Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1981-05-15 / 20. szám
6. oldal Magyarország lábujj hegyen követi a lengyel reformokat? A nyugati sajtó bécsi központból is figyeli a vasfüggöny mögötti eseményeket. A lengyel munkásmozgásnak szenteli a főhelyet. Ennek során keresi a sorrendben gazdaságilag legalkalmasabb összehasonlítható vasfüggöny mögötti országot. Kelet- Németországot azért nem veszi mintául, mert a Kelet-Német hivatalosak nem szimpatizálnak a lengyelekkel, legalábbis nem a jelen lengyel szakszervezeti ügyködéssel. A lengyeleket nem tartják olyan szorgalmasaknak, mint a németeket, s termelésük hiányosságát is ebben keresik. A gazdaságilag legelőrehaladottabb szabadságot gyakorló magyar viszonyokat vélik legmegfelelőbbnek a lengyel viszonyokkal való összehasonlításra. A hitelesség kedvéért megállapítják, hogy a magyarok az új mechanizmus címen ismert gazdálkodás keretében a vasfüggöny mögött élszabadságot vívtak ki, de a lengyelekkel összevetésben jobban és többet is termelnek, állapítja meg a Bécsben székelő sajtótudósítás (pl. a Ch. Se. Monitor, Eric Burne, 217-81.). A magyaroknak nincs ugyan Solidarity-szerű szakszervezete, de az állítólag a legkapitalistább a vasfüggöny mögött. Többféle tényelemet sorakoztatnak fel ennek igazolására, így: komoly szava van a szakszervezetnek fizetési, — évi szabadság — felvétel, elbocsátás, lakáskiutalás, stb. kérdésében. Különféle vétójogai is vannak a szakszervezetnek Magyarországon, így a vállalati igazgató s hasonló vezetők kinevezési, tervezési (profil), stb. kérdésekben is, s ha nem is mindig sikerül érvényt szerezni akaratuknak, de a statisztika azt mutatja, hogy 1979-ben a 281 esetből csak 35-ben döntöttek a szakszervezet ellen. A 40 órás munkahét még nem következett be, de ma már (két szabad szombattal havonta) 44 órás a hét, hat napra elosztva, s máris vannak munkaterületek, ahol 40 órás a munkahét Magyarországon. , A munkabét kérdését nem érintik a tudósítások, s nem használnak összehasonlításokat arra, hogy egy órai bérből, vagy egy heti keresetből mit vehet a lengyel, mit a magyar, s mit a német munkás összevetve a nyugati vagy éppen az amerikai munkással hason szakmában. Azt azonban hangsúlyozzák, hogy eddig sehol a párt mindenekfölöttiségét nem kezdették ki. Ettől a magyar szakszervezetek is tartózkodnak. Éppen azért átfogó jelentőségű az egész vasfüggönyre a lengyelek jelen próbálkozása, mert abban már be van építve a párttól való bizonyos függetlenség is. Ez az, amit a magyarok „lábujjhegyen" figyelnek, írja Eric Burke Bécsből. Markó István pártfunkcionárius legújabban (LA Times 38-81) már arról ad számot, hogy a ráfizetéses nagy gyárak felszámolása során az elbocsátásra kerülőket arra ösztökélik, hogy teremtsenek maguknak helyet a magánszektorban. Ezzel részben a munkanélküliséget kívánják eliminálni részben pedig az új társadalom (new society) továbbfejlesztését mozdítják elő, mely az 1968-as új gazdasági mechanizmussal beindult. Ennek mai statisztikai eredménye Markó szerint az, hogy a magyar nemzeti termelés (GNP) 18 %-a magánszektorból ered, nevezetesen, - mondja a nyilatkozat -, a mezőgazdasági áruk egyharmada (egyes áruk 60 %-a), a javítószolgálat háromnegyede nem állami vállalati, hanem magán (kisipari) produkció. Újabban már nem a „gebines" elszámolásra kiadott vállalkozások dívnak, hanem az állam eladja örökáron az egyes kisebb, magánkézben jobban működtethető üzemeket, üzleteket, stb. (Ezeket egyébként 1948-ban magánosoktól vette el!) Ilyen csak Lengyelországban van a vasfüggöny mögött. Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában nyoma sincs effélének, de Kelet-Németországban se nagyon akad, nem is beszélve a szovjetről, ahol csak ez évben indult be jobban a háztáji mezőgazdaság. Ez ugyan meg volt megelőzően is de 1980tól hivatalosan segítik, mert a mezőgazdasági teremtés alaposan visszaesett. A Murray Seegertől eredő budapesti fenti híradás az állami vállalkozásokon kívüli kommunista termelést, vagy üzletelést „moon lighting"-nak, feketézésnek, itteni fogalmak szerint adót kikerülő munkának emlegeti és ezt a „maszek" néven ismert tevékenységet a szigorú kommunista dogmatika szerint elítélendőnek bélyegzi. A régebbi és a szovjet szemlélet ma is annak tartja. Seeger szerint a magyar „út" egészen különös. Érthetetlen, —írja a cikk — hogy a szovjet behunyja szemét ezen magyar „mellékhajtás" előtt. A középkor és renaissance mesgyéjén járó nagy „német'' zseni, Dürer Albert a magyarországi Ajtóson látta meg a napvilágot, 1471 májusában. Mi indította apját arra, hogy a szokástól eltérően az országot elhagyja, máig sem világos. Tény az, hogy Nürnbergben kötött ki és ott az érthetőség kedvéért Ajtósi nevét Thürer-re változtatta, amiből később a németek Dürer-t fabrikáltak. Az Ajtósiak elődei magyar földmívesek, később kézművesek, de ki is törődött volna azzal, hogy a zseniális gyermek, — aki már 13 esztendős korában megrajzolja tükörből a képmását és el is jegyzi AD kézjegyével — honnan, milyen csodálatos mélységekből hozta magával istenáldotta, páratlan tehetségét. Az apa vándorlókedve vitte a családot — mint említettem — oly messze el a Hazából. A Dürer nagyapa Albert volt, és majd mind Albert nevet viseltek a férfiak ebben a családban. Legidősebb fia pap lesz, a második LÁSZLÓ, nyergesmesternek tanul ki, harmadik fia,ugyan csak Albert az arany misés mesterséget választja, s igen sikeres, később saját üzlete van Nürnbergben, ami különben is abban az időben ennek a szép mesterségnek központja. Elveszi nürnbergi mestere leányát, ahogy ez akkoriban szokás volt, Barbara Hofert és az nem kevesebb, mint 18 gyermeket hoz a világra. Harmadik fiúk a mi Dürerünk. Érdekes megemlíteni, hogy az öreg Dürer az ékszerészboltja bejárata felett kifüggesztett cégére, (Schildje) magyar nevére utalva AJTÓT ábrázol, melynek két szárnya zárva van. És később Dürer címerébe ugyanazt az ajtót véseti be. Abban az időben jómódra és megbecsülésre szert tett polgárok címert csináltattak maguknak, mely nevüket, vagy foglalkozásukat tüntette fel. (Ez nem volt azonos persze az adományozott nemesi címerekkel, de Németországban annak idején nagy divat volt). Apja a mi Dürerünket is aranymívesnek szánja, és beadja egy barátjához inasnak. De a kis inast egyáltalán nem érdekli az ékszer-kegyszer-készítés művészete, s nem szed fel sokat ebből a különben csodálatos kézügyességből. Néhány apró díszítő elemet megjegyez, ezeket később felhasználja képein. Ő csak rajzolni akar. Apját számtalanszor lerajzolja, s 15 éves korában már tökéletes portrét készít róla. Istenáldotta tehetsége, mely már 1484-től a rajzoláshoz festéshez hajtja a fiatal Dürert, száz és száz festményt, ceruzarajzot, réz és fametszetet eredményez, melyek szerte a nagyvilágban hirdetik a 15-ik század eme nagy szülöttje hirét-nevét. Több, mint 500 évre visszamenő művészi tökéletességét csodálhatjuk a bécsi Szépművészeti Múzeumban, az Albertinában, a firenzei Uffiziban, Rómában a Barbarini Galériában, Párizsban a Louvreban és nem utolsó sorban a madridi Pradóban. Pesten is van néhány darabja a Szépművészeti Múzeumban. A British Museumban lóg egy ceruza rajza egy Eobanus Hesse nevű úrról (nagyon markáns, szakállas fő). Ennek érdekessége az, hogy 1526-ban rajzolta, gyászos emlékű mohácsi vészünk esztendejében. Rajta van az évszám és az AD. Apját, anyját, húgát számtalan formában örökíti meg. De festménye, rajza, réz- és fametszete van rengeteg hírességről, így többek közt gyönyörű portrét Maximilián választófejedelemről. Amellett, hogy környezete jómódú polgárait is megörökíti, számos triptichont — háromrészes, fára festett oltárképet, vallási tárgyú rézkarcokat készít. 1504- ben megrajzolja —, három évvel később pedig megfesti csodálatos szépségű első emberpárját. Lucas Cranachnak az ehhez hasonlítható Ádám és Éváját az itteni Norton Simon Múzeumban csodálhatjuk, Pasadénán. A festményeknek is megvan a hányattatott soruk, csakúgy, mint a könyveknek. A weimari választófejedelem rengeteg Dürert halmozott fel ott, s ezek közül több, mint 200 tűnt el a II. háború alatt. Living roomunkban van egy Dürer sarok: Maximilian, a Tücher házaspár (a feleség elég csúnyácska, öregebbnek is látszik, mint a férje — viszont sok pénze lehetett) de mindenek felett csodálatos, gyönyörű önarcképe, nem beszélve egy sanda öreg kép másáról (uzsorás volt, gondolom). Mind a múzeumokban fellelt nyomatok, amiket ittlétünk óta gyűjtögettünk, de nagy becsben tartom őket, mert mi szívbéli tisztelői voltunk csodálatos tehetségű hazánkfiának. Egyébként ő maga is mindig őszintén hangoztatta magyar származását. Születésének 500. évfordulóján Nürnberg magyar hetet rendezett tiszteletére. — 1528-ban halt meg, 57 éves korában. Valami betegség csontvázzá sorvasztotta. Mindenesetre ő is egy azok közül, akikre büszkék lehetünk mi magyarok, jóllehet őt a „német festészet atyjának" nevezték el. Az nem baj. Azért ő az marad, akinek született. MAGYAR. DEL MEDICO ERZSÉBET: Május Dürer születésének hónapja MÁJUSI VALLOMÁS folytatása az előző oldalról. Gyár, az ő jegyese, megcsalta a „Láng Piros" nevű csárda nevéről elnevezett özvegy asszonyával. Lett ebből bonyodalom, de olyan, az ottani áldott homoki tájon, Szegedtől — Hódmezővásárhelyig, s még azon is túl Csongrádig, úgy ahogy a kanyargó Tisza-folyó hullámai vitték a pletyka nyelvét, amelyre a régi pandúrok és betyárok, még haló porukban is emlékeztek. Tavaszi, májusi időkben különösen. És miért? Nem magáért a történésért. Hiszen „Uram bocsa" ... volt ilyen és lesz. Hanem azért, ahogyan Rozálka haragjában — szerelmében,panaszolt ■ gyűlölt szeretett— féltett és ölelt, egyszemélyben. Mindebből született meg az a betyár nóta, amit lám, innen New Yorkból partra vetek Kaliforniába, talán a tavaszt is jobban megértő és idegenbe vetett olvasóimhoz. Ez pedig így szólt: — Rozálka ajkáról: — Bíró uram, bíró uram, büntesse meg ha lehet ... Büntetése rabaság legyen, — Rabtartója szivem legyen — Örökre... NAPNYUGAT BABITS MIHÁLY: E KIS RÖG A földben lélek él. A víz, a csontok, a táncos talpak érintése és a gyász könnyei. Ezer léleknek üledéke, táncos talpaknak érintése, gyász könnye és munka izzadása, holtak vére és csontja. — Különös anyag a föld, a magyar! — E kis rög őseidnek egy darabja. MADARIAGA Az 56-os szabadságharc leverése után a 20. század egyik legnagyobb írója, esztétája, őszinte meggyőződésű politikusa és — nem utolsó sorban költője — Don Salvador de Madariaga gyönyörű versei jutottak kerülő úton a kezembe, spanyolból magyarra fordítva. (Gloria Victis). A magyar erőfeszítéssel kapcsolatban az együttérzés, a tökéletes emberi jóság, a bukás, megalázás mélységes átérzése egy idegen részéről nagyon meghatott. Nem volt nekünk a spanyolokkal különleges kapcsolatunk, de mindig csodáltam, tiszteltem a magyaréhoz oly hasonló lovagiasság, úri mi volt, a nagy tehetségeknek kijáró jogos megbecsülés közepette is szerény magatartás erényeit bennük. Most, 25 évvel a gyászos 1956. után kezembe akadt a Krónika kanadai magyar kiadvány januári száma. És ebből megtudtam, hogy honnan eredt a nagy spanyol úrnak magyarság-szeretete. Felesége Székely Emilia, kit Miminek becéznek. Hát így már érthető. Mimi, — mint a lap írja — egészen kiváló nő, mindenben férje mellett állt életében, mint valami „szürke eminenciás” (Madaringa 1978-ban 93 éves korában halt meg). Mimi most hátramaradt munkáit rendezi sajtó alá. A magyar emigráció hálája és köszönete virágait hadd tegyem le a locarnoi örök nyugvóhelyére. És hadd adjak a kedves, nagyszerű Dona Emíliának egy igaz, szívből jövő testvéri ölelést. Mutatóban Madariaga még fordításban is csodálatos költészetéből: A „Budapesti sírfelirat" utolsó szakaszaira Az új nap alatt kinyílik majd a két szemem. — Zöld füvek közé rejtett két nagy ibolya Sugarát tükrözi majd fényes homlokom A tiszta Dunának lágy hullámaként... —Alkonyat, égesd el síromon lángoló gyertyáidat, Ó, hajnal, harmatozd be síromat tiszta könnyeiddel. TOLLAS TIBOR fordítása No. 20. — 1981. május 15. KAPHATÓ A SZERKESZTŐSÉGBEN vagy a DUNA OVERSEASNÉL megvehető vagy megrendelhető . FÉNYES MÁRIA Jitkozott szépség című érdekfeszítő, modern társadalmi regénye. 160 oldalon kemény kötésben 7.00 és puha kötésben 5.00 dollárért. 6% forgalmi adó és 1.00 dollár szállítás User's Hungarian Restaurant ( Kitűnő magyar ételek és italok. — Marhapörkölt, csirkepaprikás nokedlival — töltött káposzta. — Frissen sütött magyar kolbász körítéssel. HÁZI TORTÁK, RÉTELEK, magyar sütemények. Hétvégén magyar PALACSINTA. STEAK és HALÉTELEK. 1j Nyitva hét napon át, délután öt órától. Cím: Steak House, 11349 Palm Dr., Desert Hot Springs , CA 92240. Telefon: (714) 329-8050 o Mindenkit szeretettel vár a hét tagú CSER CSALÁD : | Magyar könyvek, szótárak nagy választékban ! IKKA - TUZEX - COMTURIST !» Pénz és vámmentes ajándékcsomagok intézése. || DUNA OVERSEAS CO. 226. No. Fairview St., Burbank, California 91505 11 - MAGYAR HANGLEMEZEK-I T.: 845-6362. Tulajdonos: KAÁLI NAGY