Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-10-05 / 38. szám

CALIFORNIAI # AHA A AHA Hw n Vm ▼ ■ w w m w w ®av uioou-n n d (CALIFORNIA HUNG «°r<n (UPS 084-440) October 5. 1984 An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 Single copy in the US 40 cents LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN.DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents. — VOLUME 61 No. - 38. PR.NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET A választási harc a US-ben felerő­södött. (November 6. közeledik). A közvéleménykutatás egyes apostolai állítják, hogy Reagan messze előtte jár a demokrata­ jelöltnek, Mondáié­nak. A vonatkozó közlések azt a kü­lönös beállítást is tudatosítják, hogy bár bizonyos reageni akciókat rosszadnak a szavazók, sőt bizonyos vonalvezetést helyeselnek Mondale javára, mégis Reaganra kívánják adni szavazatukat, mondván: „az ember és a politikus egészében nekik jobban megfelel”. Mondale és Ferrara újabban még kénytelen zavarkeltőkkel is megküzdeni, de hősiesen harcol­nak az elnökségért, illetve Ms Ferraro az alelnökségért. Mon­dale belpolitikai vesszőparipája a költségvetés deficitjének eltüntetése, illetve erre a célra az adóemelés (melyet időlege­sen egy külön célalapba kezelne). Ebbéli javaslata ügyesen ha­lássza ki a választók e célra reagáló tömegét. Nevezetesen: an­nak a középosztálynak, a nagy tömegnek a szavaztát akarja ezzel megnyerni, akik nem tartoznak a „szegény” kategóri­ába, hanem valamiféle középosztályt képviselnek, s akiknek kedvezményt biztosítana terve, tehát vonzaná őket (a töme­get) Mondale táborába. (Ezek a 20-40,000 kereset közötti­ek). A 40,000 dollár fölötti kereset után adózókat Mondale „luxus”-polgároknak nevezi, s az efféle adónépszerűséggel is igyekszik szavazókat nyerni. Ez lenne sok minden egyéb demokrata választási propaganda közül az egyik, talán a leg­fontosabb belpolitika. Külpolitikában a demokrata fővesz­­szőparipa az, hogy Reagan nem alkalmas a szovjettel való „normalizációs” politika kivitelezésére, miután a szovjetet (benne a szocializmusnak álcázott kommunizmust) „ördö­ginek" minősítette. Mondale viszont úgy állítja be esetleges jövetelét, hogy az megváltó­ kiút lenne a békés fejlődésre (leg­alábbis további 4 évre). Nehéz feladat a fenti hatalmas anyagot felölelő vitát (lehe­tőleg tárgyilagos mederben) kiértékelni. A fenti két csúcskér­désre (és demokrata programra) a hírszolgálat anyagából ki­­halászhatóan a republikánus válasz kb. a következő. A rea­geni politika eddig azt igazolta, hogy az adóleszállítás (és az adó nem emelés) elősegítette a US gazdasági, sőt politikai rendszerének a feltörését. A republikánusok azt hangoztat­ják, hogy a demokraták (a jelenlegi alsóház) a legkölteke­­zőbb, megszavaz minden olyan költségvetési kiadást, mely növeli a deficitet, komoly deficittel adta át Carter a kor­mányaidat. Az a közhely, hogy a reagani rezsim alatt a gaz­dag gazdagabb, a szegény szegényebb lesz, üres propaganda. Ennek keretében azt is illene hangoztatni, hogy a vállalatok (és vállalkozók) adórendszere azt a célt is szolgálja, hogy azok új és új munkaalkalmat is teremtsenek (mert azt nem a kisadózó szüli), mint ahogy a munkanélküliség jelen csök­kenése ezt igazolta is. A deficites költségvetés nagyon nem kívánatos és az adósság nyilván közveszélyt jelenthet. Ez a nagy deficit, legalább is annak komoly része azonban abból adódott, hogy a demokrata kormányzat (Cartere) úgy elha­nyagolta a védelmet, hogy annak újra felépítése annál is in­kább sürgőssé vált, mert a szovjet ennek ismeretében való­sággal átlépett már a US-en, minthogy a US fegyveres ere­je agonizált. Ehhez a problémához pro- és kontra még sok­mindent hozzá lehetne adni, de ez a gyertyalángú megvilágí­tás is kihozza a két tábor ellentétét. Ami a két párt, illetve képviselőinek külpolitikai vonalve­zetését illeti, abban még a középutas sajtó is a republikánus akciókat helyesli. A mindenben kizárólag a szovjet javát szol­gáló hetente-mézesmadzag végleg megbukott a koreai utas­szállítógép lelövésével (illetve az afganisztáni hadjárattal). Ezt újraépíteni az eddigi mederben filléres politikai játék len­ne. A legkisebb politikai tapasztalattal bírók is el kell ismer­jék, hogy a szovjet minden szerződést, politikai alkut, stb. mellébeszélésnek tart, s csakis a felmérhető erőt tiszteli, kizárólag annak árnyékában hajlandó olyan politikát foly­tatni, mely a „másik” fél érdekeit is szolgálja. Amerika ten­gerentúli szövetségesei ugyan sürgetik a „közeledést” a szav- Folytatás a 2. oldalon! AZ ELSŐ ÉS EGYETLEN MARXI ÁLLAM AFRIKÁBAN A szovjet afrikai felszabadítási hadjárata évtizede folyik. Óriási gaz­dasági és politikai energiapazarolás, illetve komoly vállalkozás. A föld­alattiakban gazdagnak ismert és vélt volt gyarmatokba ömlött a fegy­ver, a szovjet szakértő és a különböző csatlós-egyenruhás katona. A legértékesebben, Angolában teljes a szovjet sikertelenség. A szovjet­­ellenes Savimbi, a UNIT­A vezére a főváros Luanda határában van, a nép mellette harcol, a kubai­ és észak-koreai erők hátrálnak. (A gazda­ságilag értékes, jelenleg a Dél-Afrikai Köztársaság által adminisztrált Namíbia felszabadítása is attól függ, hogy az „idegen katonák” elhagy­ják Angolát.) A másik értékes afrikai országban, Mozambikban, még hallani a marxi igéket, de Samora Machel, a kommunista főnök immá­ron nyugat felé tekint kenyérért, kölcsönért, mert népe éhezik. A harminc milliós félig kopt-keresztény, félig mohamedán nagytör­ténelmű (valaha Haile Szelassié uralta) országban a szovjet által ha­talomra segített, beültetett Mengistu meghirdette a marxi rendet, hol­ott az éh­halál pusztít és a nyomor arat. Ez az egyetlen ország Afriká­ban, ahol egy szovjet beültetett próbálgatja a kommunista rendszert, illetve még egyről lehet szó, Afganisztánról, de ott még a honfoglaló szovjet sem hirdeti, hogy sikerült konszolidálnia a szovjet­ kommunis­ta rendet. AZ ÚJ FRANCIA KORMÁNY­ELNÖK, Fabius sem tud segíteni a francia közgazdaságon. Az álla­mosítás, főleg a bankok államo­sítása olyan politikai melléfogás volt, melyen nem lehet túljutni. AZ ÍREK VALLÁSGAZDA­SÁGI háborúja nem csendesül. Folyik a vér címként a vallások szerepelnek. MÁR NEW YORKRA is átra­gadt a gyerek­szexelés, és leg­alábbis születnek a vádiratok. ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi 6 2 ÉVFOLYAMi HÍREK a nyugtalan világból AMERIKA (illetve az egész vi­lág) leggazdagabb emberi: néhai J. Paul Getty 50 éves fia és örö­köse, Gordon Peter Getty. 4.1 billiója van. A második sorrend­ben Sam Moore Watton egy market-lánc főnöke , 2.3 billiót vallott be. Még 400 nagyon gaz­dag él Amerikában. (Illene a sze­gények számát és hason sorrend­jét is közzétenni.) AZ ÉVI GAZDASÁGI tárgya­lásokra szovjetből Nyugat-Német­országba kiküldött szovjet mi­niszterelnök-helyettest, Leonid Kostandov­ot Bonnban szívszél­­hűdés érte és meghalt. Albánia már alig el­ szakított a szovjettel, beléptek a kínaiak, majd azokat is kitessékelte 1978-ban Enver Hodzsa a kommunista főnök, mert nem voltak elég „marxisták”. Hodzsa 75 éves és szenilis, a kormányfő Ramiz Alia, aki kénytelen látni az ország agóniáját. Teljes középkori életberendezke­dés folyik, úgyszólván semmi iparosodás, és export. Ez év augusztusá­ban váratlanul megjelent turistaként a bajor miniszterelnök Franz Josef Strauss (két fiával) és Tiranában beköszöntött a „vágy”, egy jobb élet után. Megengedték külföldi (nyugati) újságírók és filmesek ország­túráját, mely bevezetője lesz a nyugati érdeklődésnek, remélik. Albánia 2 billió dollárt kér Nyugat-Németországtól a háborús bom­bázás okozta károkért, de újabban ezt már nem hangoztatja. Szép csendben Népi Kína is visszatért, legalábbis importjával, de a szovjet sehol. A búza és az Olimpia Idén, 1984-ben az oroszok nem jöttek el a L.A-i Olimpiászra, de egy időben megjelentek a csikágói gabonamarketen és megvásárolták az amerikai búzát. A tavalyi búzatermés szovjet földön nem volt a leg­rosszabb, az idei sem, 180 millió tonna körül mozgott. A főtermő vi­dék, Ukrajna, (de árvíz volt), valamint Kazahasztán és a Volga-völgyi Saratov nem termett eleget. A szovjet gabona­ szükségletének a felét itt vásárolja meg, mert nemcsak jó, de olcsó is, a többit a franciáktól, ar­gentinoktól és a kanadaiaktól szerzi be. Valutával kell fizetnie. Ez az egyik oka, hogy az arany és az olaj ára lefele megy. A szovjet ugyanis kénytelen piacra dobni megfelelő készletét olajából és aranyából, hogy meg tudja fizetni az import gabonát. A NYUGATI ORIENTÁCIÓS és US barát marokkói király, Hassan bejelentette, hogy Líbia diktátorával országa ,,union”-ra lép. Khadaffy számtalan ilyen egyesülés-félét létesített, melyek hetek, vagy hónapok alatt eltűn­tek, így Egyiptommal, Tunéziá­val, Chaddal, Mauritániával, Al­gériával, Szíriával is egyesült már de hol vannak mindezek? KENNEDY SZENÁTOR, úgy­is mint katolikus Mondale de­mokrata elnök­jelölt mellett meg­kezdte választási körútját és vala­mennyi egyházat tetemre hívja Reagan vallás­politikai állásfogla­lásával kapcsolatosan. (Miután egy tóban és folyóban történt autóvezetése óta saját ügyében nem korteskedhet). SAJTÓBÁL FEBRUÁR 2-ÁN LESZ! MOSZKVÁBAN MEGJELENT az első egyiptomi nagykövet. Ugyancsak Kairóban is átadta megbízólevelét a szovjet ellenlá­basa. A PÁPA KANADAI ÚTJA so­rán többízben rosszallta a na­gyon gazdagok szegényeket mel­lőző politikáját, sőt azt veszélyes­nek minősítette. Megbélyegezte azt az „imperialista” tábort, mely átlép a szociális kérdéseken A HITLER-NAPLÓ PERE Ismeretes, hogy a német Stern magazin eredetiként közölte folytatás­ban Hitler naplóját, melyről később kiderült, hogy ügyes hamisítvány. A főhamisító, Konrad Kujau azt állította, hogy az eredeti feljegyzése két pénzért vette egy német pilótától, aki vezette azt a német titkos gépet, mely a második háború végén kényszerleszállást végzett a jelen­legi Kelet-Németország területén. Az életben maradt pilóta adta volna el a részben kézírásos, (Hitler kezével írt) feljegyzéseket. Ezt az anyagot vette meg Kujautól a Stern főriportere Heidemann 3,2 millió dollárért. A harmadrendű vádlott, Edith Lieblang, aki segített a csalási hadműveletben. A bírósági tárgyalás Hamburgban vette kezdetét, de rövidesen elnapolták, mert a börtönben lévő Kujau szerint Hamburg­ban nem kaphat tárgyilagos ítélőszéket. Kujau egyébként Heidemannt főnácinak bélyegezte meg, aki még őt is be akarta csapni, s aki tudott a „furfang” bizonyos részeiről. Mini történelem Arad — Magyar város a Maros partján, román uralom alatt, (1921 óta). A magyar nemzet 1848-49-es szabadságharcának összeomlása után itt végezték ki, 1849 október 6-án a 13 „aradi vértanút": Aulich Lajost, Dam­janics Jánost, Dessewffy Ariszti­det, Kiss Ernőt, Knézics Károlyt, Lakner Györgyöt, Lázár Vilmost Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Tö­rök Ignácot és Vécsey Károlyt.

Next