Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-10-16 / 42. szám

No. 42. - 1981. október 16. CALIFORNIAI MAGYARSÁG FALVY GYÖRGY: Az ünnepség elé pénzügyi és adótervezés AMIKOR már több, mint 1000 dollárunk van, azt át­­tehetjük egy „Money-market, Fund"-ba, amely már évi 15- 17 %-os kamatot fizet minden időbeli lekötöttség nélkül. He­lyes, ha akkora összeget tar­tunk ezen a számlán, amekko­rát szükséges tartalékul használ­hatunk váratlan kiadásokra. Ha túl vagyunk a két legfonto­sabb lépésen:­­ megvásároltuk az otthonunkat és a váratlan le­hetőségekre szánt tartalékunk is félre van téve, akkor­­ egy újabb, legalább 5000 dollár meg­takarítása után foglalkozhatunk a következő tennivalóval,­­ jöve­delmező ingatlanba való befekte­téssel. Ismerek például egy olyan befektetést, amely 5-7 év alatt átlagosan évi 30 %-ot jöve­delmez a haszon által fizetett jövedelmi adó levonása után. INFLÁCIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS Kétszer éltem át már inflációt. Először a háború utáni Európá­ban, másodszor Dél-Amerikában. Mi is az infláció? Nem egyéb, mint a pénz vásárlóerejének csökkenése. Az Egyesült Álla­mokban 1940-től 1970-ig az átla­gos évi infláció mindössze 2-5 % között mozgott, s ez nem adott aggodalomra okot. Az 1970-es évet követően azonban ez a szá­zalék felugrott 8-25 %-ra, s ez már meggondolandó! Hogyan lehet mégis meggazda­godni inflációban? Először is any­nyi hosszú lejáratú adósságunk legyen, amennyinek a részleteit jövedelmünkből ki tudjuk fizet­ni. Ugyanis öt év múlva már csak 50 centnek megfelelő vásárlóere­jű dollárt fizetünk minden köl­csönkapott dollárért. Tíz év múl­va pedig mindössze 25 cent való­di értéket jelent ugyanez a dol­lár! Ha a kölcsönkapott pénzt ingatlanba, vagy nemes­fémekbe (arany, ezüst) fektetjük be, az a dupláját éri öt éven belül és meg­négyszereződik tíz év alatt. Az in­gatlannak nagy előnye, hogy ki­tűnő BIZTOSÍTÉK további KÖLCSÖNRE. Hátránya azon­ban, hogy nem mindig eladható. Nemes­fémek vásárlására nehéz ugyan kölcsönt kapni, de nagy előnye az, hogy bármikor bevált­ható készpénzre. Aki ÓVATOS BEFEKTETŐ, az megosztja va­gyonát az ingatlan és a nemes fémek között. Ezek a befektetési tervnek ki­dolgozásában kitűnő szolgálatot teljesít az adó- és pénzügyi ter­vező, aki elsősorban felméri a befektető anyagi helyzetét. Ösz­­szegei tulajdonait,­­ adósságait és ezek alapján megállapítja pénz­ben kifejezhető értékét. (Assets less liabilities — net Worth) A leg­több ember ugyanis nem tudja egészen pontosan, hogy „meny­nyit ér". Az így megállapított tények alapján azután analizálja a vagyontárgyakat (befektetése­ket) és az adósságokat és taná­­­csot ad azok átszervezésére. Az átszervezés csökkenti az adóköte­lezettséget, s a lehetséges legma­gasabb hasznot biztosítja a befek­tetőnek. Nem régen készítettem egy ilyen tervezetet egy 58 éves ügy­felemnek, aki attól félt, hogy nem tud majd nyugdíjba menni 65 esztendős korában, mert nem lesz hozzá elég jövedelme. Az analízis eredményeként egy tíz esztendő alatt befizetendő összesen 92,000 dolláros befekte­téssel több, mint 200,000 jöve­delmi adót takarítottam meg a számára. Ezen kívül egyéb átszer­vezéssel lehetővé tettem, hogy 65 esztendős korában évi 60.000 dollár jövedelemmel mehet nyug­díjba! A pénzügyi tervező analizálja a biztosításokat is. (élet, betegség, betegség esetén járó jövedelem. — Life, Health, disability inco­­me). Ezeken a szolgálatokon túl a tervező megbízója szolgálatára áll a kidolgozott terv végrehajtá­sában is, — ingatlan, nemes­fé­mek, biztosítás vásárlásában, — tanácsot ad örökösödési bírósági tárgyalás elkerülésére (to avoid probate), valamint az örökösödé­si adók legális lecsökkentésében is- Folytatás a 4. oldalon. Huszonöt év, negyedszázad... Ennyi idő telt el a magyar for­radalom óta, amely helyrehozha­tatlanul megingatta a Szovjetu­nió nemzetközi hitelét, visszájá­ra fordította a megszállt orszá­gokban a,,szocializmus építését" és megosztotta a nemzetközi kommunista mozgalom addig egységes táborát. A két és fél évtized távlatából nézve az 56-os magyarországi cso­da világviszonylatban mért jelen­tősége nem csökkent, hanem nö­vekedett és éppen most, új felső­fokot ért el. Valóban, nem a 25- ös szám varázsa az, ami miatt az idei évforduló más, több, sokkal több, mint bármelyik eddigi év­forduló volt. A nemzetközi hely­zet, az új amerikai politikai konstelláció és a magyarországi szellemi ellenállás nyílt fellángo­lása jelzi, hogy valami nagy vál­tozás történt. Egy negyedszázadnak, egy tel­jes nemzedékváltásnak kellett le­­zajlania ahhoz, hogy az emberi­ség tudatában — és tudatalattijá­ban — megérjen a magyar 56 magvetése. Vagy, ha ez így sze­rénytelennek tűnik valakinek, fordítsuk meg: a világközvéle­mény alakulásában egy teljes kör­forgásnak, nagyciklusnak kellett lefolynia ahhoz, hogy a forradal­munk igazolása és felújult mél­tánylása létrejöjjön. 1956-ban és 57-ben a világ meg­érteni látszott a mi ügyünket. A hősies felkelés osztatlan együtt­érzést váltott ki a szabad világ­ban, és rettegést a kommunista vezetőkben. De mi tudtuk, hogy az idő rövid távon ellenünk dol­gozik. Ha nem sikerül a sok NN- határozatnak, amely a szovjet beavatkozást elítélte, mindjárt érvényt szerezni, ha nem sikerül az egyöntetűen magyarbarát nyu­gati kormányokat akcióba lendí­teni, akkor a forradalom sorsa jóidőre megpecsételődik. Hát nem sikerült. Az Egyesült Nem­zetek határozatai, az amerikai és Nyugat-európai kormányok ígé­retei egyre üresebben hangzottak a világsajtó lelkesedése elcsitult, a népek közvéleményének rész­vétkönnyei felszáradtak. A szov­jet bosszú kiirthatta a forrada­lom még életben maradt, magára­­hagyott vezetőit. Az orosz raké­tatechnika váratlan sikerei, a vö­rös hajóhad és atomarzenál vil­lámgyors fel­fejlődése és a ravasz szovjet külpolitika sakkhúzásai elől az úgynevezett szabad világ az ötvenes évek végére behúzott farkú kutyaként menekült a ,,better red than dead" jelszavá­val. Cubával Amerika szomszéd­ságában jelent meg a kommuniz­mus. Aztán jött a Vietnámi há­ború, a nyugati ifjúság pacifista züllése, végig a hatvanas és het­venes éveken, az amerikai külpo­litika hétente-je, a vatikáni Osz­­pontik, a szovjet térnyerés Délke­let-Ázsiában, és a latin világban. Nyugati országokban hol itt, hol ott, hol Olaszországban, hol Chilében, hol Portugáliában csak hajszálon múlott a kommunista hatalomátvétel. Ugyanakkor Ma­­gyaroszágon belül a lakosság tel­jes politikai elfásultságának jelei mutatkoztak, részben a nyugati változások miatt, részben pedig azért, mert a szellemi és politikai feszültség áramát anyagi jóléttel földelte le a kommunista tak­tika. A hetvenes évek végére az ötvenhatos magyar célkitűzések esélyei mélypontot értek el. A fordulat valahol a közvéle­mény mélyén indult el szerte a világon és fokozatosan vezetett politikai irányváltozásra. Az In­­do­ kínai menekültáradat kijózaní­tó hatása a szovjet disszidens mozgalom felszínre jutása, írók, művészek és tudósok emigrálása, Amerika megalázása Iránban, az új pápa, a nemzetközi terroriz­mus felháborító tevékenysége, a lengyel szakszervezeti mozgalom példátlan sikere a kommunista párttal szemben és sok más ese­mény formálta a világot a nyolc­vanas évek elejére olyanra, hogy abba a magyar szabadságtörek­vések 56-os alapon, Bibó Ist­­váni alapon, ma ismét és jobban, mint valaha, gyönyörűen beleille­nek. Nem véletlen, hogy az ameri­kai kongresszus törvénybe iktat­ta a forradalmunk évfordulóját. A szenátus és a képviselőház tag­jait nem a 25-ös szám varázsa, hanem egy felújult megértés ve­zette, amikor közös határozatot hozott az évforduló országos megünneplésére. Ez soha nem történt meg a múltban és a ma­gyar ügy Kossuth Lajos ittjárta óta nem szerepelt az amerikai kongresszus előtt. A Magyar Szabadságharcos Nap törvénye sok mindent jelent. Gyakorlati­lag jelenti azt, hogy a kongresz­­szus mindkét háza előbb a tör­vénybe iktatáskor, majd ünnepé­lyes formában az évforduló nap­ján méltatja a magyar forradal­mat. Jelent kongresszusi foga­dást, egy több napos symposiu­­mot, elnöki deklarációt remélhe­tőleg országos televízió előtt, jelent Fehér Ház-i fogadást, je­lent megemlékezést az iskolák­ban és sok-sok publicitást a ma­gyar ügynek. A megszállott országok emigrá­ciója már megmozdult. Helyileg Los Angelesben és San Francis­cóban egyaránt a lengyelek, a Vi­etnám­iak és a kubaiak a legaktí­vabbak. A magyar évfordulóra úgy készülnek, mint közös ün­nepre. A kérdés most csak az, hogy a magyar emigráció vájjon hol áll, és hogyan áll az 56-hoz való vi­szonyában és mennyire kész kiáll­ni 25 év után a töretlen forradal­mi eszme mellett. A politikai el­­fásultság vájjon nem éppen most ért el itt kint egy olyan fokot, amely az amerikai magyar társa­dalom nagy részét alkalmatlanná teszi a forradalom teljes szívvel való méltó megünneplésére? Erre a választ a közeli napok eszmé­nyei fogják megadni. Az amerikai hadsereg, haditen­gerészet, légierők és tengerészgya­logság díszőrsége most első ízben ott lesz az emlékműnél. De ott lesz-e minden épkézláb magyar? Zászlót fognak hozni a vietnámi­­ak, az afgánok, a balti népek, a lengyelek, a kubaiak és a többiek de lesz-e piros-fehér-zöld zászló­erdő, hogy egyensúlyban le­gyünk erre az alkalomra a többi­ekkel? Koszorúzni fognak a töb­bi nemzetiségek, de ott lesz-e minden magyar egyház és egyesü­let, hogy akárcsak egy szál virá­got letegyen a magyar hősök em­lékműve és Mindszenty bíboros táblája előtt hittétel gyanánt? Meglátjuk és reméljük. A szombat esti színházi est fő­témája a ragyogó kultúrműsor mellett a hazai szellemi ellenállás lesz, olyan hírekkel, amelyek új megvilágításba fogják helyezni a magyarországi rendszert és a jö­vő kilátásait. Erős felszín alatti mozgás van otthon. Merjük re­mélni, hogy a kinti magyarság nem fog lemaradni a magyaror­szági belső szellemi változástól. Azt szoktuk mondani a meghí­vók végén: ,,legyünk ott mind­nyájan!" Most a huszonötödik évforduló alkalmával azt kell mondanunk, hogy a hívásnak ez a formája most nem elvont szókép. Valóban mindnyájunk­nak ott kell lennünk az ünnepsé­geken, mert az idén csak akkor méltó a megemlékezés, ha min­den magyar részt vesz benne. D. J. A US TETSZETŐS, népies, százoldalas, képpekkel illusztrált kiadmányban közreadta a szov­jet egyre növekvő, immáron óriá­si katonai intézményeinek ismer­tetését. 3. oldal A legjobb út Magyarországra 7 A Lufthansa gyors, kényelmes lökhajtásos gépei New Yorkból, Chicagóból, Los Angelesből, Philadelphiából, Bostonból, San Franciscóból, Miamiból, Dallas/Fort Worthból és Atlantából indulnak a 633 W. Sixth Street Los Angeles, Calif. 90017 Tel.: 680-0700 Budapest V.,­­ Felszabadulás tér 1 Tel.: 184-511 A németországi Frankfurtba. Frankfurtból naponta indul Lufthansa -gép Budapestre. A Lufthansa szolgálatairól és viteldíjairól minden részletet megtudhat saját utazási irodájától. Lufthansa

Next