Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1981-08-21 / 34. szám
Augusztus ATSV TIZENEGYEDIK | ÉVFOLYAM SgTaiaigigta-aiaT-ia-a-maTgui! a; mg-argraiajaur; :r;3Tg-gi ai ai gj»C!Eai ie m gi mi/ j/j/ X AUGUSZTUS (^1) NAPNYUGAT A CALIFORNIAI MAGYARSÁG SZÉPIRODALMI MELLÉKLETE GÁBOR ÁRON: MÜNCHENI MUNKATÁRSUNK EURÓPAI JELENTÉSE. Az ottawai gazdasági csúcsértekezlet problémái világosak voltak és maradtak. A kanadai fővárosban a politikai és katonai kérdések a gazdasági helyzet függvényei voltak és közel sem biztos, hogy a sorrend a közeljövőben megváltozik. Ha mégis, Akkor Európa olyan katasztrófától menekül meg melynek politikai kihatása beláthatatlan. Ha nem, és az amerikai dollár és kamatláb diktatúrája változatlan marad, akkor az USA-ban is olyan gazdasági és társadalmi jelenségek érnek be, amelyeket Amerika népe eddig nem élt át. Ami rosszabb: nincs történelmi és lelki háttere - a kettő azonos tőből fakad - hogy át is élje. Mindez földönjáró számítás és üzleti okosság kérdése? Nem egészen. Az USA immár harmadszor rövid történelmében — nem tudja — akarja felmérni, hogy a környezeti és történelmi érdekekkel ellenkező kényszer- szövetségek és a kényszerhelyzetek kihasználása a legrosszabb üzleti befektetés és gyűlöletet, megvetést kamatozik. Ha az USA nem lépi túl az ázsiai, vagy afrikai gondolkodásban megszokott kamatot és ezt nem tetézi a gazdasági és katonai segítség felmondásával, akkor most nem lenne szükség Vietnám újabb megfenyítésére és a közel-keleti olajtérben sem lenne áthidalhatatlan űr a perzsa sah eltávolítása miatt. De nem lenne afganisztáni probléma és az izraeli térségben sem követnék egymást a hadiesemények. Legfontosabb: a szovjet rakéták sem lesnék a kedvező pillanatot, amikor a brezsnyevi kamatlábat és törlesztési feltételeket bevezethetik. Felesleges most név szerint keresni a bűnbakokat, akik Amerika távoli üzleteit elpackázták és alig megoldható helyzetet teremtettek az ottani térségekben, de a világ gazdasági és politikai életében is, amikor a hagyományos „kamatpolitika” most is él: európai környzetben. És jelenleg az európai konkurenciát akarja kikapcsolni a világ gazdasági vérkeringéséből. Nem helyesebb, tiszteségesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy Európa megsegítése, megvédése csak Amerika segítségével lehetséges és kétezer éves sajátosságainkra hivatkozni felesleges mellébeszélés? Szívünk szerint tényleg így mondanánk, ha a mindennapok nem mutatnának mást. Sajnos, kicsike, európai sorsunk éjjelnappal közli, hogy az európai élet elemei is illúziókból rakódtak össze és a kétezer éves múlt sem biztos út. Ha a kezünket szívünkre teszszük, úgy is írhatjuk, hogy jelen helyzetünk csak környezetileg és nem népi identitásában azonos azzal a kétezer évvel, amelyre olyan szívesen hivatkozunk, de ha kell, sürgősen megtagadunk. Európai látásmódunk, igényvilágunk, egy-két évtizedes késéssel, de ugyanúgy függvénye a tudományos haladásnak és technológiai ugrásnak, mint az amerikai. Ezért nincs bármit egymás szemére vetnünk, amikor egy újvilághoz idomuló igénysémáink és társadalmi elképzeléseink itt is-ott is gyermekcipőkben járnak. Európa is úgy rak emeletet a régi alapzatra, hogy senki sem tudja, mennyit bírnak el a régi falak, vagy milyen terhelést jelent a jövő. Ebben az igény és megoldás zavarban csak azért évszázad értékű . Haig külügyminiszter így mondta, a lengyel pártszervezet demokratizálódása, mert ellenkezik a Szovjet álláspontjával. Gyakorlatilag viszont csak annyit mutat a lengyel változás, hogy a Közép- és Kelet-európai rendszerek sem immunisak egy új, nyugaton is vajúdó világértelmezéssel szemben, és az igénynövekedésnek megfelelőbb társadalmi és gazdasági szerkezet előbb-utóbb hozzájuk is elér. A lengyel Egyesült Munkáspárt demokratikus újjászervezése mindaddig jelzés marad, amíg az új demokrácia nem lépi át a pártkereteket. Valósággá csak akkor érik, bármennyire szeretnénk is, ha a demokratizálási hullám a szakszervezetek után a nemzetgyűlést és a végrehajtási szerveket is elérné. Addig olyan politikai egyveleg valósult meg,amelyben a szűk létszámú kommunista párt úgy sajátítja ki a demokrácia egyik legfontosabb elemét, a titkos választást, hogy abból a nem párttag többséget kirekesztette. Mint mindig ezen a napon, hálával és mélységes tisztelettel emlékezünk meg országalapító nagy királyunkról, Szent Istvánról. Elgyönyörködünk a Halászbástyán álló gyönyörű, — idealizált — lovasszobrában, Stróbl Alajos csodálatos munkájában: az apostoli kettős kereszttel ábrázolja a keresztény országfőt, fején korona, feje körül a szentek glóriája. Oroszlánok és tömzsi oszlopok tartják a hatalmas lovasalakot, s ez alatt a tartó építmény alatt kőből faragott, élénk mozgalmú frízek az uralkodása alatti főbb mozzanatokból tevődnek össze. Így egyik oldalon III. Ottó német-római császár ajándékba küldött lándzsáját veszi éppen át, mely eredetileg thébai Szent Móric tulajdona volt, s melybe Krisztus Urunk keresztjének egy darabja van beledolgozva. A másik oldalon már trónusán ül püspökeitől körülvéve s büszkén tartja kezében a drága ereklyét. Atyja Gejza fejedelem által már kora ifjúságától az uralkodásra előkészítve 28 évesen veszi át az országot Vajk, a keresztségben István nevet viselő fiú, hogy rövidesen felkelővel kelljen megvívnia. Rokona, Koppány somogyi hadnagy támad fegyverrel reá. Hogy miért, az is kiderül természetesen: keleti szokás szerint a fejedelemség a család legidősebb férfitagjára kellene szálljon, nem pedig a fiúra. Az iratlan ősi törvény bizonyára a pogány lázadónak adna igazat. De már a kereszténység tanaival ismerős magyar hívek és a Gizella köréhez tartozó németek Veszprémnél megverik a felkelőket, s Koppányt elfogva, a barbár pogány szokásoknak megfelelően, felnégyelik. (Figyeljük meg, itt nem alkalmazzák bezzeg az újonnan tanult, s felebaráti szeretetre épült krisztusi filozófia szabályait). Háborúságba keveredik aztán Ajtonnyal, s legyőzi. Fejedelemsége megszilárdul, s 1000- ben megkoronáztatja magát Fehérváron a II Sylvester pápa által küldött koronával. Egyházszervezésbe kezd: püspökségek, apátságok nőnek ki a messzire tekintő király keze alól: minden 10 falunak legalább egy templomot építtet. Fáradhatatlan energiával szervez, épít, s modern kormányzási elképzeléseit Imre fiához intézett „Intelmeiben világosan megszerkesztve hagyja az utókorra. Imre fia sajnos egy vaddisznó vadászaton életét veszti. (Úgy tűnik nekem, ez egy igen kényelmes módja volt, még később is, Zrínyi idejében, egy valamiképpen az elképzeléseknek nem megfelelő személy sima, egyszerű láb alól való eltételére). Így kerül 1038-ban Szent István halálával egy unokaöccs, a velencei dózse Orseolo Ottó fia, Péter a magyar trónra, mert az ő anyja Gejza fejedelem Mária nevű leánya. Szent István három évig mint fejedelem, s 38 évig, mint király uralkodik, ne felejtsük akkoriban ez rendkívül hosszú idő, s ez alatt a 41 év alatt jut el a magyarság kétségtelenül a fejlődés, az európai műveltebb államok sorába való beilleszkedés fontos állomásaihoz. Alig telik el négy évtized, s Istvánt szentté avatják. A magyarság első nemzeti szentje ezer év távlatából minden súlyos megpróbáltatásban megmaradt ,a magyarok tündöklő csillaga"-nak. DEL MEDICO ERZSEBET: Ü t#* A .--TTrrr„.r,TTTtII,.. r,TM X I £ Az ember nemcsak az, aki, és nemcsak az, amit alkot, a $M I ® műve. ... hanem az atmoszféra is, ami körülveszi" £ » (Oscar Wilde) || A FORRADALOM TANÚI 1956 Nemzetőr. Lapzártakor érkezett a szerkesztőségbe a Nemzetőrtől, Tollas Tibortól a „Forradalom tanúi" c. könyv, melyet a 25. évfordulóra adtak ki. Az Egyesült Nemzetek Különbizottságának jelentését tartalmazza az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Angolból STANKOVICH VIKTOR fordította magyarra. A 224 oldalas mű számos korabeli felvételt tartalmaz. Belül, az első oldalán Bang Jensen fényképe látható. A könyv megrendelhető a Nemzetőrnél, D-8 München 50, Ferchenbachstrasse 88. Álapozó költséggel együtt fűzve 13 dollár és vászonkötésben 16 dollár. A közeljövőben részletes ismertetést közlünk róla. CSOÓRI SÁNDOR: Miféle álom úszkál a szivafák alatt, hová a nyár taszít? Arany csordában járnak a darazsak inni a vályúig. A pajta hűs terem, elhagyott ócska színház, kellékekkel tele. Kaszák s cséphadarók közé egy paraszt Hamlet éppen beillene. Vakít az ól, falára lovat vés egy gyerek salóra katonát. Galamb-álarcban múzsa röppen a földre le, s elvezeti lovát. Egyszerű nyári dél, sárgulsz akár a tök, szérűkön fölpúpozva. Aranykor-végi fényed odaégeti testem árnyát a kertkapukra. Lehetne vad e föld, játéktalan, borús, homok- vagy kővilág, s de jó, hogy mégsem az Isten helyett rigók szállnak a kerten át. Nyári dél