Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-09-11 / 37. szám

5 to » © A L I I* O R M I A I J ESTABLISHED in SlAGYARSAG o i //• i i reAB Klí a UilkJS»ABIAtie\ Weekly Newspaper West of <T (C A L I F O R N I A H U N G A R I A ,N S) the Mississippi £ < (JSPS 084-440) ® No. - 37. Friday.September 11. 1981. l -----------------------------------------------------------------------------------------------—— gy Single copy in the US 35 cents ) . 11 I LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 40 cents —VOLUME 59. — ímerican Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 ■ ----------------------------------------------------------------------­­ ÉVFOLYAM DR. NÁNAY ENDRE:) *Világk­ettszet A jelen Amerika gazdasági (részben politikai) tragédiáját dióhéjban a következőképp lehetne összefoglalni. A felfe­dezése óta 400 , gyakorlati léte óta 200 éves Amerika első gazdasági futamát az importált fekete rabszolgák jelentet­ték. Azok a feketék, akik kevés kosztért hajnaltól vakulásig sok helyen állati sorsban dolgoztak, termeltek, építették Amerikát. A második menetben az európai fehér rabszolgá­kat öntötték a teherhajók, milliószámra. Az első világháború rendkívüli termelési lehetőségeket kínált, s a háborús terme­lés átalakította a közgazdaság öreg kereteit. Amerika világ­­perspektívát nyert. Rövidesen készült a második háborúra. Ennek végeztével a győzelmi mámor szentté avatta. Ezzel a nagyságával sok előny, de a későbbiekre sok visszás­ és meg­emészthetetlen probléma is adódott. Az immigrációs törvé­nyek mindezideig csak a munkáskezeket engedték be, vagy azokat, akiknek világismert szellemi képességeik elősegítet­ték az amerikai közgazdaságot. A második háború menekült­jeit már az ún. üldözöttség státusa, majd az 1950-es években a dipisek (displaced persons, azaz a háborúval hontalanná vált” nem kívánatosak”) tábora alkotta. Ez utóbbiak is kény­telenek voltak mindennemű munkát elvállalni, s keményen dolgozni a kisfalat kenyérért. A jelen új tömegbevándorlás, legálisan, vagy illegálisan , nagy részben azokból a milliókból kerül ki, akik nem hajlan­dók keményen dolgozni, nem valamennyien munka ellené­ben eszik az amerikai kenyeret,­­ mint az elöl felhívott be­vándorlók — hanem el-vagy kitartottak, tehát welfaren, álla­mi jóléti számlán élnek. Csak Kalifornia lakosságának 6,2 %, tehát 100 személyből 6,2, vagy nem tud, de inkább nem akar dolgozni. Amellett, hogy nem akar dolgozni, az ily csa­lád átlagszaporulata 7 személy, a statisztikák szerint. Ez a közel 20 millió eltartott (vagy részben eltartott) komolyan hozzájárul a közgazdaság, közrend, oktatás, közegészség leromlásához különösen, ha szembeállítjuk ezeket a fentebb említett első két bevándorlási kontingens alkotó, munkás, Amerikát építő táborával. Ebbe az eltartott együttesbe ügyeskedéssel, manipulációval is be lehet kerülni. Ez a keret az, melyet most Reagan ki akar iktatni. Azokat is ki akarja szégyeníteni a welfare piacról, akik „szegénnyé’,’ welfare-ké­­pessé varázsolták magukat „eltüntetvén” jogilag azokat a vagyoni kereteket, melyek papírforma szerint akadályozták ezt az élősdiséget. (Ahogy a közhely idézi: „A mama csak ír­ja át ránk időben vagyonát, m­i, — az édes csemeték, —majd beíratjuk a mamát a welfarebe”.) A háborúk előtti Amerikát nem terhelte 63 millió nyugdí­jas, annak social security-ja, S az egyéb című szociális köz­segélyezés nehéz billiói, a legkülönbözőbb elnevezésű mun­kanélküliségi, munkaképtelenségi, sérülési, elme­ rokkantsági stb. sokbilliót kitevő és nagyon gyakran költött alapú járu­lék. A munkás védelmére végre és szerencsére megalakultak a unionok, de azok ma már a másik végletbe estek át. Olyan a union-mogulok fizetése és sokszor a szakmunkások védel­me­ és jövedelme, hogy az általuk termelt áru exportképte­len lesz a túlhajtott bérek, szociális kedvezmények, stb. kal­kulációja miatt. A világháborúk előtt 158 milliós Amerikában csak a mun­kásnak volt kenyere, s a munkakerülésre nem sok lehetőség volt. Ma viszont a munkáskéznek sok millió munkakerülőt és egyéb okokból nem dolgozót kell eltartani, illetve a szoci­ális megterhelés alaposan igénybeveszi a dolgozók adójából dotált közpénztárakat. Ezek a tények azok, melyek miatt a jelen Amerika, — leg­alábbis gazdaságilag,­­ nem azonos az 1945-ös Amerikával. Ez a gazdasági státus alakítja, — részben, — az ország, vagy nemzet politikai­ és társadalmi profilját is. AZ ALASZKAI (SEATLES) ÉRSEK adómegtagadásra hívta fel híveit, hogy a fegyverkezést megállítsák. Várjon, mi történne a hasonlóval a szovjetban? NÉPI KÍNA LEGNÉPESEBB TARTOMÁNYÁBAN, Sichuan­­ban árvíz van, mely eddig leg­alább 3 ezer halálos áldozatot követelt. 70,000 NŐI ÜGYVÉD M­JKO­­,­DIKLUS-ben. LENGYELORSZÁGBAN a kormányzó Központi Bizottság reformista tagokból fog állani, az új választások eredményeképp. A régi vonalat követőket kiebru­­dalták, még a pártból is. Sokról azt állapították meg, hogy kor­ruptak hangoskodásuk ellenére. A 45. Sajtónap elé Mi, itt a Csendes Óceán partján élő magyarok, tartjuk az Észak- Amerika-i kontinensen a végvá­rat, és azok közé tartozunk, akik a legmesszebb szakadtak szülőha­zánktól. Hálát kell adnunk a Mindhatónak, hogy a távolság nem szünteti meg szívünkben a magyar érzést, sőt, Los Angeles az egyik legerősebb magyar emig­rációs központ világviszonylat­ban is. Eseményeink történelem­mé válnak az utókor számára, melyeknek 59. éve a leghűsége­sebb krónikása a Californiai Magyarság. 45. Sajtónapunkat ünnepeljük szeptember 20-án, mely az egyetlen olyan nagysza­bású, és ezreket vonzó magyar társadalmi esemény, mely töretle­nül, megszakítás nélkül túl­élt 4 és fél évtizedet. Erre nincs pél­da hazánk határain túl. Legyünk rá büszkék, értékeljük és becsül­jük meg Sajtónapunkat, melynek fenntartására csak Kalifornia magyar társadalma képes. A történelem során még soha olyan szédült tempóban­­ nem változtak az események, mint most, a 20. század utolsó ne­gyedében. Ember­milliók pusz­tulnak, országok tűnnek el a tér­képről és újak születnek, politi­kusok és államfők sokasága gyors tempóban távozik a nagy arénából. De a Californiai Ma­gyarság és a Sajtó nap marad. A résztvevők összetétele is válto­zik, idősebb elődjeink, pionírja­ink egy része már csak oda fém­ről néz le ránk, ezen a gyönyörű napon, fiatalok jönnek helyettük de ők is tudják az időpontot, a helyet, még messzi távolban is eléri őket a szeretet hívó szava, hogy oda jöjjenek ahová tartoz­nak, az egynapos kis Magyaror­szágra. A Sajtónap 45. jubileumát ün­nepeljük szeptember 20-án. Te­kintsünk vissza gyökereinkre. Előttem van a Californiai Ma­gyarság 1939 szeptember 8.-i száma. A következő mondato­kat onnan idézem: „Nincsen olyan magyar egyház, nincsen olyan magyar egylet, vagy bár­milyen más néven nevezhető ha­zafias mozgalom, vagy intéz­, mény, melynek szolgálatában a Californiai Magyarság ne bocsáj­­totta volna hasábjait a legna­gyobb készséggel rendelkezésé­re. Ezért bízunk benne, hogy honfitársaink most vasárnap, tömeges megjelenésükkel fog­ják méltatni, egy teljes éven át kifejtett munkánkat.'' Azóta eltelt 42 év,­ és ezen a vonalon lapunk semmit sem vál­tozott. Ugyanolyan hűséges, odaadással közöljük, hétről-hét­­re egyházaink, és egyesületeink híveit, nem kerülik el figyelmün­ket, a hazafias, és magyar kultu­­rális megmozdulások. Hisszük, hogy legfontosabb feladatunk az igaz magyar ügyek segítése. Az 1939-es lappéldány hírt ad róla, hogy az akkori Sajtónapot Lugosi Béla ,a két világrészben is híres filmsztár nyitja meg, kinek személyét csaknem min­denütt ott látjuk ahol egy érde­mes magyar ügy pártolásáról van |fssz inVITATIORI feli*? T0 THE ANNÜAL all-DAY 45TH JUBILEE arlESS DflY FESIIVAL GIVEN BY THE 59. YEARS OLD Magyarság f" HUNGÁRIÁN WEEKLY I YOU. YOUR FAMILY AND YOLWW FRIENDS ARE CORDIALLY INVITEDM sunoay ro attend mmmmr FROM NOON TO 1! PiA. 4T THE CROÁTIÁN AMERICAN CENTER 11623 BUDLONG AVE., LOS ANGELES (at Imperial Highway corner) FREE PARKING ON THE GROUND Excellent Hungarian Food — Open Fire Hungarian Goulash - GYPSY MUSIC - DANCE COMÉ EARLY, FINE DINNER FROM 11. A.M. Admission $ 3.00,in advance $2.00, Seniors in advance $1.00 Children under 12, guests in boy scout or Hungárián costume: FREE! Cnan— sPace Walk f°r children Big festival fair. — Door prizes. Chairperson: Miss MARIA FÉNYES PROGRAM: 3. P.M. , Directed by: ANDOR IVOTS Stage Manager: GYÖRGY DENNIS. PERFORMERS: SHONY ALEX BRAUN, JÚLIA BARCZAY, LÁSZLÓ SÁNDOR, MAGDA LOVINCZ, MARTA SZERENYI,TIBOR FEKETE, GEORGIE SZKIBA JR. FOLK DANCE FESTIVAL: KÁRPÁTOK, BETYÁROK, CSÁRDÁS. KRAKUSY POLISH FOLK DANCE ENSEMBLE Gypsy orchestra: DANKO FEHÉR-RINKÓ At the Ball: MADARASI-HEIDLBERG dance orchestra. Free parking in the park. DIRECTION:Take Harbor Freeway. get off at Imperial Highway, drive, West on Imperial, pass Vermont 3 blocks and turn left on Budlong, or drive on Western, Normandie,Vermont, Figueroa until you reach Imperial Highway. — Those who don't drive take any bús on the above streets, and change at Imperial Highway and get off at near Budlong Avenue. Ezen a héten mutatványszámként 2000 plusz példányt küldtünk ki. Szeretettel kérjük azokat, akik megkapták, olvassák el és ha megszerették, rendeljék meg lapunkat, mely hű krónikása úgy a világ eseményeinek, mint a magyar köz- és társadalmi életnek. Előfizetés egy évre 14.00, fél évre 8.00 dollár. KÜLDJE BE ELŐFIZETÉSÉT MÉG MA! CALIFORNIAI MAGYARSÁG P.O. Box 74773, Los Angeles, California 90004. Szíveskedjék lapjukat az alábbi címre megindítani: Az előfizetés árát...................................­. . . . évre mellékelem. Név:.................... Házszám és utca: Város:............... Állam:............... Zip Code: szó." A továbbiakban azt is meg­tudjuk, hogy Kun Jóska, a volt néhai Rigó Jancsi híres bandájá­nak tagja fog cimbalmozni. Knez és Bustya kibővített zenekara muzsikál fáradhatatlan buzgóság­gal, ,Akit még az ő muzsikájuk sem lelkesít fel, és késztet tánc­ra, vonuljon be az aggok házába" — írják a cikkben. Borzasztó, hogy ilyet írnak, mi ilyet nem mondanánk, mert akár táncol, valaki, akár nem, valamennyien fiatalok vagyunk, és ráadásul, nincs Knez és Bustya zenekar Folytatás a 2. oldalon.

Next