Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-11-20 / 47. szám

rj r to ps IÍ CAUFORNIAI # | ESTABLISHEO in §PiíQGYÁR SÁG ** < . la .. .. . .. Weekly Newspaper West of ® (CALÍFORNIA HUNGÁRIÁN S) the Mississippi (UPS 084-440) ----------------------------------------------------------------------— 60 An American Newspaper in Hungárián Language, “07 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642 463-3473 —-------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------------------------------------------- ÉVFOLYAM LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA Single copy in th­­us 35 cents _VOLUME 59 - ti TZ I­m Canada 40 cents No. 47 — Friday November 20, 1981: DR. NÁNAY ENDRE: Az elmúlt napokban a jordániai király itt, ugyanakkor a brit külügyminiszter Saudi Arábiában volt. (Arafat, a PLO főnöke Carrington brit külügyér előtt tíz perccel hagyta el a saudi fővárost,Riyadhot.) Ez így megy 33 év óta.A trianoni ,,béke” három nap alatt született meg, az izraeli 33 éve vajú­dik. Rengeteg bábája van. A két nagyhatalom, mindegyik a saját pecsenyéjét süti az izraeli-arab lángokon. Izrael, termé­szetesen csak saját létét tartja szem előtt. Az arab tengerben az arab országoknak nem sok szavuk van. Egyiptom csak a carteri ígéretek ellenében csatlakozott az arab világ által el­lenzett különbékéhez. Most a leggazdagabb arab ország,Sau­di is belépett a békeapostolok közé. A sok bába között el­vész a gyerek. A valódi probléma alig kap méltatást. Ez pe­dig az, hogy 1. A PLO valóban képviseli-e a közel 5 milliós világon szétszóródott palesztinokat, mindazokat, akik meg akarják alapítani Palesztinát? 2. A PLO, mint szervezet, te­hát nem ország, vagy szuverén hatalom tehet-e jogérvényes nyilatkozatokat, így pl. arra vonatkozóan is, hogy elismeri és garantálja Izrael államlétét? 3. Milyen terület az, melyre a PLO appellál, ahol országot akar létrehozni. Még, természe­tesen, számtalan egyéb kérdés is felvethető lenne, de ez a há­rom az alap­probléma. Az 1. számú kérdéshez azt kell hozzá­tenni, hogy ma már azok az arabok, akik elhagyták, vagy kénytelenek voltak a zsidó honfoglalással elhagyni az ősi föl­det három évtizede a világ számtalan pontján élnek. Európá­ban, Amerikában, Jordánban, Libanonban,dolgoznak Saudi­­ban,Líbiában, stb. Ezeknek csak ez része akar visszatérni, s az a kérdés: többmillióra rúg-e számuk, vagy a realitás szá­mokban sokkal kisebb? A PLO-n kívül még legalább négy palesztin szervezet nevezi magát palesztin felszabadítónak és senki nem tudja, melyik, mennyi palesztint képvisel, akik az újonan létrejövő honban akarnak helyet maguknak. A 2. számú kérdés kiegészítéséhez hozzákívánkozik: vajon mi lesz, ha a Palesztin államot nem a PLO uralja, s a tényleges államvezetés nem ismeri el a PLO nyilatkozatait kötelező­nek. A 3.számú a legfontosabb probléma. Nevezetesen: a brit mandátum idején ismert Palesztina határai, tehát annak a területnek mérve, amiből Izrael is lett, pontosan meghatá­rozhatatlan. Ezért hirdették meg a legutóbbi időkig a pa­lesztinok és a PLO is, hogy Izrael területe az övék, az izra­eli territoriális jog nulla (null & void). Ehhez képest tehát mi a területe a „Palestinian Homeland”-nak, s mi maradna az az Izrael, aminek létét, függetlenségét, államiságát elismerik? E tekintetben óriási a mellébeszélés mind a két részről. Az egyiptom-izraeli béke körvonalait nagyjából már ismer­jük. Ezt a békepapírt kizárólag Izrael és egyelőre a US kíván­ja honorálni, az egyiptomi lelkesedés kifogyóban. Ma már ezt nemcsak az arab világ valamennyi országa ellenzi, de Eu­rópa, Japán, Népi Kína is, nem is említve a szovjetet. Úgy néz ki, hogy léte veszélyben van. Valamiféle saudi-európai vegyes igyekszik helyébe lépni, vagy legalábbis létrehozni egy keverékből összeállított pirulát, melyet úgy az arabok­nak, mint Izraelnek le kellene nyelniök. A szakértők, közöt­tük Joseph C. Harsch (The Saudi Plan-ban) azt állítják, hogy a saudi tervezet lényegében a UN 242 számú 1967-es határo­zatán alapszik. Izraelnek mindenekelőtt ki kell ürítenie min­den háború során annektált arab területet. Harsch azt állít­ja, hogy ezt a tervezetet annak idején az angolok hozták ösz­­sze, a US delegációja is jóváhagyta, sőt Izrael is beleegyezett. Ám, ez a terv is elnagyolta a régi- és a jelen határ- és birtok­lási tényeket. Nem is említve több túlhevenyészett megálla­pítást, mely a gyakorlatban keresztülvihetetlen. Ezeket a hi­ányosságokat az új saudi-brit tervezet kiküszöbölte, de még így is ellenzi több arab ország: Líbia, Szíria, Algéria, Dél-Je­­men, azaz a szovjet vazallusok. A legfontosabb tehát az lesz, hogy a 21 nemzetes arab csúcsértekezleten e hóban a tervet az arabok jóváhagyják. A terv lényege az, hogy Izraelnek ki kell ürítenie a West Bank­ot (a Jordán folyó nyugati felét), a Go­lán magaslatot és a Gáza átjárót. Ezt a műveletet a US csapatok ellenőriznék. Ezt követően jönne a „nagy földosz­tás” és a velejáró akciók. A 21 nemzetes arab értkezleten nemcsak az egység kérdéses, de az is, hogy a legnépesebb arab ország, Egyiptom, a különbéke várományosa, megje­lenik-e? A jordán király szerint az arab világ türelme kifogyóban. FOLYTATÁS a 2. oldalon *­Jil­ics,K­etlszet Líbia és Khadaffyja visszavonul Khadaffynak,­Líbia vezérének az volt a terve, hogy Chad-dal, az or­szágával délen határos, szintén mohamedán, fekete(szudániz-arab) ál­lammal valamiféle federációra lép. Chad nagyon szegény, csupán egy északi kis uránium- és acéldús területe van, míg Líbia olajgazdag. Mind a két ország sivatag. Chad lakossága 4,5, Líbiáé 3 millió, területileg (sivatagban) Líbia a nagyobb. A reális háttér azonban az, hogy Líbia ezzel az egész Szudán nyugati határát elfoglalta volna és bekerítette volna Egyiptomot. Chad is francia gyarmat volt, s a franciák érdek­­területüknek tekintették és még ma is annak tekintik. Ennek megfe­lelően a még aktív idegen­légió több ízben segítséget nyújtott a polgár­háborúszerű állapotban lévő országnak, mely gazdaságilag nehéz körül­mények között tengődik. Sadat egyiptomi elnök elleni merénylettel a közép-keleti izlám fanatizmus felerősödött és Khadaffy is nekilátott tervei megvalósításának.. Szudán Egyiptommal együtt azonban ráké­szült a Khadaffy akciókra, sőt a franciák is, Saudi Arábia pedig riadóz­tatta az arabokat, így Khadaffy még a szovjet ernyő alatt sem mert ne­kivágni a hhádi föderációnak, holott komoly hadereje van Chadban, melyet kénytelen visszavonni. Ezt a líbiai erőt a chádi elnök hívta be, de időközben rájött a Khadaffy üzlet hátrányaira, s kitessékelte Kha­­daffyt. Az arab országok közötti egyetértés ismeretlen. Líbiához a leg­közelebb Szíria állana, de elnöke, Assad nincs jó viszonyban Khadaffy­­val. Mind a kettő szovjet élvonalbeli, de Líbia ebben is ingadozó. A többi arab ország veszélyesnek tartja a különcködő líbiai diktátort, aki nem népére költi az olajmilliókat, hanem zavaros külpolitikájára. Az arab liga következő elnöke Khadaffy lesz, a jelek szerint, így Kha­daffy kénytelen valamiféle mérsékeltebb irányt felvenni, nehogy vá­lasztása is kútbaessék. E­zek után Khadaffy Szudánra vonatkozó tervei, — legalábbis egyelőre, — nem valósulhatnak meg. A nagyrészben arab Szudán 18 milliós és hatalmas (kb. egy millió négyzetmérföld) terü­leten fekszik, nagylétszámú (75 ezres) hadereje szomorú állapotban van, modern fegyvere nincs, sőt még katonai repülőtere sincs, s csak egy hadihajója működik. A lakosság nyomorban él és politikailag ki­egyensúlyozatlan, így Khadaffynak nem lett volna nehéz Szudán paci­fikálása. Észak-Afrika gazdasági-és politikai tűzfészek. AZ ÖRMÉNYEK 100 ÉVES háborúja a törökök ellen (mely már 1894-ben kezdődött Török­országban az örmények legyilko­­lásával) újból fellángolt, hosszú alakjában Párizsban a török kon­zulátus ellen. AZ AMERIKAI CSŐD NAGY­SZERŰ ÜZLETÁG. Szakembe­rek ezrével adják a tanácsot, hogy lehet csődbemenni úgy, hogy a „személyi" vagyontarta­­lék sértetlen maradjon, sőt új üz­letet lehessen kezdeni ... rövide­sen. A hétszeres csőd olyan, mint a hétszer-házasodás ... ame­rikai üzleti-szerelmi kapkodás. HÍREK a nyugtalan világból A PÁRIZSI ÚS­ZÖVETSÉG egyik diplomatája ellen Párizs­ban merényletet követtek el, si­kertelenül. A merénylő arab jel­legű személy. A TIBETI BUDDHISTA temp­lomokat újra megnyitják. Közel 500 szerzetes és apáca tért visz­­sza kínai börtönökből és munka­táborokból Tibetbe. A Dalai Lá­ma még mindig Indiában van, bár Kína már hívta vissza. AZ OLASZ PAPOK A VA­TIKÁNBAN nehezményezik, hogy a pápa idejének komoly részét lengyel ügyekkel foglalja el. A lengyel pap csak erre van be­állítva, a Szt. Péter tér állandó­an tele van lengyelekkel, stb. A pápaság eddig olasz ügy volt, most lengyel is (részben). MAIN ÁLLAMBAN VAN a leg­szigorúbb italos­ vezetési törvény. 10 %-os véralkohollal tilos vezet­ni, ez maga bűncselekmény. Egyszeri visszaesés esetén a bíró­nak legalább 2 napos fogházat és 350 dollár pénzbüntetést kell ki­szabni. — + — A SZOVJET TENGERALATTJÁRÓ ÜGYE ÁTSZÍNEZTE A POLITIKÁT. A svéd nyomozás megállapította, hogy a partjain megfeneklett szov­jet hajó lövedékei (torpedói) között volt atomtöltetű is. A semleges svédek szokatlan eréllyel léptek fel, még a volt szovjet-barát miniszter­elnök, Olaf is felháborodott a történteken, és rögtönzött nagy­gyűlé­sen csalódásának adott kifejezést és a szovjet szavahihetőségét kétség­bevonta. Az érintett területre ugyanis éppen a szovjet hirdette meg az atomtalan­ békeszférát. Ez is bizonyítja, hogy mit jelent a szovjet béke galambja, s mit várhat tőle Európa. A nagy atomtalanítási, semlegessé­­gi, pacifikálási amerika-ellenes tüntetők is magukba szállhatnak, belát­hatják, hogy a semlegesség mézes madzag. A szovjet cáfolat csupán azt hangsúlyozta, hogy minden szovjet hajó fel van szerelve a „szükséges" lövedékekkel, s ez a tengeralattjáró véletlen tévedt svéd vizekre (10 mérföldre a svéd legfektetebb kikötőtől). Ezek szerint a Balti tengeren, az Atlanti Óceánon az atomtöltet „szükséges". És hol nem? Reagan költségvetési főnöke kritizálta Reagant David Stockman budget direktor az Atlantic magazinban közölt cikk, illetve nyilatkozat szerint a Reagan adótörvényt Trójai falónak nevezte, mely a nagykeresőknek komoly adókedvezményt bizto­sít abban a reményben, hogy azok az ily módon felszabadult pénzt visszafektetik a vállalkozásokba, s ebből és ezúton jut a népnek is. Az egyébként a hosszadalmas cikk és nyilatkozat a Kemp-Roth adóterve­zetet alaposan kiértékeli és gazdasági kihatásait is taglalja. A republi­kánusok között és a Fehér Házban valóságos forradalmat idézett fel az Atlantic magazin és sokezer példánya forog közkézen. Reagan elnök még nem nyilatkozott a szenzáció ügyében, de felháborodott, amikor tudomására jutott Stockman akciója. Stockman egyébként bocsána­tot kért a „történtekért." AMERIKA ÚJABB Kuba elle­ni rádióleadókat tervez. Castro viszont beígérte, hogy ez esetben egy nagy „adag" kubait meneszt ismét a US-be és menedéket ad a repülőgép-rablóknak. A US MÁR KÖTÖTT EGY HÁROMBILLIÓS gabona­szállí­tási szerződést Moszkvával, de a szovjet idei termése olyan rossz, hogy újabb szerződésről tárgyal­nak. AZ ISKOLAINGYEN (VAGY FÉLINGYEN) EBÉD PROG­RAM során megállapították, hogy 40 %-a a kiszolgált ebédnek a szemétbe ment. Az éhesnek mi­nősítettek egy része nem „sze­rette" (illetve szereti) az ingyen kosztot. A kosztot szállítók szá­mára viszont nagyszerű üzlet és a visszaélések kincsesházának mu­tatkozott. A HENCEGŐ GAZDAGOK miután hivatalosan beiktatták státusukat (írja a US News & World Rep. 10-12-81.) „módot­­adnak a szegény nyugdíjasoknak is a nyomor elviselésére". Pénzen nem lehet boldogságot venni, mondják. (Pénz nélkül még ke­vésbé.) — + — A DEMOKRATÁK MIN­DENT elkövetnek, hogy 1984- ben visszakerüljenek a Fehér Há­zikóba.

Next