Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-09-14 / 35. szám

* GALIFORNIAI IUAGYARSAG r « b <C ALIFORN I A HUNGÁRIÁN S) O $D 3 ^ (UPS 084-440) September 14, 1984 l-* S* < ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 Single copy in the US 40 cents ELES, SAN FRANCISCO, SAN.DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents. - VOLUME 61 No.-35 DR.NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET Az amerikai déli latin világban a papság egy része 1960 óta vegyítette a krisztusi igét a marxi tudnivalókkal. „Krisztus is szerette a szegényt hir­dette számukra az igazságot”. Ezt hív­ják itt délen a marxi felszabadítás fegyveres akcióival barátkozó katolikus papok a ,Liberation theology”-nak. Ezzel úgy érezték, hogy szabadon folytathat­ják a kommunista propagandát Isten nevében. Sőt a fegyve­res gyilkosságokat is jogosnak és szükségesnek minősítették új tanaik alapján. Nikaraguában a szandanista-kommunista kormányban két pap is van, a mindenható külügyminiszter is katolikus pap. Most járt egy latin papi küldöttség a Vati­kánban, hogy megvilágítva új bibliájukat, engedélyt szerezze­nek a pápától politizálásukra és az új biblia felforgató tanai­nak terjesztésére. Ez a „Krisztusi Marxizmus” jelenleg két latin országban próbálkozik, Kubában és Nikaraguában. Mind a két ország főnöksége gyűlöli a kereszténységet, külö­nösen a katolicizmust. Most a pápa váratlanul kiadott egy 36 oldalas utasítást és felvilágosítást, mely rámutat arra, hogy a latin papok álszent Krisztus tanaival kényszerkevert theológiai próbálkozása megtévesztés. A latin papok és apácák mozgalma, mely mű­ködési komfortot keres a krisztusi tanok felhasználásával Marx Károly utópiájában nemcsak a népet és a szegényeket, de saját magukat is félrevezeti. János Pál II. ismeri a kom­munista tanokat, Marxét, Leninét, Sztálinét és a többi segéd­letet, különösen azok gyakorlatbavételét­s az életben való al­kalmazását: jelen volt a tanok születésénél, a terrornál, mely­lyel jelentkezett. A proletárok és szegények hatalmát hirdet­te meg és egy közönséges véres diktatúra lett belőle. A pápa tapasztalatai alapján világosan látja a különbséget a kom­munista ideológia és a krisztusi tanok között. „Az osztályok harca az osztály­ nélküli társadalomért egy mithosz. . . aki engedi magát félrevezetni, arra ugyanaz a keserű sors vár mint az orosz, észt, lett, litván, cseh, szlovák, lengyel, ma­gyar, vietnámi, kambodzsai, afgán, román, bulgár, keletné­met, népre” - mondja a pápai bulla. A marxi-leniai theoria fundamentuma az egyén és szabadságának, jogainak korláto­zása, majd megtagadása átruházása a ,,felszabadítókra”,a ha­talmat gyakorló azt kénye-kedve szerint beleilleszti a ha­talom keretébe és lehetőségébe. A többi már csak adagolás kérdése, hirdeti a pápai felvilágosítás. Az igazság, melyet a latin papok hiányolnak a latin világban, s melyeknek sürgős megadását ígérik, ugyanolyan ígéret marad, mint a többi kommunista ígéret, mert nem a latin proletárok kormányoz­nak, hanem végső elemzésben és a gyakorlatban a latin világ­ban is, mint minden marxi paradicsomban: a szovjet és betil­­tettjei. A szabadság, melyet a latin papok népszerűsködése garantál, üres „publicity gimmick” (fogás), melynek megadá­sa nem az ő ügykörükbe tartozik, hanem a nagy szovjet va­­zallusi keretbe kerül kimérésre. A latin országok nem lesz­nek gazdagabbak a katolikus papok új marxi találmányával, a szegényeknek nem jut több kenyér tartósan azzal, hogy el­veszik a még ma nem éhestől, csupán csak az a módja van meg az országoknak, hogy a magánszektor kezdeményezé­seit szorgalmazzák, a több és jobb termelést és az exportot mozdítsák elő, az adózási rendszert szervezzék újra. Ne forrongást szítsanak, hanem munkaalkalmat teremtse­nek: korlátozzák, normalizálják a túlszaporodást, fegyverek és bombák helyett kenyeret importáljanak. A latin papok egy részének a napi politikába keveredése közönséges és ol­csó népszerűsködés, a krisztusi igék marxival való keverése, pedig cinikus elvetemültség, mondja a pápai útmutatás. Ezek után a papi gerilláknak valami újjal kell előjönni, vagy abba kell hagyni a halandzsát. Ezen még az sem segít, ha ki­lépnek a reverendából és nyíltan beállanak szovjet katoná­nak. A pápa felszabadítási theória-ellenességét a latin klérus egy része, különösen a politizáló papok támadják. Ezek kö­zött a hangadó egy brazíliai theológus, Leonardo Boff és a Folytatás a 2. oldalon! A "FELFEDEZŐ” LÉGŰRHAJÓ ÚTJÁNAK FONTOSSÁGA A „Discovery” légűrhajó (légűrrepülőgép) többszöri halogatás után megkezdette és be is fejezte egy hetes útját a légűrben. A floridai NASA Cape Canaveral bázis kisebb kompjúterhibák miatt többször kénytelen volt elhalasztani a rendkívüli értékes gép (és a benne lévők) kilövését. A „Felfedező” nevű légűrhajó ugyanis hat személlyel a fe­délzeten (egy nő közülük) nagyon fontos missziót tölt be. Szolgálato­kat vállalt magáncégektől is és részben (nagy részben) az állam érdeké­ben elengedhetetlen fontosságú feladatokat kellett elvégeznie. A ma­gáncégek (Hughes Communication Service, American Telegraph and Telephone Co., Aetna Life and Casualty Co., IBM, etc.) különböző célú műbolygók űrbe való kilövését (elhelyezését) rendelték meg. Egy rakétát 22,300 mérföldre kellett az űrbe, annak forgássebességébe be­lehelyezni. A hat személy, valamennyi bizonyos speciális (és különbö­ző) tudományágakban képzett meghatározott feladatokat kellett vég­rehajtson, illetve hajtott végre a „felfedező út” alatt. Ez a harmadik űr­út azért is volt fontos, mert immáron konkurrense is van az ameri­kai NASA-nak (National Aeronautics and Space Adm.-nak), az euró­pai Ariane, mely kritikusan figyelte a jelen űrhajó felbocsátásának ha­logatását s várta (vagy várja) a magán megbízatásokat. A NASA ezen felfedező útja általánosságban sikeresnek minősített s így a NASA, illetve az amerikai légűrhajózás változatlanul tartja a világ­rekordot, legalábbis a nyugati légűr érdekek kiszolgálását. A NAGYVILÁGBAN SZER­TESZÉT 15 millió lengyel él. Ezek az óhaza üevében összetar­tanak. Anyagilag a milliókat ál­doznak a lengyel szabadság ügyé­ért. (A magyar emigráció tanul­hatna a lengyelektől). IRÁN EGYIK HARCI REPÜ­LŐJE Irakba menekült. Borzal­makról számoltak be a menekül­tek. A főpap-diktátor szenilis őr­jöngését már nem bírja a nép. A kivégzések naponta százakat állí­tanak „félre". A szovjet sajtó hiányolja a fiatalokat a közéletből A szovjetet irányító Politburo tagjainak átlagéletkora 70. Egy fiata­labb van közöttük Gorbacsov, aki 53 éves. A Soviet Russia napilapja kritizálja a Politburot, mondván, „nincs kapcsolata a fiatalokkal és az élettel". A nyugati sajtó ugyanakkor Chernenko párt- és államelnök távollétét és annak okát feszegeti. Chernenko 1983-ban már két hó­napig beteg volt, s tudni vélik, hogy most is szív- és légzési problémái vannak s nem tud eleget tenni (legalábbis teljes energiával) hivatali teendőinek. (Chernenko 8­5-én váratlanul a fényképészek elé állt). KALIFORNIÁBAN A WEL­­FARE 11.4 billióba kerül az adó­fizetőknek. Teljesen ép, dolgozni nem akarók ezrével vannak a se­gélyezettek között, akik „életpá­lyának" választják, vagy fogad­ják el a másokkal való eltartatást A La Habra-i képviselő 1.3 billió­val akarja csökkenteni az állam megterhelését, de Diane Watson szenátornő felháborodottan tilta­kozik. — + — A DEMOKRATA ALELNÖK­­JELÖLT NŐ férje, Mr. Zaccaro mint ingatlanügynök egy millio­mos özvegy vagyonát kezelte, s arra saját céljaira kölcsönt vett fel. Most a bíróság elmozdította Zaccarot a vagyonkezeléstől. — + — TERJESSZE LAPUNKAT! ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi 61 ÉVFOLYAM HÍREK a nyugtalan világból A LENGYEL SOLIDARITY azaz a betiltott szabad szakszer­vezet negyedik éves. A szovjet­lengyel kormány ez alkalommal újabb hadjáratot kezdett a Soli­­darity ellen, mint amelyik az egész szovjet rendszert alapjai­ban veszélyezteti. A NICARAGUAI PAP-POLITI­KUSOK a Vatikánba mentek, hogy kijárják a Vatikán engedé­lyét politizálásra. A „SZEGÉNYEK" jogi (ügy­védi) szolgálatára az állam 1984- ben 305 milliót fizet. Nem lenne helyesebb ezt a szegényeknek adni? Nem ez lenne a szegények valódi szolgálata? Az újjáalakított szuper­bombázó tragédiája A politikailag sok vitát megért B.I. bombázó tömeggyártását több­ször megkezdették és többször leállította a politika. Egy-egy szupergép közel egy billió dollárba kerül. Az újjáalakított modellt többféle kül­detési célból többízben ki kell próbálni, mielőtt tömeggyártása szóba­­jöhet. A repülőgép, — a hivatalos közlés szerint, — a hang sebességének legalább háromszorosával képes bármilyen légűrbe belépni s sebessége magasrepülése, illetve rendkívüli gyors, egészen alacsonyra változtat­ható repülése miatt nehéz célpontul szolgál az ellenségnek. Most az el­ső tökéletesített példány (B.I.A) kipróbálása során lezuhant. (A bere­pülő civil pilóta életét vesztette). A tragédia oka még kivizsgálás alatt van, lehet, hogy éppen a gyors „helycsere” okozta a bajt. A következő tipsópéldány rövidesen a starthoz áll. EGY ISMERT KÁBÍTÓSZE­RES nyolc éves büntetését a bí­ró felére csökkentette.Az ügyész felháborodottan tiltakozott, mondván „szomorú példa". A NŐK NADRÁGJÁT a tisztí­tók drágábban mossák, mint a férfiakét. A nők­ az egyenjogúság nevében tiltakoztak, „ha már nadrág, legyen azonos" árban is. Magyar kommunista próféta angolul Az ismert magyar kommunista ideológus, vagy talán a Rákosi rezsim főideológusának a múltja megszólalt az angol könyvpiacon (Everyday Marxist, Record of Life címmel). Tizenöt angol font az ára a kétszáz­­oldalas könyvnek, mely angolul is mentegeti a prófétát, Lukács Györ­gyöt. Tudvalevő, hogy a 86 éves korában Budapesten, 1971-ben jobb­létre szenderült ideológus, Kun Béla 1919-es kommunista rezsimje alatt kezdette meg bőbeszédűségét, a marxi tanok Magyarországra va­ló átültetésének „tudományos" technikáját. Lukács öntötte a betűket. Marxot védelmezte, mert szerinte minden marxista ország elferdítve alkalmazta a tanokat, sőt meghamisítva hirdette azokat. Sztálin-Ráko­­si uralma alatt Lukács úszott az árral, annak közepében. Azután refor­mista lett. Moszkvából tért vissza, mint a többi „nagy" hithirdető. 1949-ben a Rajk-ügy során megérintette a baj szele, de gyorsan kihe­verte és tovább forgatta a kommunista tollat. Nagy Imre kabinetjében is részt vett, bár — amint az utólagos méltatást igyekszik elhitetni — nem „mindenben" értett egyet a Nagy Imre-féle újjászületéssel. Nagy Imrét felakasztották, de Lukács ezt is megúszta és még tovább hirdet­te a most már túlkuszálttá vált magyarba oltott kommunista ideológi­át. A könyvet nagy amerikai magazinok is méltatják. Csak azt nem le­het a „kritikákból" megtudni, hogy mit kívánnak vele „feltámasztani" másfél évtizeddel halála után.

Next