Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-21 / 34. szám

Augusztus A­TSV TIZENEGYEDIK |­ ÉVFOLYAM SgTaiaigigta-aiaT-i­a-a-maTgui! a; mg-argraiajaur; :r;3Tg-gi ai ai gj»C!Eai ie m gi mi/ j/j/ X AUGUSZTUS (^1) NAPNYUGAT A CALIFORNIAI MAGYARSÁG SZÉPIRODALMI MELLÉKLETE GÁBOR ÁRON: MÜNCHENI MUNKATÁRSUNK EURÓPAI JELENTÉSE. Az ottawai gazdasági csúcsértekezlet problémái vi­lágosak voltak és maradtak. A kanadai fővárosban a po­litikai és katonai kérdések a gazdasági helyzet függvé­nyei voltak és közel sem biz­tos, hogy a sorrend a közel­jövőben megváltozik. Ha mégis, Akkor Európa olyan katasztrófától menekül meg melynek politikai kihatása beláthatatlan. Ha nem, és az amerikai dollár és kamatláb diktatúrája változatlan ma­rad,­­ akkor az USA-ban is olyan gazdasági és társadal­mi jelenségek érnek be, ame­lyeket Amerika népe eddig nem élt át. Ami rosszabb: nincs történelmi és lelki hát­tere - a kettő azonos tőből fakad - hogy át is élje. Mindez földönjáró számítás és üzleti okosság kérdése? Nem egészen. Az USA im­már harmadszor rövid törté­nelmében — nem tudja — akarja felmérni, hogy a kör­nyezeti­ és történelmi érde­kekkel ellenkező kényszer-­ szövetségek és a kényszer­­helyzetek kihasználása a leg­rosszabb üzleti befektetés és gyűlöletet, megvetést kama­tozik. Ha az USA nem lépi túl az ázsiai, vagy afrikai gondolko­dásban megszokott kamatot és ezt nem tetézi a gazdasági és katonai segítség felmondá­sával, akkor most nem lenne szükség Vietnám újabb meg­­fenyítésére és a közel-keleti olaj­térben sem lenne áthi­dalhatatlan űr a perzsa sah eltávolítása miatt. De nem lenne afganisztáni probléma és az izraeli térségben sem követnék egymást a hadi­események. Legfontosabb: a szovjet rakéták sem lesnék a kedvező pillanatot, amikor a brezsnyevi kamatlábat és törlesztési feltételeket beve­zethetik. Felesleges most név szerint keresni a bűnbakokat, akik Amerika távoli üzleteit el­packázták és alig megoldha­tó helyzetet teremtettek az ottani térségekben, de a vi­lág gazdasági és politikai éle­tében is, amikor a hagyomá­nyos „kamatpolitika” most is él: európai környzetben. És jelenleg az európai kon­kurenciát akarja kikapcsolni a világ gazdasági vérkeringé­séből. Nem helyesebb, tiszte­ségesebb, ha úgy fogalma­zunk, hogy Európa megsegí­tése, megvédése csak Ameri­ka segítségével lehetséges és kétezer éves sajátosságaink­ra hivatkozni felesleges mel­lébeszélés? Szívünk szerint tényleg így mondanánk, ha a mindennapok nem mu­tatnának mást. Sajnos, ki­csike, európai sorsunk éjjel­nappal közli, hogy az euró­pai élet elemei is illúziókból rakódtak össze és a kétezer éves múlt sem biztos út. Ha a kezünket szívünkre tesz­­szük, úgy is írhatjuk, hogy jelen helyzetünk csak kör­nyezetileg és nem népi iden­titásában azonos azzal a két­ezer évvel, amelyre olyan szí­vesen hivatkozunk, de ha kell, sürgősen megtagadunk. Európai látásmódunk, igény­világunk, egy-két évtizedes késéssel, de ugyanúgy függ­vénye a tudományos hala­dásnak és technológiai ugrás­nak, mint az amerikai. Ezért nincs bármit egymás szemé­re vetnünk, amikor egy újvi­lághoz idomuló igénysémá­ink és társadalmi elképzelé­seink itt is-ott is gyermek­cipőkben járnak. Európa is úgy rak emeletet a régi alap­zatra, hogy senki sem tudja, mennyit bírnak el a régi fa­lak, vagy milyen terhelést jelent a jövő. Ebben az igény és megol­dás­ zavarban csak azért év­század értékű . Haig kül­ügyminiszter így mondta,­­ a lengyel pártszervezet de­mokratizálódása, mert ellen­kezik a Szovjet álláspontjá­val. Gyakorlatilag viszont csak annyit mutat a lengyel változás, hogy a Közép- és Kelet-európai rendszerek sem immunisak egy új, nyu­gaton is vajúdó világértelme­zéssel szemben, és az igény­­növekedésnek megfelelőbb társadalmi és gazdasági szer­kezet előbb-utóbb hozzájuk is elér. A lengyel Egyesült Munkás­párt demokratikus újjászervezése mindaddig jel­zés marad, amíg az új de­mokrácia nem lépi át a párt­kereteket. Valósággá csak akkor érik, bármennyire sze­retnénk is, ha a demokrati­zálási hullám a szakszerveze­­tek után a nemzetgyűlést és a végrehajtási szerveket is el­érné. Addig olyan politikai egyveleg valósult meg,amely­ben a szűk létszámú kom­munista párt úgy sajátítja ki a demokrácia egyik legfonto­sabb elemét, a titkos válasz­tást, hogy abból a nem párt­tag többséget kirekesztette. Mint mindig ezen a napon, há­lával és mélységes tisztelettel em­lékezünk meg országalapító nagy királyunkról, Szent Istvánról. Elgyönyörködünk a Halászbás­tyán álló gyönyörű, — ideali­zált — lovasszobrában, Stróbl Alajos csodálatos munkájában: az apostoli kettős kereszttel áb­rázolja a keresztény országfőt, fején korona, feje körül a szen­tek glóriája. Oroszlánok és töm­zsi oszlopok tartják a hatalmas lovasalakot, s ez alatt a tartó építmény alatt kőből faragott, élénk mozgalmú frízek az uralko­dása alatti főbb mozzanatokból tevődnek össze. Így egyik olda­lon III. Ottó német-római csá­szár ajándékba küldött lándzsá­ját veszi éppen át, mely eredeti­leg thébai Szent Móric tulajdona volt, s melybe­ Krisztus Urunk keresztjének egy darabja van be­ledolgozva. A másik oldalon már trónusán ül püspökeitől körül­véve s büszkén tartja kezében a drága ereklyét. A­tyja Gejza fejedelem által már kora ifjúságától az uralkodásra előkészítve 28 évesen veszi át az országot Vajk, a keresztségben István nevet viselő fiú, hogy rö­videsen felkelővel kelljen meg­vívnia. Rokona, Koppány somo­gyi hadnagy támad fegyverrel reá. Hogy miért, az is kiderül ter­mészetesen: keleti szokás szerint a fejedelemség a család legidő­sebb férfitagjára kellene szálljon, nem pedig a fiúra. Az iratlan ősi törvény bizonyára a pogány láza­dónak adna igazat. De már a ke­reszténység tanaival ismerős ma­gyar hívek és a Gizella köréhez tartozó németek Veszprémnél megverik a felkelőket, s Kop­pányt elfogva, a barbár pogány szokásoknak megfelelően,­­ fel­négyelik. (Figyeljük meg, itt nem alkalmazzák bezzeg az újon­nan tanult, s felebaráti szeretet­­re épült krisztusi filozófia szabá­lyait). Háborúságba keveredik az­tán Ajtonnyal, s legyőzi. Feje­delemsége megszilárdul, s 1000- ben megkoronáztatja magát Fe­hérváron a II Sylvester pápa ál­tal küldött koronával. Egyház­szervezésbe kezd: püs­pökségek, apátságok nőnek ki a messzire tekintő király keze alól: minden 10 falunak legalább egy templomot építtet. Fáradhatat­lan energiával szervez, épít, s mo­dern kormányzási elképzeléseit Imre fiához intézett „Intelmei­­­ben világosan megszerkesztve hagyja az utókorra. Imre fia sajnos egy vaddisznó vadászaton életét veszti. (Úgy tű­nik nekem, ez egy igen kényel­mes módja volt, még később is, Zrínyi idejében, egy valamikép­pen az elképzeléseknek nem megfelelő személy sima, egysze­rű láb alól való eltételére). Így kerül 1038-ban Szent Ist­ván halálával egy unokaöccs, a velencei dózse Orseolo Ottó fia, Péter a magyar trónra, mert az ő anyja Gejza fejedelem Mária nevű leánya. Szent István három évig mint fejedelem, s 38 évig, mint király uralkodik, ne felejtsük akkori­ban ez rendkívül hosszú idő, s ez alatt a 41 év alatt jut el a magyar­ság kétségtelenül a fejlődés, az európai műveltebb államok sorá­ba való beilleszkedés fontos állo­másaihoz. Alig telik el négy évtized, s Ist­vánt szentté avatják. A magyar­ság első nemzeti szentje ezer év távlatából minden súlyos meg­próbáltatásban megmaradt ,a ma­gyarok tündöklő csillaga"-nak. DEL MEDICO ERZSEBET: Ü t#* A .--TTrrr„.r,TTTtII,.. r,TM X I £ Az ember nemcsak az, aki, és nemcsak az, amit alkot, a $M I ® műve. ... hanem az atmoszféra is, ami körülveszi" £ » (Oscar Wilde) || A FORRADALOM TANÚI 1956 Nemzetőr. Lapzártakor érkezett a szer­kesztőségbe a Nemzetőrtől, Tol­las Tibortól a „Forradalom ta­núi" c. könyv, melyet a 25. év­fordulóra adtak ki. Az Egyesült Nemzetek Különbizottságának jelentését tartalmazza az 1956-os forradalomról és szabadságharc­ról. Angolból STANKOVICH VIKTOR fordította magyarra. A 224 oldalas mű számos kora­beli felvételt tartalmaz. Belül, az első oldalán Bang Jensen fényké­pe látható. A könyv megrendelhető a Nem­zetőrnél, D-8 München 50, Fer­­chenbachstrasse 88. Ála­pozó költséggel együtt fűzve 13 dollár és vászonkötésben 16 dollár. A közeljövőben részletes ismerte­tést közlünk róla. CSOÓRI SÁNDOR: Miféle álom úszkál a szivafák alatt, hová a nyár taszít? Arany csordában járnak a darazsak inni a vályúig. A pajta hűs terem, elhagyott ócska színház, kellékekkel tele. Kaszák s cséphadarók közé egy paraszt Hamlet éppen beillene. Vakít az ól, falára lovat vés egy gyerek sa­lóra katonát. Galamb-álarcban múzsa röppen a földre le, s elvezeti lovát. Egyszerű nyári dél, sárgulsz akár a tök, szérűkön fölpúpozva. Aranykor-végi fényed odaégeti testem árnyát a kertkapukra. Lehetne vad e föld, játéktalan, borús, homok- vagy kő­világ, s de jó, hogy mégsem az­ Isten helyett rigók szállnak a kerten át. Nyári dél

Next