Californiai Magyarság, 1983. január-december (60-62. évfolyam, 1-50. szám)
1983-01-07 / 1. szám
No. 1. — 1983. január 7. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Megáll az idő! ÚJ MAGYAR FILM LOS ANGELESBEN. Az új Beverly Plaza Shopping Center 8-ik emeletén a Cineplex mozi komplex hármasszámú kis mozijában, egy, a cannesi filmfesztiválra benevezett, magyar film látható. Érdekesen, ügyesen megválasztott címe: MEGÁLL AZ IDŐ (WHEN TIME STANDS STILL) írta: Bereményi Géza, rendezte: Gothár Péter. Este 8:15 van, újév napja. A kis (kb. 100 üléses) színház elsötétedik, és a filmen megjelenik egy budapesti utcasor. 1956. Lövöldözések, romok, sebesültek, harcok ... Jó kezdet, érdekes kezdet, drámai kezdet. Az APA ki ..ellenforradalmár" szerepében harcolva fel nem ismerhető tankok ellen végül is menekülni kényszerül, ott hagyja feleségét (ki nem akar vele menni) és egy-két pofon búcsújával két kis fiát is, kik szintén nem akarnak Amerikába vándorolni. . . A történet azonnal 7 évet ugorván, a két otthonmaradt fiú életéből vetít mozaik jeleneteket ... de ez nem egészen biztos. Ebben a filmben ugyanis, rengeteg többé kevésbé ismeretlen és érdektelen ember életéből kapunk ízelítőt, de hogy mi a film alapanyaga, mely köré az események csoportosulnak, az nem teljesen definiálható. Van itt kérem vagy száz iskolás fiú, (teenager srácok), kiknek ugyan egyetlen problémájuk a sex, de néha, ismeretlen oknál fogva és a változatosság kedvéért, iskolai vandalizmusban is kiélik energiájukat. Van börtönből szabadult, rehabilitásra váró szerető is, ki az Apa feleségével (azaza MAMÁVAL) költözik öszsze, a nagyobbik fiú ádáz ellenkezése dacára, ki egyetemi felvételét félti a nem „kívánatos" egyén jelenlététől. Vannak tanárok, tanfelügyelők, (olykor-olykor ismeretlen okból oroszul is megszólalnak) iskolai motozások pornó filmszalag ügyében, sőt középkorú tanító néni is van (,,Malacpofa" becenévre hallgat), kit az Apa kisebbik fia (immár nem is kicsi, mert közben vagy 12 év is elmúlt) a kopott, ósdi fürdőkád szélén közelít meg személyesebb megismerés céljából.Mint minden „srác" történetből, innét sem hiányzik a brutális fiatalember, egy késelő kis csínytevő, ki később a rendszerrel dacol. . . Egy maradi tanár, ki az Apa kisebb fiának elmagyarázza, hogy a sex több mint sex, mert Isten akarata. A fiatalember hallgat rá, elkerülvén az éhesen rátekintő lányszemeket, de egy ismeretlen okból tartott hatalmas körmenet alkalmával ugyancsak ismeretlen okból, szembeszáll volt tanárjával (kit közben elveiért az iskolából menesztettek Egerbe), és váratlanul a szép és még mindig vágyakozó hajadon szemeit elkerülve tanárnőjét közelíti meg. Mindezen felül van dope, disco, sex, minden mi szemszájnak ingere. Mi nincs? Nincs érzelem, mélység, gondolat, érzés, dilemma ... és írói nézőpont. Az elmenekült Apa, (az egyetlen érdekes kezdő jelenet hőse), bár várjuk, hogy egyszer csak betoppan, vagy életjelt ad magáról, soha többet nem jelentkezik. Elnyelte a távolság, az Atlanti Óceán, vagy a filmíró fantázia nélküli forgatókönyve. A film technikai karakterét nézve, a majdnem amatőr-szerű fényképezés, vágás jelenetek ide-oda ugrálása, mintegy első vázlat próbafelvételének benyomását kelti. A fényképezés legtöbbje „belső felvétel" a világ bármely városában játszódhatna, a külső felvételek oly homályosak, töredékesek, felismerhetetlenek, műtermiek, hogy ha valaki amerikai ismerősét vinné e filmhez, azzal a céllal, hogy Budapestet, vagy a Balatont egy-két szép felvétellel bemutassa, csak ennyit tanácsolhatunk: „forget it". Büszkélkedni ezzel nem lehet. A felvételek számára kijelölt helyek válogatottai, kizárólag, csak ócska odúk, borzalmas fürdőszobák (gyakori használatban, mert a sok ivás és dope után, gyakori a hányinger), de ami igaz az igaz, néha fürdenek is a kopott, vásott kádban. A kórházszoba borzalmas tömegszállás,de nem kell aggódni, a film ide nem azért tér be, mert valamelyik hősünk beteg, hanem kizárólag azért mert az Apa fia a szolgálatban lévő nörszöt hívja ki a mellékszobába, (bár az idő sürgeti szegényt) egy kis „eszmecserére”. Kétségtelen, hogy a Cinema Verité: valóság ábrázolás. De mégis felébred a nézőben a kérdés: ezek az emberek nem éreznek? Nincs egyetlen dilemmájuk? Nincs egy mélyebb pillanatuk sem? Ez volna a „meztelen” valóság a jelenlegi Magyarországon? Vajon otthon bemutatták-e ezt a filmet, és ha igen, milyen véleménynyel volt róla a nagyközönség? Ha egyetlen szóval igyekeznék ábrázolni e filmet, a szó talán a „CSÚNYA” volna. Kevés kivétellel, csúnyák a szereplők, a tájábrázolás, az épületek, és nem utolsó sorban, a stílus. A meztelenség, a sex, a dope ízléstelen összevisszaságán túl, olyan bőségben tálalják a trágárságot, hogy az angol felirat nem is tolmácsolja mindig a gyakori és végtelen közönségességet. És mit szól mindehhez a két otthon áradt fiú? A cím ellenére, a másfél órás történet több mint egy évtizedet ölel fel, senki és semmi meg nem áll a filmben, legkevésbé az idő. Nos ezen közben, mindezt megunván, a fiatalabbik fiú elhatározza, hogy kiszökik Amerikába (csakúgy beül egy autóba, mondván, hogy most ő Amerikába megy, de közben megáll a Balatonnál egy újabb „eszmecserére”) a nagyobbik fiú pedig, egyetemi felvételét várja, ismeretlen szérummal egy soha nem látott labora LEGJOBBAN AZ ÁZSIAI BEVÁNDORLÓK SZAPORODNAK AMERIKÁBAN A fehérek átlagszaporulata az elmúlt évtizedben 6.4 %-os, a feketéké 17.4 %-os, a latinoké 60.8 %-os, míg az ázsiai és Csendes óceáni szigetvilágból jötteké 120 %-os. (Newsweek, 126-82). Ezidő szerint az ázsiai bevándoroltak az amerikai lakosság 1.5 %-át teszik csak ki, de túlszaporodásuk közveszélyes méreteket öltött. (Mondja az 1980 cenzustóriumban a még egyetlen élő kísérleti egeret valamivel (ki tudja mivel és miért) beoltja. A filmet az utolsó jelenetben egy ismeretlen szereplő koronázza meg, ki egyetlen aktussal kimondja arról alkotott véleményét: megáll a hajnali pesti utcán a fal felé fordul, kigombolja ruházatát és utat enged a természet követelményeinek. Bár egy arrajáró vigyorgó tonyka farsangi kürtjébe fúj, ő továbbra sem zavartatja magát. Ennyit a cannesi filmfesztiválra benevezett magyar filmről, mely nem annyira film mint társadalmi és kultúrtörténeti jelenség, „Kultúr” nélkül, EGYUD ANNA összeírás eredménye). Száz évvel ezelőtt még volt egy kínaiakat Amerikából „kizáró" törvény (Chinese Exclusion Act, 1882) s íme száz év után a honfoglalás rohamáról számolnak be a szakhozzászólások. A legújabbak az amerikai katonák Vietnámban „viszszahagyott" gyermekei, akik közül 88 már ide érkezett, itt él, mert Reagan elnök szerint „ettől a felelősségtől továbbra nem mentesíthetjük magunkat". Nehéz lenne az ázsiai bevándorlók „siker" sorrendjét megadni. (A japánok nem tartoznak a jelen összefoglaló keretébe). Az ázsiai országbeliekből a kínaiak, koreaiak élen járnak, legalábbis a gazdasági feltörésben. Titka: fegyelem, kemény munka, spórolás, összetartás, családszeretet, a gyermek mindenek felett. A fehérek 17 %-a végzi el az egyetemeket, míg az ,,amer-ázsian"-ok 33 %-a s különösen az orvosi- és mérnöki hivatást keresik, mert a többihez a Távol-keleti „tájszólásos" angol nem előnyös. Összetartásuk már külön TV leadást, speciális rendőri erők felállítását, stb-t eredményezett számtalan városban. A sikerek és sikertelenségek behatárolhatatlanok. Egyik legsikeresebb a CBS itteni TV bemondója, a kínai-taiwani származású Connie Chung, aki 36 éves korára évi 600,000 dollárt keres (a TV-k túlhajtott gázsi rendszerében, melyet a kenyér, stb. árába belekalkulálva a közönség kénytelen megfizetni). Az alsó határ: Az amerikai útlevél és a magyar állampolgárság A magyar szervezetek Koordináló Bizottságának (Gereben István főtitkárnak) közlése szerint a budapesti US követség tárgyalást folytat a magyar kormánnyal az „idegenek Magyarországon való tartózkodása" ügyében megjelent újabb kormányrendeletben foglaltakkal kapcsolatosan. Nevezetesen a legújabb rendelet szerint „idegen" az, aki nem magyar állampolgár. Megelőzően ugyanezt a fogalmat egy rendelet úgy írja körül, hogy „idegen az, aki olyan útlevél birtokában van, melyet egy idegen állam bocsátott ki". Viszont köztudott, hogy a magyar hatóságok magyar állampolgárnak minősítik mindazokat, akik Magyarországon születtek, vagy egyébként nyilvántartott magyar állampolgárok, tekintet nélkül arra, hogy más állam polgárságát felvették (pl. naturalizált US polgárok) és az új polgárság alapján őket megillető útlevéllel léptek be (megfelelő vízummal)Magyarországra. A háromféle „idegen" fogalom magyarázatának tisztázása után a fent hivatkozott Koordináló Bizottság értesítéssel lesz, amit szintén közreadunk. 3. oldal a sikertelenség mintája egy kambodzsai-izlám bevándorló, aki nyelvi- és az általános gazdasági nehézségek miatt nem tud semmilyen állást kapni s welfareje is lejárt, mert a kormány 36 hónapról 18-ra szállította le az egyfolytában való welfaren élést. AZ ÚJ KALIFORNIAI KORMÁNYZÓ ÖRMÉNY SZÁRMAZÁSÚ Örményország (Armenia) eredetileg Észak-kaukázusi királyság, mely Kelet-Törökország egy részét is magában foglalta. Ma, mint állam a USSR egyik köztársasága. Történelme a Kr. előtti időkre nyúlik vissza, Darius királysága idejére, amikoris elvben a Perzsa birodalom tagja volt, mint a keleti világ nagy része. A USSR-ban az örmény köztársaságban kb. 3 millió örmény él és szerte a szovjetban legalább még egy millió, másfél millió nyugatra vándorolt, félmillió itt él a US-ben. Kaliforniában a kormányzó és L.A.-ben a kerületi ügyész örmény. (1983. január 1-el). Általában jó anyagi helyzetben élnek az örmények. 1915 ben kb. háromnegyed milliót a törökök legyilkoltak, nagyobbára azért, mert mint ügyes és öszszetartó kereskedők meggazdagodtak, míg az átlag török szegény volt. Itt L.A.-ben egy örmény társaság az itteni török konzult orvul megölte. A társaság szálai állítólag elvezetnek Bulgáriáig, illetve a Bulgáriából kiindult, vagy ott szervezett nemzetközi összeesküvésig, mely felölelné a legnagyobb kábítószer csempészést,, a Nyugat-európai „urban-gerillák" (Red Brigáde, stb.) merényleteit, a pápa gyilkossági kísérletet s egyéb nyugati rendszereket támadó akciókat. A SZOVJETBAN AMNESZTIÁT hirdettek a USSR 60. évfordulóján, de csak közbüntényesekre és nagyon korlátozott keretben. Szükség van a rab munkásokra: ott nem színes TV-znek, sportolnak, lázadoznak a rabok, s nincs módjukban pereket előkészíteni, mint a US-ben. r rvy rvy rvy r\y rx | MEGHÍVÓ Pflllll! r szeretettel hívja önt, kedves családját, barátait és az összmagyarságot az 5 v 1983. FEBRUÁR 12-ÉN, SZOMBATON ESTE 7.30-AS KEZDETTEL | [ TARTANDÓ 1 ) TIZENHETEDIK a [„BUDAPESTI ÉJSZAKA” M iDINNER MENÜ: f « >!E?IE£r“ C a ttor AT r a i Braised Brisket of Beef \ I JL V-./ JL-J LX JLV /jL X ' Vermouth Sauce w A J Mousseiine Potatoes a BILTMORE HOTEL CRYSTAL BÁLTERMÉBE J I Broccoli au Beurre 515 S. Olive St., Los Angeles \ * Baby Carrots __ /> _ | Individual Chocolate Mousse MŰSORVEZETŐ: fi O T V Ö t O J 3HOS J ! énekel: V b r g b Tibor ! | TÁNCOLNAK: KtíVpCÍtOk Z í BEVERLY HILLS COTILLION DANCERS 5 ) ZEnEKAR ) Cser László és Mária £ * A bálra a belépőjegy vacsorával együtt 35.00 dollár. Vacsora utáni belépő elővételben február 1-ig V 5 25.00 utána,vagy a helyszínen 30.00. Diákjegy 21 éves korig: belépő 10.00, vacsora 25.00 dollár. w 1 Helyfogalás M213, 463-3473,384-7642,349-6846,845-6362, V