Californiai Magyarság, 1981. január-december (59-60. évfolyam, 1-52. szám)

1981-10-16 / 42. szám

No. 42. - 1981. október 16. NAPNYUGAT 7. oldal NAGY ANNAMÁRIA: KÍNAI ÉLMÉNYEK Elmondja, hogy ő is szeretne utazni.Amerikába ellátogatni, de egyelőre erről sajnos szó sem le­het, mert nincs ideát rokona. Az kap csak engedélyt külföldi uta­zásra, akit a rokonai meghívnak. Erre megnyugtatjuk, hogy ha nincsenek is rokonai, de barátai vannak a sok turista között, akiket kalauzol és biztosan rá ke­rül majd a sor, hogy végiglátogat­hatja őket. Ez látszólag nagyon tetszik neki, mert gyorsan felhajt még egy pohárka maotait., El­mondja azt is, hogy kedvenc ol­vasmányai az amerikai Jőve story"-k, csak Kínában nehéz az ilyesmihez hozzájutni. (A hiva­talos álláspont ezt a műfajt a ha­nyatló kapitalizmus dekadens megnyilvánulásának tartja.) Másnap korai ébresztő, mert folytatjuk utunkat Shanghaiból Xianba. Tizedik emeleti szobánk ablakából búcsút veszünk Shang- hai látképétől. Közvetlen előt­tünk a szállodával szemben lévő parkban kínaiak százai végzik reg geli torna-gyakorlataikat. A Tai- ji gyakorlatokat végző nők férfi­ak között minden korosztály képviselve van. Az idősebbek mozdulatai lassúbbak, harmóni- kusabbak, szebbek, mint a fiata­loké. Pár perc múlva, reggel hét­re kiürül a park, mindenki igyek­szik munkába. A repülőtér felé haladva még egyszer végigmegyünk a városon. Az utcákon mindenütt — az egy­két igazán főútvonalat kivéve — ablakokból, erkélyekről és egyál­talán minden kiálló rúdról szára­dó ruha, ágynemű leng. Az utca­sarkokon szénparazsas tűzhelye­ken forralják a teavizet, amit ké­tes tisztaságú plasztik poharak­ban árulnak. Hullámzik a nép a járdán, a kocsiúton pedig a bicik listák között tülkölve próbál he­lyet kérni az autóbuszunk. A repülőtéren indulás előtt do­bozban hideg lunch-ot szolgál­nak fel, csirke, keménytojás, zspmle, édesség, gyümölcs. Köz­ben aggodalmasan veszem szem­ügyre az ablakból a repülés hős­korából származó négymotoros propelleres alkotmányt, ami arra lesz hivatva, hogy Shanghaiból Xianba szállítson bennünket. Megnyugtatásul próbálom bema­gyarázni magamnak, hogy Kíná­ban a turista értékes portéka, a nemzetgazdaság nem engedheti meg magának, hogy egy légi bal­eset egy egész repülőgépre való turistát megakadályozzon a to­vábbi költekezésben. EGY TISZT AZ AGYAG HADSEREGBŐL AZ ELTEMETETT AGYAGHADSEREG Három és fél órai repülés után nagy megkönnyebbülésemre vég­re leszáll a repülőgép Xianban. Mr. Liang vezetésével kiszállunk és találkozunk új helybeli veze­tőnkkel, aki Gö névre hallgat. (Nem tudom, hogy betűzné a ne­vét, de magyarul ez áll legköze­lebb a kiejtéshez.) Meglepően jól és az eddigi vezetőinknél érthe­tőbb akcentussal beszél angolul. Ennek külön is örülünk, mert kí­nai utunk egyik főcélja a Xian-i újonnan feltárt régiségek meglá­togatása és bármennyit is olvas­tunk róluk előre, igen érdekel a helyi vezető magyarázata is. To­vábbi kellemes megelepetés, hogy Gö képzett archeológus. Xian Kína egyik legrégibb vá­rosa. Környékén Kr. e. 6000 kö­rüli települések nyomait találták. Az ötvenes években feltárt ú.n. Bán Po falu maradványait múze­umban őrzik. A neolitikus korbe li településből lakóházak, temet­kezési úrnák, kő és csont szerszá­mok, különböző agyagedények kerültek elő az ásatások során. A rendezett, szépen karbantar­tott múzeumban rengeteg a kül­földi látogató. Május még turista szezon, de később októberig el­kerülik a túracsoportok Xiant a nyári hőség és a sűrű porfelhőt felkavaró állandó forró szél mi­att. Ennek előjelét már is lehet érezni, de mint mondják, az idei év szokatlanul meleg és száraz ezen a vidéken. A mai Xian környéke a Wei fo­lyó völgyében már Krisztus előtt 6000-ben is lakott terület volt. Az ötvenes években folytatott ásatások új kőkorszakbeli telepü­léseket tártak fel. Az egyik ilyen, az ú.n. Bán Po falu Xian-i prog­ramunk első állomása. Az ásatá­sok során feltárt több mint 3000 négyzetméterre terjedő falu ma­radványai fölé védő tetőt építet­tek. Negyvenöt ház alapfala, számtalan cserépedény, szerszám gabona tároló vermek láthatók a tető alatti nagy múzeum terüle­ten. A faluban külön épület cso­portot képeztek a kemencék, ahol a különböző cserépedénye­ket kiégettek. A falut 5-6 mé­ter mély és ugyanolyan széles védőárok vette körül. Vezetőnk jól betanult magya­rázata felhívja a figyelmüket a falu lakóinak őskommuniszti- kus társadalmi rendjére. Hang­súlyozza a tűzhelyek és az égető kemencék közös használatát. Úgy hangzik az egész, mintha az őskommunizmusból logikus kö­vetkezményként — ha ugyan egy kis vargabetűvel — jutott volna a kínai társadalom a jelenlegi rendszerhez. így lehet az archeo­lógiát a mai kommunista ideoló­gia szolgálatába állítani... Xian évszázadokon keresztül Kína fővárosa volt. A mai város területén belül is sok nyoma van ennek. A régi város mértani kö­zepén épült a harangtorony, ami reggel a városkapuk nyitását, es­te a zárást hirdette a falakon kí­vül dolgozó földműveseknek. A jelenlegi torony a sok száz évvel korábbi alapok fölé épült a tizen negyedik században. A téglákból rakott alap fölé fából épült to­rony szerkezetében a pontosan egybefaragott faalkatrészek ösz- szeiIlesztésénél nem használtak szegeket. A torony második eme létén ma is megvan a sárkányfe­jekkel díszített súlyos vasharang, ami a nap kezdetét és végét jelez­te. Szintén a régi város falain belül a Tayen pagoda eredete a Kr. u. hetedik századig megy vissza. Egy Tang dinasztiabeli uralkodó, Gao Zong emeltette anyja emlé­kére a híres utazó — szerzetes Xuan Zang tanácsára, aki a budd hizmus tanulmányozásával, majd mintegy hatszáz kötetnyi budd­hista írással visszatért Kínába. Ti­zenkilenc évig tartott,míg a magá val hozott írásokat lefordította kínai nyelvre, ebből tizenegy évet a Tayen pagodában töltött Xuan Zang. A lefordított írások, ú.n. „sutrák" is a pagodában nyertek elhelyezést, ahol az elkö vetkező évszázadok folyamán szerzetesek százai tanulmányoz­ták őket. Ma is látható néhány az eredeti kötetekből a pagoda belsejében. Nincs közünk a buddhizmus­hoz, de a Tayen pagoda és a kö­rülötte lévő templomok hosszú évszázadokra visszamenő történe te és vallási vonatkozása tisztele­tet kelt még a mai szekularizált formában is. Úgy látszik egyik utitársunk is hasonlóan érez, mert megkérdezi vezetőnket, hogy mivel tudtával Kínában val­lásszabadság van, jöhetnek-e ide valóban a hívők a kínai buddhiz­mus egyik legrégebbi és legna­gyobb tiszteletben tartott köz­pontjába? A kérdésre azonnal jól begyakorolt választ kapunk: „Természetesen jöhet bárki, akár vallásos célból, akár mint érdek­lődő". Körülmutat a tömegen, — a turistákon kivül sok a kínai látogató is — sőt, lamint rámu­tat az egyik templom bejáratá­nál a homokkal töltött urnára, egy idősebb férfi éppen egy fris­sen meggyújtott áldozati füstölő pálcát helyez el benne. „Minden­ki szabadon gyakorolhatja a val­lást Kínában" — folytatja veze­tőnk — „ezt biztosítja az alkot­mány, csak terjeszteni, másra „ráerőszakolni" nem szabad a vallást.” Arról már nem ad bő­vebb felvilágosítást, hogy mi a határ a vallás gyakorlása és ter­jesztése között és főleg, hogy ki határozza meg ezt a határt... Kína egyik leghíresebb múze­uma a Shaanaxi történelmi múze um szintén Xianban van (Xian Shaanxi tartomány fővárosa á je­lenlegi közigazgatási rendszer­ben). Az értékes gyűjtemény leg­régebbi darabjai a Kr. e. tizen­harmadik századból származó nagyszerűen díszített bronz edé­nyek. A későbbi Kr. u. hatodik­nyolcadik századból származó porcellánok, arany és ezüst tár­gyak, finom mintájú selymek ért hetővé teszik számunkra, hogy miért utaztak annak idején a gö­rög, perzsa és arab kereskedők a hosszú és veszélyes „Síik Road"- on Kínába. A múzeum kőtábla, azaz stele gyűjteménye a leghíresebb. A több évszázadot felölelő több, mint ezer tábla összegyűjtését 1090-ben egy Song dinasztia­beli uralkodó kezdte. A több, mint két méter magas vastag gránitlapok nagyrésze óriási teknősbéka alapon nyugszik. A teknősbéka az örökkévalóság jel­képe. A nyugati látogatók szá­mára a legérdekesebb a Kr. u. 781-ból való kőtábla, amely a kereszténység egyik ágának a ter­jedését írja le. Egy nesztorianus hittérítő érkezett annak idején Kínába, akinek a tanai gyorsan elterjedtek egy rövid időre. A tábla eredetileg egy korabeli templomban volt elhelyezve, ami még a tizedik században leégett. A romok alatt 1627-ben találták meg újra. A szöveg nagy része kínai nyelven van, de néhány be­kezdést szíriai nyelven faragtak a táblára. A stele gyűjtemény értékes ada tokát szolgál a kínai nyelv és írás jelek fejlődése kutatóinak.Ugyan csak sok történelmi eseményre is fényt derítenek a feljegyzések. Az egyik Kr. u. 1000 körűiből származó táblán látható Kína egykori térképe. Az írástudatlan­ság kényelmetlen érzésével ál­lunk a táblák előtt, vezetőnk ma­gyarázatára utalva, pedig meny­nyivel többet jelentenének, ha csak néhány karaktert fel tud­nánk ismerni rajtuk! így olvasás helyett is csak a szöveget körül­vevő finom faragásokban gyö­nyörködünk. Két napos városnézés, temp­lom, pagoda és múzeumlátogatás után Xian legnagyobb nevezetes­sége a Qj.n sírok a program. A vá­rostól körülbelül hatvan kilomé­terre fekszik a terület, ahol 1974 elején véletlen folytán felbecsül­hetetlen értékű archeológiái lelet re bukkantak, egy termelőszövet kezet tagjai kútásás közben. Né­hány méterre föld alatt életnagy­ságú agyagszobrokat találtak víz helyett. A szövetkezet vezetői értesítették a történelmi emlé­kekkel foglalkozó állami hiva­talt. A hivatal kiküldöttei megál­lapították, hogy a történelmileg nyilvántartott, de nem sok mara­dandó emléket hátrahagyó Qjn dinasztia temetkező helyét talál­ták meg a földművesek. Az egész mintegy négy négyzetkilométer dombos területet védettnek nyíl vánították, és megkezdték az ása tásokat. A Óin dinasztia rövid életű volt de jelentősége messze túlélte a tizenöt esztendőt, Kr. e. 221-től 206-ig, amíg uralmon volt. A Qin dinasztia-beli Shi Huang Di csá­szár volt az első, akinek sikerült uralma alatt egyesíteni a kínai birodalmat. Az egyesült kínai bi­rodalom több mint kétezer éves gondolata ma is a kínai politika mozgató eszméje. A császár har­minchat provinciára osztotta a bi rodalmat (ma huszonegy van), aminek a polgári és katonai veze­tői egyenesen neki voltak felelő­sek. Az egyesített birodalomban a császár rendeletére uniformi­zálták az írást, a pénz- és súly­rendszert. Utakat építettek a pro vinciák között és az akkor már fennálló Nagy Fal megrongált részeit megerősítették. Egyes ku­tatók szerint Kína nyugati elne­vezése is a Óin névből ered. Az 1974. óta elmúlt évek so­rán feltárt Óin temetkező hely fölé hatalmas, majd 16,000 négy zetméternyi terület fölé hangár­szerű védő épületet emeltek. Az épületen belül lenyűgöző látvány a csatarendben álló életnagyságú agyagkatonák néma sokasága. A csatára kész hadsereg tagjai mind más és más öltözetű és arc- vonású. A legénység tagjai alacso nyabbak, a rangot nemcsak az öl tözet és hajviselet, hanem a test- magasság is kifejezte. Az agyag hadsereg valódi korabeli fegyve­rekkel volt felszerelve, harci ko­csijaik elé négy-négy agyagló volt befogva. A temetkező helyen ta­lált agyagszobrok, fegyverek, használati tárgyak sokasága mind megannyi mozaik a Qin dinasztia korabeli történelem, politika, ha­dászat, technológia, művészet ta­nulmányozásában. A nyugati lá­togatónak érdemes elgondolkoz­ni azon is, hogy messze Ázsiában távol a mi civilizációnk bölcsőjé­től, ha természetében más is, de színvonalban legalább egyenlő ci­vilizáció létezett, csak az akkori kortársak nem igen tudtak egy- másró1- FOLYTATJUK. TOLLAS TIBOR ELŐADÁSAI TOLLAS TIBORT Camarillo és környéke számára DR.THI- ERY ÁKOSÉK látták vendégül. A lelkes hallgatóság meghitt kör­ben élvezte a költő és a Nemzet­őr szerkesztőjének beszámolóját Magyarországról s a most felnőtt új generációról. A beszélgetés után megszólalt a költő és ver­seivel magyar lélekben egybeko­vácsolta a megjelenteket, Hasonló témáról tartott elő­adást október 7-én szerdán este a szerkesztőségben TOLLAS TI­BOR. A rendezvény a Nemzetőr megsegítését szolgálta, a teljes be vételt átadtuk Tollas Tibornak, mely a könyv eladással együtt 276 dollár volt. ÍQL^JU!JLdJL!JbI^^ IA HJ ,M .M .1. TOLLAS TIBOR Valamennyi rendezvényen kapható az 56-os forradalom 25. évfordulójára kiadott ‘Vl forradalom laiuii 225 oldalas könyv, mely az Egyesült Nemzetek különbizottságának jelentését tartalmazza. _ % Ara fűzve: 13 dollár, kötve 16 dollár. vwwwwww^ Freedman I. Irving volt immigrációs bíró HIVATALÁNAK CÍME MEGVÁLTOZOTT az 523 W 6h Street L.A.-ről elköltözött 0 J CÍME: 530 W 6 th Street No. 626. L.A. 90014. ZWWVSZSZSAZWWtW : Air* k SUa* Arkt $c l^tttta 1 European Pastry Shop ^ ] 7356 Melrose A ve.. L.A.. CA 90046. T.: (213) 651-3165 1 i MINDENNAP KÉTSZER FRISS MAGYAR KENYÉR, ZSEMLE - KIFLI - KALÁCSOK 1 TORTÁK: Dobos, Diós, Rumos, Mokka, KRÉMES. ' ALMÁS, CSERESZNYÉS és TÚRÓS RÉTES Üzleti órák: 8-tól este 7-ig, vasárnap, hétfőn és ünnepnap zárva. i r It- IC Ti V - - * J A MAGYAROK JÓ ITALBESZERZŐ HELYE SAN FERNANDO VÖLGYÉBEN A Fireside Liquor 4405 Woodman Avenue. (A Moorpark és a Woodman sarkán, Sherman Oaks-ban.) Telefon: (213) 784-8728. Magyar borok, sörök, likőrök nagy választékban. Nyitva: reggel 8-tól este 11-ig, vasárnap reggel 9-től este 10-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék