Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-10-16 / 42. szám

No. 42. - 1981. október 16. NAPNYUGAT NAGY ANNAMÁRIA: KÍNAI ÉLMÉNYEK Elmondja, hogy ő is szeretne utazni Amerikába ellátogatni, de egyelőre erről sajnos szó sem lehet, mert nincs ideál rokona. Az kap csak engedélyt külföldi utazásra, akit a rokonai meghívnak. Erre megnyugtatjuk, hogy ha nincsenek is rokonai, de barátai vannak a sok turista között, akiket kalauzol és biztosan rá kerül majd a sor, hogy végiglátogathatja őket. Ez látszólag nagyon tetszik neki, mert gyorsan felhajt még egy pohárka maozait., Elmondja azt is, hogy kedvenc olvasmányai az amerikai Jove story"-k, csak Kínában nehéz az ilyesmihez hozzájutni. (A hivatalos álláspont ezt a műfajt a hanyatló kapitalizmus dekadens megnyilvánulásának tartja.) Másnap korai ébresztő, mert folytatjuk utunkat Shanghaiból Xianba. Tizedik emeleti szobánk ablakából búcsút veszünk Shanghai látképétől. Közvetlen előttünk a szállodával szemben lévő parkban kínaiak százai végzik reggeli tornagyakorlataikat. A Taiji gyakorlatokat végző nők férfiak között minden korosztály képviselve van. Az idősebbek mozdulatai lassúbbak, harmonikusabbak, szebbek, mint a fiataloké. Pár perc múlva, reggel hétre kiürül a park, mindenki igyekszik munkába. A repülőtér felé haladva még egyszer végigmegyünk a városon. Az utcákon mindenütt — az egykét igazán főútvonalat kivéve — ablakokból, erkélyekről és egyáltalán minden kiálló rúdról száradó ruha, ágynemű leng. Az utcasarkokon szénparazsas tűzhelyeken forralják a teavizet, amit kétes tisztaságú plasztik poharakban árulnak. Hullámzik a nép a járdán, a kocsiúton pedig a biciklisták között tülkölve próbál helyet kérni az autóbuszunk. A repülőtéren indulás előtt dobozban hideg lánchot szolgálnak fel, csirke, keménytojás, zsömle, édesség, gyümölcs. Közben aggodalmasan veszem szemügyre az ablakból a repülés hőskorából származó négymotoros propelleres alkotmányt, ami arra lesz hivatva, hogy Shanghaiból Xianba szállítson bennünket. Megnyugtatásul próbálom bemagyarázni magamnak, hogy Kínában a turista értékes portéka, a nemzetgazdaság nem engedheti meg magának, hogy egy légi baleset egy egész repülőgépre való turistát megakadályozzon a további költekezésben. Három és fél órai repülés után nagy megkönnyebbülésemre végre leszáll a repülőgép Xianban. Mr. Liang vezetésével kiszállunk és találkozunk új helybeli vezetőnkkel, aki Gö névre hallgat. (Nem tudom, hogy betűzné a nevét, de magyarul ez áll legközelebb a kiejtéshez.) Meglepően jól és az eddigi vezetőinknél érthetőbb akcentussal beszél angolul. Ennek külön is örülünk, mert kínai utunk egyik fő célja a Xiani újonnan feltárt régiségek meglátogatása és bármennyit is olvastunk róluk előre, igen érdekes a helyi vezető magyarázata is. További kellemes megelepetés, hogy Gö képzett archeológus. Xian Kína egyik legrégibb városa. Környékén Kr. e. 6000 körüli települések nyomait találták. Az ötvenes években feltárt ú.n. Bán Po falu maradványait múzeumban őrzik. A neolitikus korbeli településből lakóházak, temetkezési urnák, kő és csont szerszámok, különböző agyagedények kerültek elő az ásatások során. A rendezett, szépen karbantartott múzeumban rengeteg a külföldi látogató. Május még turista szezon, de később októberig elkerülik a túracsoportok miant a nyári hőség és a sűrű porfelhőt felkavaró állandó forró szél miatt. Ennek előjelét már is lehet érezni, de mint mondják, az idei év szokatlanul meleg és száraz ezen a vidéken. A mai Xian környéke a Wei folyó völgyében már Krisztus előtt 6000-ben is lakott terület volt. Az ötvenes években folytatott ásatások új kőkorszakbeli településeket tártak fel. Az egyik ilyen, az ú.n. Bán Po falu Xian-i programunk első állomása. Az ásatások során feltárt több mint 3000 négyzetméterre terjedő falu maradványai fölé védő tetőt építettek. Negyvenöt ház alapfala, számtalan cserépedény, szerszám gabona tároló vermek láthatók a tető alatti nagy múzeum területén. A faluban külön épület csoportot képeztek a kemencék, ahol a különböző cserépedényeket kiégették. A falut 5-6 méter mély és ugyanolyan széles védőárok vette körül. Vezetőnk jól betanult magyarázata felhívja a figyelmüket a falu lakóinak őskommunisztikus társadalmi rendjére. Hangsúlyozza a tűzhelyek és az égető kemencék közös használatát. Úgy hangzik az egész, mintha az őskommunizmusból logikus következményként — ha ugyan egy kis vargabetűvel — jutott volna a kínai társadalom a jelenlegi rendszerhez, így lehet az archeológiát a mai kommunista ideológia szolgálatába állítani... Xian évszázadokon keresztül Kína fővárosa volt. A mai város területén belül is sok nyoma van ennek. A régi város mértani közepén épült a harangtorony, ami reggel a városkapuk nyitását, este a zárást hirdette a falakon kívül dolgozó földműveseknek. A jelenlegi torony a sok száz évvel korábbi alapok fölé épült a tizennegyedik században. A téglákból rakott alap fölé fából épült torony szerkezetében a pontosan egybefaragott faalkatrészek öszszeillesztésénél nem használtak szegeket. A torony második emeletén ma is megvan a sárkányfejekkel díszített súlyos vasharang, ami a nap kezdetét és végét jelezte. Szintén a régi város falain belül a Tayen pagoda eredete a Kr. u. hetedik századig megy vissza. Egy Tang dinasztiabeli uralkodó, Gao Zong emeltette anyja emlékére a híres utazó szerzetes Xuan Zang tanácsára, aki a buddhizmus tanulmányozásával, majd mintegy hatszáz kötetnyi buddhista írással visszatért Kínába. Tizenkilenc évig tartott,míg a magával hozott írásokat lefordította kínai nyelvre, ebből tizenegy évet a Tayen pagodában töltött Xuan Zang. A lefordított írások, ú.n. „sutrák" is a pagodában nyertek elhelyezést, ahol az elkövetkező évszázadok folyamán szerzetesek százai tanulmányozták őket. Ma is látható néhány az eredeti kötetekből a pagoda belsejében. Nincs közünk a buddhizmushoz, de a Tayen pagoda és a körülötte lévő templomok hosszú évszázadokra visszamenő története és vallási vonatkozása tiszteletet kelt még a mai szekularizált formában is. Úgy látszik egyik útitársunk is hasonlóan érez, mert megkérdezi vezetőnket, hogy mivel tudtával Kínában vallásszabadság van, jöhetnek-e ide valóban a hívők a kínai buddhizmus egyik legrégebbi és legnagyobb tiszteletben tartott központjába? A kérdésre azonnal jól begyakorolt választ kapunk: „Természetesen jöhet bárki, akár vallásos célból, akár mint érdeklődő". Körülmutat a tömegen, — a turistákon kívül sok a kínai látogató is — sőt,amint rámutat az egyik templom bejáratánál a homokkal töltött urnára, egy idősebb férfi éppen egy frissen meggyújtott áldozati füstölő pálcát helyez el benne. „Mindenki szabadon gyakorolhatja a vallást Kínában" — folytatja vezetőnk — „ezt biztosítja az alkotmány, csak terjeszteni, másra „ráerőszakolni" nem szabad a vallást.” Arról már nem ad bővebb felvilágosítást, hogy mi a határ a vallás gyakorlása és terjesztése között és főleg, hogy ki határozza meg ezt a határt... Kína egyik leghíresebb múzeuma a Shaannxi történelmi múzeum szintén Xianban van (Xian Shaanxi tartomány fővárosa a jelenlegi közigazgatási rendszerben). Az értékes gyűjtemény legrégebbi darabjai a Kr. e. tizenharmadik századból származó nagyszerűen díszített bronz edények. A későbbi Kr. u. hatodiknyolcadik századból származó porcellánok, arany és ezüst tárgyak, finom mintájú selymek érthetővé teszik számunkra, hogy miért utaztak annak idején a görög, perzsa és arab kereskedők a hosszú és veszélyes „Síik Road"on Kínába. A múzeum kőtábla, azaz szele gyűjteménye a leghíresebb. A több évszázadot felölelő több, mint ezer tábla összegyűjtését 1090-ben egy Song dinasztiabeli uralkodó kezdte. A több, mint két méter magas vastag gránitlapok nagy része óriási teknősbéka alapon nyugszik. A teknősbéka az örökkévalóság jelképe. A nyugati látogatók számára a legérdekesebb a Kr. u. 781-ből való kőtábla, amely a kereszténység egyik ágának a terjedését írja le. Egy nesztorianus hittérítő érkezett annak idején Kínába, akinek a tanai gyorsan elterjedtek egy rövid időre. A tábla eredetileg egy korabeli templomban volt elhelyezve, ami még a tizedik században leégett. A romok alatt 1627-ben találták meg újra. A szöveg nagy része kínai nyelven van, de néhány bekezdést szíriai nyelven faragtak a táblára. A szele gyűjtemény értékes adatokat szolgál a kínai nyelv és írásjelek fejlődése kutatóinak.Ugyancsak sok történelmi eseményre is fényt derítenek a feljegyzések. Az egyik Kr. u. 1000 körülből származó táblán látható Kína egykori térképe. Az írástudatlanság kényelmetlen érzésével állunk a táblák előtt, vezetőnk magyarázatára utalva, pedig menynyivel többet jelentenének, ha csak néhány karaktert fel tudnánk ismerni rajtuk! így olvasás helyett is csak a szöveget körülvevő finom faragásokban gyönyörködünk. Két napos városnézés, templom, pagoda és múzeumlátogatás után Xian legnagyobb nevezetessége a Qj.a sírok a program. A várostól körülbelül hatvan kilométerre fekszik a terület, ahol 1974 elején véletlen folytán felbecsülhetetlen értékű archeológiai leletre bukkantak, egy termelőszövetkezet tagjai kútásás közben. Néhány méterre föld alatt életnagyságú agyagszobrokat találtak víz helyett. A szövetkezet vezetői értesítették a történelmi emlékekkel foglalkozó állami hivatalt. A hivatal kiküldöttei megállapították, hogy a történelmileg nyilvántartott, de nem sok maradandó emléket hátrahagyó Qun dinasztia temetkező helyét találták meg a földművesek. Az egész mintegy négy négyzetkilométer dombos területet védettnek nyilvánították, és megkezdték az ásatásokat. A Din dinasztia rövid életű volt de jelentősége messze túlélte a tizenöt esztendőt, Kr. e. 221-től 206-ig, amíg uralmon volt. A Qin dinasztia-beli Shi Huang Di császár volt az első, akinek sikerült uralma alatt egyesíteni a kínai birodalmat. Az egyesült kínai birodalom több mint kétezer éves gondolata ma is a kínai politika mozgató eszméje. A császár harminchat provinciára osztotta a birodalmat (ma huszonegy van), aminek a polgári és katonai vezetői egyenesen neki voltak felelősek. Az egyesített birodalomban a császár rendeletére uniformizálták az írást, a pénz- és súlyrendszert. Utakat építettek a provinciák között és az akkor már fennálló Nagy Fal megrongált részeit megerősítették. Egyes kutatók szerint Kína nyugati elnevezése is a Din névből ered. Az 1974. óta elmúlt évek során feltárt Óin temetkező hely fölé hatalmas, majd 16,000 négyzetméternyi terület fölé hangárszerű védő épületet emeltek. Az épületen belül lenyűgöző látvány a csatarendben álló életnagyságú agyagkatonák néma sokasága. A csatára kész hadsereg tagjai mind más és más öltözetű és arcvonású. A legénység tagjai alacsonyabbak, a rangot nemcsak az öltözet és hajviselet, hanem a testmagasság is kifejezte. Az agyag hadsereg valódi korabeli fegyverekkel volt felszerelve, harci kocsijaik elé négy-négy agyagló volt befogva. A temetkező helyen talált agyagszobrok, fegyverek, használati tárgyak sokasága mind megannyi mozaik a Qin dinasztia korabeli történelem, politika, hadászat, technológia, művészet tanulmányozásában. A nyugati látogatónak érdemes elgondolkozni azon is, hogy messze Ázsiában távol a mi civilizációnk bölcsőjétől, ha természetében más is, de színvonalban legalább egyenlő civilizáció létezett, csak az akkori kortársak nem igen tudtak egymásról- FOLYTATJUK. TOLLAS TIBOR ELŐADÁSAI TOLLAS TIBORT Camarillo és környéke számára DR.THIERY ÁKOSÉK látták vendégül. A lelkes hallgatóság meghitt körben élvezte a költő és a Nemzetőr szerkesztőjének beszámolóját Magyarországról s a most felnőtt új generációról. A beszélgetés után megszólalt a költő és verseivel magyar lélekben egybekovácsolta a megjelenteket. Hasonló témáról tartott előadást október 7-én szerdán este a szerkesztőségben TOLLAS TIBOR. A rendezvény a Nemzetőr megsegítését szolgálta, a teljes bevételt átadták Tollas Tibornak, mely a könyv eladással együtt 276 dollár volt. EGY TISZT AZ AGYAG HADSEREGBŐL AZ ELTEMETETT AGYAGHADSEREG 7. oldal JQL^JU!JLdJL!JbI^^ IA HJ ,M .M .1. TOLLAS TIBOR Valamennyi rendezvényen kapható az 56-os forradalom 25. évfordulójára kiadott ‘Vl forradalom talán 225 oldalas könyv, mely az Egyesült Nemzetek különbizottságának jelentését tartalmazza. _ % Ara fűzve: 13 dollár, kötve 16 dollár. wwwwwww^ Freedman I. Irving volt immigrációs bíró HIVATALÁNAK CÍME MEGVÁLTOZOTT az 523 W 6h Street L.A.-ről elköltözött 0J CÍME: 530 W 6 th Street No. 626. L.A. 90014. ZWWVSZSZSAZWWtW : Air* k SUa* Arkt $c l^tttta 1 European Pastry Shop ^ ] 7356 Melrose A ve.. L.A.. CA 90046. T.: (213) 651-3165 1 i MINDENNAP KÉTSZER FRISS MAGYAR KENYÉR, ZSEMLE - KIFLI - KALÁCSOK 1 TORTÁK: Dobos, Diós, Rumos, Mokka, KRÉMES, ALMÁS, CSERESZNYÉS és TÚRÓS RÉTES Üzleti órák: 8-tól este 7-ig, vasárnap, hétfőn és ünnepnap zárva. i r It- IC TI V - - * J A MAGYAROK JÓ ITALBESZERZŐ HELYE SAN FERNANDO VÖLGYÉBEN A Fireside Liquor 4405 Woodman Avenue. (A Moorpark és a Woodman sarkán, Sherman Oaks-ban.) Telefon: (213) 784-8728. Magyar borok, sörök, likőrök nagy választékban. Nyitva: reggel 8-tól este 11-ig, vasárnap reggel 9-től este 10-ig.