Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-09-28 / 37. szám

CALIFORNIAI , M AGVA J (CALIFORN I A HŰK (UPS 084-440) September 28, 1984 An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 Single copy in the US 40 cents LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents. - VOLUME 61 No. - 37. ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi62 ÉVFOLYAM DR.NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET Mi is az a detente? Valódi tartal­mát senki nem tudja. Van, aki úgy elemzi ki, hogy Nixon és Kissinger „mézesmadzagja”, vagy a szovjet block időközi propagandája miglen a szovjet a kapitalizmust a detente ide­je alatt a maga által szállított kötélre fel nem akasztja? Sok víz lefolyt 1­972 óta a Potomacon is meg a Volgán is, amióta a két fenti politikus megünnepelte „detente nevű alkotá­sát” és a kommunisták is nagyot hahotáztak az új találmány felett. Egy idő óta még zavarosabb és bizonytalanabb a de­­tente „éghajlat" által felidézett helyzet. A nyugatiak próbál­gatják kitalálni, hogy van, hogy a szovjet Moszkvában hatá­rozottan követeli, hogy vazallusai, azaz a szocialista tábor képezzen a jelenleginél még nagyobb szakadékot nyugattal a Pershing II.-k és az újabb rakéták Európában történt fel­szerelése miatt. Ugyanakkor egyes szocialista országokban az amerikai új rakétákat alkalmazó főpolitikusokat (pl. az angol Thatcher, az olasz Craxi, a nyugatnémet Helmuth kor­mányfőket) hozsannával fogadják és üzletelnek is velük? Sőt ez a Moszkva által elítélt állapot fertőző lázként terjed. Még a leghűbb szovjet szövetséges Bulgária is keresi a nyuga­ti barátságot. Vagy talán, kérdezgetik a kapitalista álom­­fejtők: — kizárólag csak a kemény valuta a fellobbanó szere­lem tárgya? Az a valuta, mely nemcsak a szocialista tábor­nak, de főleg Moszkvának hiányzik? Ha ez így van, akkor vi­lágos, hogy a marxi közgazdaság nem prosperál, tovább okos­kodva nem ad elegendő kenyeret a népnek, de még tovább­fűzve a következtetést Moszkva csatlósai nem tudnak meg­lenni a moszkvai „csupasz igékkel”, kell, elengedhetetlenül szükséges a megvetett nyugati gazdasági vonal bekapcsolása úgy az ex-import, mint a kölcsönvilág aktivizálása. Ezt a nyugat felé való kapcsolást jelenleg legkirívóbban Ma­gyarország szolgálja. Ezt a magyar vonalat értékelik ki úgy a moszkvai nagyok, mint a csatlós kicsik. Analizálják, hogy kezdődött s főleg, hogy hogy fog „végződni”, ha . . . Ki tud­ja a homályos jövendőt bejósolni. Egyelőre Magyarország az ..és” nyugati-vonalas. Vonalát bel-és külföldön egyaránt tag­lalják. Belföldön Kádár ura a vonalvezetésnek, különösen a moszkvai szálaknak. A Washington Post (8­27-84) tipikus amerikai beállításban, vagy szemszögből tárja fel a tudniva­lók egy részét. A nyugat-keleti kapcsolat egyik érzékeny és legújabb részlete a Kelet-Nyugat-Németország közötti (le­tiltott) közeledés. Ez rávetíti a generális tudnivalókat a „szo­cialista” politika vonalvezetésére. A két német rész egyesülése megmérgezné a politikai at­moszférát, mondja Moszkva. Honecker keletnémet szovjet helytartó bonni látogatását már beharangozta a világsajtó, de­ a Pravda határozottan állást foglalt a két német rész to­vábbi közeledése ellen. Álljt vezényelt Honeckernek, inkább ne jöjjön a további bonni segély- és kölcsön. Nem a nép érde­ke a fontos, a politika kútmérgezéséé a döntő szó. Az emlí­tett cikk szerint ebben a kérdésben a magyar hivatalosak (így Szűrös Mátyás magyar központi bizottsági tag) Nyugat-Né­­metország, illetve a két német­ rész közeledése mellett fog­laltak állást. Ehhez képest a hivatalos, vagy félhivatalos ma­gyar politika valahol az ütközőn utazik, immáron nemcsak gazdasági, hanem politikai vonalon is? Ez és a hason magyar politika - analizálja Drozdiak a Washington Post Tudósítója, — nem lázadás a moszkvai vonalvezetés ellen, hanem a szoci­alista országok speciális, de változatlan „marxi” (?) útkere­sése, melyben egyik legújabb elem, a „letagadhatatlan naci­onalizmus” is. Ehhez (mondja a cikk) Kádár megszerezte a szovjet félszimpátiáját, ha nem is lelkesedését. (Brezsnyev, majd Andropov alatt a magyar liberális politizálás a szovjet vezetőség hallgatólagos beleegyezésével folyt s fejlődött fel a jelen nyugati magyar orientáció. Jelenleg, — állítják a kiérté­kelők, — a moszkvai hatalmi kisugárzás nem határozott, s a magyar politika igyekszik a megkezdett és Andropov hozzá­járulásával űzött liberalizálási folyamatot folytatni, sőt kiszé­lesíteni. A Ceausescu-féle román kihívó szélsőséget nemcsak Folytatás a 2. oldalon! A CSEHSZLOVÁK HUSÁK TERROR A felvidéki magyar­ üldözésről számtalan hiteles tudósítás számol be. A tudósítások a csehszlovák szuperkommunizmust is körülírják: a szovjet beültetett vezér, Husák durva sztálini politikájáról külön meg­emlékeznek. Az 1968-as „tavasz” után Husák hozta be az országba a dermesztő szibériai rendszert. Olyannyira elvadult vazallusi szolgálata, hogy megszületett az emberi jogokra apelláló Charter 77. Azóta csak romlott az éghajlat s az emberi jogoknak alig van nyoma, keletre. Most hogy Husák mester felállította a szovjet rakétákat Csehszlovákiában, beborult az ég a nép és szabadsága felett. Még a kommunista hivatalos, a Rude Pravo is beismeri, hogy mázsaszámra érkeznek a tiltakozó leve­lek. Abból azonban egyet sem idéz a szovjet szolgálatban álló „hazai” sajtó. A BEJRÚTI (LIBANONI) US követséget (az újat) ismét bom­batámadás érte: sok a halott és sebesült, az­ épület egy része rombadőlt. Az arab szélsősége­sek minden torlasz ellenére beve­zették robbanóanyaggal megra­kott kocsijukat. A VILÁG ELSŐ LÉGGÖMB óceánrepülője Joe Kittinger 56 éves v. ezredes Orlando Floridá­ból az olasz Riviérán kötött ki s egyedül tette meg a közel 4 ezer mérföldes utat. Előtte hatan sikertelenül próbálkoztak hason­lóval. Afganisztán ügye árva , hetente több okból bukott meg, de halálát és temetését az oro­szok Afganisztán­ elleni rohama idézte elő. Ötödik esztendeje, hogy a szovjet hadjárat folyik a nyomorult afgán nép ellen, de sorsukról alig lehet hallani: nyugat állásfoglalása hátráló. Most végre megjelent egy könyv az afgán nép hősi harcáról. Ez az egyetlen kimerítő híradás, mert a terep nem komfortos az újságíróknak. Míg hason zónákban egy­mást tiporják a riporterek, itt alig van egy-kettő. John Fuller két és fél évet töltött nemcsak Peshawarban, a partizán­harcosok főfészkében, de számtalanszor átment a harcosokkal afgán földre, s így valóban a tényeket regisztrálja könyvében. A nyugati világ alig segít, az afgán nép, illetve a harcosok nem is sokra becsülik Amerikát. Ha a nyugatiak nem ébrednek fel, — írja Fuller könyvében — „The Soviet Occupation of Afganistan”-ban — Irán be fog lépni és hozza a szélsőséges izlám dogmákat is. Német jezsuiták túlélték Hirosimát 8 német jezsuita szerzetes nyolc blockra lakott és élt Hirosimában attól az épület­tömbtől, ahol az atombomba központi találata történt, 1945. augusztus 6-án. A környékben minden és mindenki elégett, vagy halálosan megsebesült. A 8 jezsuita azonban semmilyen komoly testi sérülést nem szenvedett, írja a Catholic Quote (5­8-84). Azóta is a legkülönbözőbb tudósok vizsgálják a 8 szerzetest, keresik az okokat és a magyarázatot arra, hogy a sokszázezres áldozat közepében nyolc személy miképp maradt sértetlen. Az egyik jezsuita, Father Schiffner a TV-n is nyilatkozott és az esetet a Fatimai csodával hozta összefüg­gésbe. A FRANCIÁK hozzáállása az amerikai választásokhoz: Reagan megtanulta a vezetés leckéjét, néha a szovjettel szemben túl­­merev. Mondale azonban túl megalkuvó. Reagan úgy véli, hogy az orosznak csak az erő imponál, semmi más: Mondale mellébeszél. A női alelnök vív­mány, de nemzetközileg nem használható, az orosszal szemben egyáltalán. A spanyolországi közbiztonság lesántult A turisták számára a legveszélyesebb terület a déli tengerparti rész, az előkelő Costa del Sol, melyet immáron a rablók Riviérájának is ne­veznek, ahol teljesen megbomlott a rend s a hatóság nem ura a turisták védelmének. Ezt követi Costa Brava, Benidorm, majd Barcelona és a Bask tengerpart. 40 millió melegedni vágyó északi (főleg európai) turis­ta fordul meg évente ezeken a tengeri partokon. Újabban sok az arab is, akik külön célpontul szolgálnak az alaposan megszervezett bűnö­zőknek. A maffia egy része angol, éspedig olyanok, akiket Angliában keresnek, s minthogy Spanyolország felfüggesztette a kiadatási eljá­rást, itt vígan élnek, lopnak, betörnek, rabolnak. MONDALE IS TALÁLKOZIK GROMYKOVAL? A US képvise­letében csak a US elnöke tárgyal­hat külképviselővel. Elnökjelölt­nek semmilyen hivatala nincs, csupán egy politikai próbálko­zás, így a találkozás szokatlan és irreguláris. HÍREK a nyugtalan világból A POLITIKAI MÁNIA már ad­dig fajult, hogy az 1984-es kon­gresszusi párt­szónokokat méltat­va jósolgatják az 1988-as elnök­jelölteket. Hatalmas üzlet. Hol a vége? A demokraták közül az 1988-as jelölteknek máris tucat­ját emlegetik: Cuomo new yorki kormányzót (a főszónokot), Ken­­nedyt, Bradleyt, Hartot, Jesse Jacksont, Geraldine Ferrarot, stb A KÖZHIV­ATAL­NO­KOK lét­száma — Reagan ígéretéhez ké­pest — 394 ezerrel fogyott 1980 óta: jelenleg 15,8 millió dolgozik közvetlen a közért. (Közülük sokan nem sokat). A TALÁLGATÁSOK: A szov­jet akkor ad Jesse Jackson v. el­nökjelöltnek vízumot, ha úgy lát­ja, hogy Reagan népszerűsége csökkentése céljából időszerű Sakharovot nyugatra engedni, és­pedig Jacksonnal együtt. A szibériai olajvezeték nem rentálibis A nyugatra vezető szibériai olajcsatornát a kényszer-munkatáborok lakói építették s az építési költséget 10 billió dollárt, kölcsönképp nyugat folyósította. Közben a közfogyasztás esett és az Északi Tenger fúrásai öntik az olajat. A nyugatiak egyre kevesebb olajat hívnak le: a szovjet kevesebbet tud inkasszálni, s nehezebben fizeti vissza a 10 bil­liót. Egyedül az olaszok nem írták alá az olajátvételre vonatkozó min­ta­szerződést s így csak kis mennyiségben veszik át a drága szovjet ola­jat. RICHARD STRAUSS JERI­­TZA MÁRIÁHOZ dedikált, újabban felfedezett műve New Yorkban árverésre kerül. Értékét 100,000 dollárban adták meg. A SZOVJET NEM AdOTT engedélyt a pápának, hogy Litvá­niába bemehessen és részje­gyen az ország és 80%-os katoli­kus népének Szt. Kázmér halálá­nak 400. évfordulójára tartott ünnepségén. NÉPI KÍNA 200 TIBETI kolos­tort újra megnyitott. A kulturá­­lis forradalom 2,500 buddhista rendházat felégetett.

Next