A legfiatalabb gyereket elvette a szülőktől a hatóság. A hatósági­ és bírósági költségek tíz­ezreket tesznek ki. (Ez­­ játék az amerikai szabadsággal.) A KÖVETKEZŐ TÉLI OLIM­PIÁSZ Jugoszláviában lenne. Boszniában (Szarejevo közelé­ben) tervezte Tito. Itt legalább 160 milliót be kellene fektetni, holott Szlovéniában állítólag megfelelő lehetőség van kisebb befektetéssel. A Jugoszláviában élő nemzetek és nemzetiségek közötti ellentét újabban kiélez­te ezt a helyzetet is.

Next