Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-09-18 / 38. szám

No. 38. — 1981. szeptember 18. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Szeptember végén ...Ha eldobod egykor az özve­gyi fátyolt... Petőfi szerelmének örökszép sorai Szendrey Júliához. Mint egy jövőbelátó megérzés... Kevesen tudják, — mert hiszen az irodalom mostohán bánt ve­le, — de Júliának volt egy testvé­re is, Mari. Együtt nevelkedtek Tenzer Lilla pesti leánynevlő in­tézetében. Apjuk Erdődön a Ká­rolyi grófok jószágigazgatója. Le­ányait a korszellemnek megfele­lően szerény úrileánykáknak ne­veltette. Júlia és Petőfi szeptember 8-án ismerkednek meg, 1846-ban. A leány labilis természet.. Tartózko­dó, zárkózott viselkedése gyak­ran feltűnő vidámságba csap át. Keresi a feltűnést. Ez a motívu­ma annak, hogy rögtön belesze­ret­­ az országos hírnevű költő­be. Naplót vezet, s abban így vall­ja meg érzelmeit: ,,Én megval­lom, hogy szeretem Önt, job­ban, mint bárkit, de nem merek hinni magamban, hogy fogom-e ez­t érezni későbben is..." Ezt a naplórészt meg is mutatta Pető­finek, aki barátok előtt büszkél­l­kedett vele. Bár szerelem parázslik Júlia szí­vében, igyekszik mégis társasági ifjú urakkal elfoglalni magát. Közben apja tilalma ellenére Pe­tőfivel levelez. 1847. májusában Petőfi megje­lenik Szendreyéknél, s tizenegy napos elkeseredett harcot vív az apával a leány kezéért. Az örgúr végre — jobb belátása ellenére — kénytelen-kelletlen beleegyezik a házasságba, de Petőfit mindig gyanakodva figyeli. 1847. szep­tember 8-án az erdődi várkápolná­ban esküsznek örök hűséget, s mézesheteiket költőn töltik. Mindnyájan ismerjük az ebből az időből származó rajongó verse­ket. Pestre kerülvén, a Dohány utcában laknak együtt Jókaival a Schiller házban. Petőfi lázasan ír, fordít, dol­gozik, Júlia előveszi naplóját, s annak részleteit is leközli az Élet­képek. Aztán jön 48. Petőfi katona lesz, Júlia gyermeket vár. No­vem­ber végén beköltöznek Debrecen­be, s ott megszületik fiúk Zol­tán. Arany Jánosék a keresztszü­lők. Tordára kerülnek, s Petőfi 1849. július 22-én elindul Bem táborába. Felesége és fia marad­nak. Soha többé nem látja őket. 1849. július 31. a segesvári csa­ta. Júlia egymásnak ellentmondó híreket kap férjéről. Tény az, hogy Petőfi a csatában eltűnik. — Júlia Kolozsvárra költözik Zol­tánnal, ott lakik egy kis szobá­ban. Későbbi, alaptalan rágalmak szerint Júlia már ott,,hamarosan feledte férjét" ... A fiatal asz­­szony kétségbeesetten várja a hí­reket, erősen hiszi, hogy férje él. Petőfi néhány ismerőse, tisztelő­je néha meglátogatja, s ezeket az ártatatlan viziteket fújják fel ,,jó akarók" mint „orgiákat". Végül 1850 februárjában apja a beteges­kedő Júliát és kisfiát Erdődre vi­szi. A fiatal nő „nagy hibát köve­tett el férje emléke ellen" ... Bele­fáradva a pletykák özönébe, igent mond H­orvát Árpád egye­te­mi tanárnak, s aláírja a Petőfit holttá nyilvánító nyilatkozatot. Tíz nappal a gyászév letelte előtt feleségül megy a professzorhoz. Ez a lépése nagy vihart vált ki. A barátok, köztük Arany is, felhá­borodnak, de az egész nemzet is. Meggondolatlan cselekedet volt az igaz, mert az alig 22 esztendős nő képtelennek mutatkozott a „vértanú özvegye" szerepére. — Horvátot sohasem szerette, legfel­jebb becsülte — kezdetben, ké­sőbb már azt sem, s 1867-ben ott is hagyta. Pedig három gyere­ke született tőle, Attila, Árpád és Ilona, s ezeket rajongóan sze­rette. Júlia nem élt sokáig. Alig 40 éves, amikor súlyos betegségben 1868 szeptember 6-án meghal.— Érdemei közé számít, hogy gyűj­tötte Petőfi ereklyéit, s minden kis emléket híven megőrzött. — Szegény sokat megélt és szen­ve­dett nőt szeptember 8-án temet­ték el, Petőfivel való megismer­kedése és házasságkötésük évfor­dulója napján. (Később, nem tudom, anyja ha­lála, a mostoha apa szeretethiá­­nya, a féltestvérek közönye fosz­totta-e meg Petőfi Zoltánt a csa­ládi közösségtől. Tény az, hogy sem tanulni, sem dolgozni nem akart, apja rajongóit használta fel kisebb-nagyobb pénzadomá­nyokra és gyerekkoromban, édes­anyám mutatta nekem a József­városban, a régi Gyöngytyúk ut­cában, akkor már Gyulai Pál ut­cában, azt az elhanyagolt külsejű proletárházat, ahol — mint ma­gyarázta — Petőfi Zoltán ágyra­­járóként aludta ki mindennapos alkoholmámorát, hogy végül, tel­jesen elzü­lrve fejezze be szomorú életét.) Neki semmi esetre sem volt hasznára a Petőfi név. Sem a Pe­tőfi névnek ő. DEL MEDICO ERZSÉBET SÓ BERNÁT: Infláció Nagyon csúnya szó lett ez mos­tanában. A kormányok azzal vi­gasztalják magukat, és a választó­­polgáraikat, hogy ez manapság már szinte elkerülhetetlen világje­lenség. Milyen érdekes, most 35 év után, 17 ezer kilométer távolság­ból elővenni a régi naplót és visz­­szaemlékezni a Mi inflációnkra. Mert elvégre az is infláció volt... Vagy mondjuk talán azt, hogy EZ IS az...? 1946 FEBRUÁR. Budapest. Az egész város fázik és didereg. Sok a­­ kőtörmelék, a házak sérül­tek, kormosak, a járókelők is kis­sé „bombasérültnek" látszanak. Istenem, azért mégis jó hazajön­ni, ez mégis csak Budapest. Amikor elmentem innen 260 pengő volt egy havi fizetésem. A Körút sarkán a New Yorknál most kukoricalepényt árulnak. Darabja 800 pengő. MÁRCIUS. Az egy szobából ál­ló kis belvárosi „lakás" nagyon tetszik. Ki is venném, csak ne len­ne olyan drága. Havi bére 5 gram arany, vagy 5 kiló cukor. Illetve talán nem is drága, csak számomra megfizethetetlen. Ugyanis egy félgramm arany és egy deka kristálycukor nélkül jöt­tem haza hadifogságból. ÁPRILIS. Vidék. Dinszöröfögé­ses hajnalok, poros tejszagú es­ték. Húsvétra sonka is van bőven csak cukrot nem ettünk hetek óta. Cukorrépából főzött barna és ragacsos melasszal esszük a má­kostésztát. Viszont bebizonyoso­dott, hogy a huszadik század de­rekán, Európa közepén pénz nél­kül is lehet élni. A cigarettapapír „ára" keményen tartja magát. Csomagja még mindig négy kiló rozs. MÁJUS. A Nyíregyháza-Buda­pesti gyorsvonaton utazunk. Sze­rencsénk van, a másodosztályú je­gyet az utolsó pillanatban vettük még az emelés előtt. 120,000 pengő volt. Szolnok és Cegléd között az étkezőkocsiban megi­szunk egy üveg sört, ára:150,000 pengő! JÚNIUS. A rádió reggel közli velünk, hogy holnaptól kezdve egy ADÓPENGŐ egymillió REN­DES pengővel lesz egyenlő. Há­rom héttel később viszont már valamelyik újságban egy ma­tema­tikus tréfálkozik az olvasóközön­séggel: KI TUDJA ÖN OL­VASNI EZT A SZÁMOT? 10.000.000.000.000 UGYE NEM... Ugyanis ennyiszer súlyosabb a mi inflációnk, a világ eddig leg­nagyobb inflációjától, mely a né­met márka inflációja volt az első világháború után. Az egyik barátom a budapesti Nemzeti Bankban dolgozik. Fog­lalkozása: pénzszámoló. Tőle tudom, hogy hat teherau­tó hordja hozzájuk éjjel-nappal a frissen nyomott bankjegyeket a nyomdából. Szegény barátom azóta se látott életében annyi pénzt. JÚLIUS. Újra vidék. — Hogy ez a kakas? — kérdi valaki a piacon a termetes falusi asszonyságot. — Öt „kék" és három „rózsa­szín" lelkem. — No nem lesz az egy kicsikét sok? — De nem ám, ez gyönyörű ka­kas, csillagom... Három héttel később már egy és tízmilliós bankjegyeket kerget a nyári szél a kisváros utcáin. Már senki nem hajol le felvenni. A legmagasabb értékű bankjegy színe kék, az utána következő ,,aprópénz" színe rózsaszín. Sen­ki nem tudja már mibe kerül az­óta egy gyönyörű kakas... AUGUSZTUS. Vége az inflá­ciónak. Egy csomag cigaretta ára 2 forint 60 fillér. Anyám átölelt, megcsó­kolt, és karjaiban szépen el­aludtam. A leveleknek ez a gyer­mek-lelki romboló hatása ki­hatott rám hosszú évekig. Fedák valószínűleg nem te­hetett arról, hogy a tisztek ilyen leveleket írtak neki, de azért arra gondolhatott vol­na, hogy összetépte volna a leveleket, mielőtt a levélko­sárba dobta őket, nehogy gyerekek kezébe kerüljenek. Erre gondoltam, mikor Fe­dákot a stúdióban meglát­tam. Ilyen emlékekkel olvas­tam Réthy Jóskának Fedák­­ról szóló magasztaló újság­­cikkjeit. Vagy két hét múlva mun­kám volt a Warner stúdió­ban és egy délelőtt ott lát­tam Fedákot ülni Fülöp Ilo­nával, aki Kertész Mihály tit­kárnője volt. Kertész távo­labb Jack Warner­ rel tár­gyalt, amit én jól hallottam, mert közelükben voltam. Kertész próbálta rábeszélni Warnert, hogy szerződtesse le Fedákot. Warner hallani sem akart róla és oda-oda pislogott Fedák felé. Ker­tész erőszakoskodott. War­ner dühös lett, otthagyta Kertészt, de vissza­kiáltott neki: — Why? Because she is an old hen! Fedák látta a jelenetet, hallotta Warner mérges kiál­tását és azt is tudta, hogy róla beszélgettek. — Mi az, hogy „old hen”? — kérdezte Fülöp Ilonát, aki nem akarta neki meg­mondani és lefordítani a sér-Csak azt tudnám honnan sze­rezzek két forint hatvan fillért... Fenti humoreszket a Califor­­niai Magyarság számára írta a szerző. Utánnyomásnál kérjük megemlíteni,hogy átvéve a Cali­­forniai Magyarságból. fő megjegyzését Warnernek. Én ott álltam a közelben, gondoltam, segítek Fülöp Ilonának. Halkan odaszól­tam Fedáknak: — Az azt jelenti, hogy „vén tyúk” — és ezzel sietve tovább mentem. Fedákot mintha mérges kígyó csípte volna meg. ,,Gyerünk!” kiál­tott rá Fülöp Ilonára. Fedák két nap múlva haza utazott. Réthy József gyász­keretes cikkben írta meg, hogy Fedákot úgy elfogta a honvágy hazája után, hogy képtelen volt itt maradni, mindnyájunk keserűségére. Én örültem neki, mert ag­gódtam, hogy a gavallér ter­mészetű Réthytől Fedák, aki az elegáns Roosevelt Ho­telben lakott, sok kölcsönt fog kérni. Féltettem az újsá­got a sok, kölcsönre szoruló színésztől, mert tudtam, hogy csak Kertész és Réthy képes és hajlandó a kölcsö­nökre. A Los Angelesben élő kevés magyar előfizető évi 3 dollárjával nem tehet­te Réthyt olyan gazdaggá, hogy ő azt sokáig bírja. Szörnyen örültem a sike­remnek. Isten segítségét lát­tam abban, hogy Fedák ha­zament, hisz úgy sem érde­kelte egyik stúdiót sem az idős hölgy . Sztárnak? Mert ő csak az akart lenni! Sajnos örömöm nem tar­tott sokáig. Fedák kétszer is visszajött — de erről majd később írok... Lou az ügynök nem jelent­kezett három hétig. Gondol­tam, mégis magamnak kell munkát keresni, és eszembe jutott a Fine Art Stúdiós a Sunset Boulevard-on. Az egy „independent” stúdió volt, ahol magánemberek, akik a filmkészítési szakmá­ba szerettek volna belépni, FOLYTATÁS a 10. oldalon! DR. BAKÁCS GYÖRGYNÉ KERESZTES MARÓCZY ANNA ^­jjojiljivoocsl emiekek AZ ELSŐ KALIFORNIAI MAGYAR ÚJSÁG, A CALIFORNIAI MAGYARSÁG SZÜLETÉSÉNEK IGAZ TÖRTÉNETE, XL 3. oldal AZ 59 ÉVES CALIFORNIAI MAGYARSÁG szeretettel hívja Önt, kedves családját, amerikai és magyar barátait és ismerőseit, hazánk határain kívül, a világ legnagyobb magyar társadalmi eseményére, a tó 45. SAJTÓNAPRA­­VÉL 1981. SZEPTEMBER 20-ÁN, vasárnap de. 11-től éjfélig a CROATIAN AMERICAN CENTERBEN /j|. jf­­ (11623. S. Budlong Avenue, Los Angeles — az Imperyal Highway és a 117-es utcák között.) Főrendező: FÉNYES MÁRIA / \ Ik­i n J ' H//-4TC 4 VI i,/\n MŰSOR DU. 3 ÓRAKOR c ,. ncMMIC r'V«DrnT'­­** Rendező: IVOTS ANDOR Stage Manager: DENNIS GYÖRGY jf SZEREPLŐK: BRAUN SANYI, BÁRCZAY JÚLIA, SÁNDOR LÁSZLÓ, LOVINCZ MAGDA, SZERÉNYI MÁRTA, FEKETE TIBOR,­­ Népballadák: A LOS ANGELESI CSERKÉSZCSAPATOK, GYERMEKSZEREPLŐ: SZKIBA GYURIKA NÉPI TÁNCFESZTIVÁL KÁRPÁTOK, BETYÁROK, CSÁRDÁS, magyar táncegyüttesek: KRAKUSY Lengyel Népi Táncegyüttes Műsor után bál az Auditóriumban — Tánczene: MADARASI— HEIDLBERG zenekar. Belépődíj 3.00 dollár, elővételben 2.00, senioroknak­­?5 KITŰNŐ MAGYAR ÉTELEK, NAGY VÁLASZTÉKBAN elővételben 1.00 dollár. — 12 éven aluliaknak, cserkész vagy . Disznótoros és töltött káposzta, friss debreceni, sült csirke, magyar ruhában érkezőknek ingyen, hortobágyi birkagulyás, sültek garnirungokkal Déltől a kertben cigányzene! a VALLEY HUNGARIAN SAUSAGE and MEAT CO. X* DANKÓ FEHÉR - RINKÓ ZENEKARr « készítésében. Tulajdonos: LENGYEL GÉZA. JJ SÜTEMÉNYEK, KENYÉR: Gyermekeknek Space Walk! •* ALEX és ELLA European Pastry Shop. BAZÁR: HŰSÍTŐ ITALOK - BOR, SÖR, KOKTÉL, magyar importált csemegeáruk, könyvek, lemezek. A bár BENCZE JENŐ a White Horse festmények, kézimunkák, dísztárgyak. •• koktél bár tulajdonosának kezelésében. ——----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- — ■■■ - . —... --------- |

Next