Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-10-05 / 38. szám

No.­­ 38. 1984. október 5. CALIFORNIAI MAGYARSÁG A CALIFORNIAI MAGYARSÁG SAN FRANCISCOI MELLÉKLETE: SAN FRANCISCOI HÍREK SAN FRANCISCOI TUDÓSÍTÓ: FAZAKAS FERENC (415) 961-9396 7. oldal FAZAKAS FERENC: VÁLASZTÁSI ÖRDÖGSZEKÉR Itt már nem babra megy a játék, mert nem csak a jelöltek, a hírközlő szervek és a választási gépezetek forognak, mint nálunk odahaza az őszi szél által hajtott ördögszekér a már letarolt földeken, hanem maguk az érdekelt szavazópolgá­rok is tüntetnek, ellentüntetnek, és megszólalnak az újsá­gok „editorial” oldalán közérdekű, nyílt levelekben, rend­szerint kihívó, a gyűlölettől izzó mondatokban, melyektől az igazság olyan messzire van, mint az a bizonyos Makó Jeruzsálemtől. Ehhez az eldurvuláshoz nagyban hozzá­járul Geraldine Ferrara asszony is, a demokrata párt üd­vöskéje, aki eddig inkább a fúria nevet érdemelte ki. Az egykor sajtó mint adott jelre, elhallgatott az alelnöknő je­lölt pénzügyi jelentései körül felmerült szabálytalanságok­kal kapcsolatban, pedig, ha minden mást el is lehet kenni, így pld. azt is, hogy férje pornográf üzleteknek is helyet adott jó bérért, s még maffia kapcsolatokat is emlegetnek, azonban megmaradnak az eskü alatti pénzügyi jelentés fer­dítései, pedig az ú.n. perjury még a nagy Alger Hiss-t is bör­tönbe juttatta. A világtörténelemben először történt meg, hogy egy politi­kai párt a célkitűzései közé felvette a homoszexuálisok tel­jes egyenjogúsítását, ami azt jelenti, hogy 2 egynemű egyén érvényes házasságra léphet, gyermeket örökbefogadhatnak, taníthatnak s így élet­stílusukat szabadon terjeszthetik. Nem lehet ellenük a munkavállalásban, előmenetelben, lakáski­adásban semminemű megkülönböztetést alkalmazni. A de­mokrata kongresszuson legalább 50 homoszexuális delegátus volt és a platform bizottságban, melynek elnöke Ferrara asz­­szony volt, s öt ,,gay” is szerepelt. Ferrarot a hírközlés „militant feminist”-ként jellemzi, s jelölését elsősorban a NOW-nak (National Organisation of Women-nek) köszönhe­ti, amely Mondale-nek ultimátumot adott, hogy nyílt gyűlés elé viszik az ügyet s ott fogják kikényszeríteni Ferraro jelö­lését, akit a szélső liberális Washington Post, mint a szakszer­vezetek (mármint a vezetőik) és liberális csoportok kedven­cét jellemezte. A demokraták platform bizottsága előtt áp­rilisban kihallgatások voltak az atomrakéták elleni sztratosz­férás védelemmel kapcsolatban, amit ma az E.Á. lakóinak 70%-a helyesel. Ezen High Frontier-nek nevezett honvéde­lem jogügyi bizottságának igazgatója Richard Sellers tanú­vallomásában kiemelte, hogy a demokrata szenátorok és képviselők jelentős része támogatja ezt az elgondolást, ami­re az elnöklő Ferraro így válaszolt: ,,Mi nem azoknak írjuk a platformunkat”. Sellers azután több országos támogató szer­vezet közt felemlítette az American Legion-t is 2,6 millió tagjával, mire Ferraro így vágott vissza: „Mi nem törődünk azzal, hogy az American Legion mit gondol, mivel ők Ro­nald Reagan támogatói”. Újabban az elnök kereszténységét is kétségbevonta, ami igen általános elítélésben részesült. Az ilyen agresszív feminista viselkedés nem sok helyeslést vált ki! A hasonló lelkületű polgárok szajkózzák az évek óta a dob­hártyáikon dörömbölő hazugságokat és féligazságokat, még normális polgárokat is agymostak. „A Reagan gazdaság­­politika a gazdagoknak kedvez”, vagy ,,az adócsökkentés csak a gazdagokat segítette, a középosztály és a szegények adója nőtt” féle szólamokkal, mikor a statisztika pont az el­lenkezőjét bizonyítja. Hangulatkeltésre azt hirdetik, hogy Reagan a nagy „communicator”, aki telebeszéli az emberek fejét, de nem ért semmihez, a gazdasági életet teljes csődbe vitte, a gazdag gazdagabb lett, a szegény szegényebb! A kül­politika és fegyverkezés terén ez a baloldali liberális állás­pont teljesen Amerika-ellenes beállítottságú lett, olyannyi­ra, hogy a szovjet-orosz célkitűzésekkel teljesen megegye­zik, s itt követték el a legnagyobb hibát szerintem, ami na­gyon megbosszulhatja magát. Természetesen a patrióta amerikaiak is megsokallják a ki­hívásokat és nagyon alapos leckét adnak az üvöltő sakálok­nak, amit azok nem szeretnek, mert komoly évekkel nem bírják s itt egyelőre még szabadság van. Így július 29-én egy állandóan okvetetlenkedő leányzó azt fejtegette, hogy a demokratákra kell szavazni, hogy újból egy igazságos, nagy­lelkű társadalommá váljunk. A válasz megérkezett augusztus 3-án, „Nem kell több demokrata” cím alatt, amelyben fel­sorolja a párt által elkövetett ostobaságokat: 1.­­ Első világ­háború (Wilson) 2. A II. világháborúra való felkészültség hi­ánya a­­ Pearl Harbor (Roosevelt) 3. A Yaltai Egyezmény­ben elkövetett árulás (Roosevelt). 4. Az első atombomba le­­dobása (Truman) 5. A Koreai Háború (Truman). 6. A Bay of Pigs (kubai) partraszállás cserbenhagyása (Kennedy) 7. Vietnámi Háború (Kennedy-Johnson). 8. Az iráni túsz krí­zis (Carter) 9. Az 1980-as Olimpiász gyerekes bojkottja (Carter). 10. A véget nem érő, rohamléptekkel növekvő népjó­léti (welfare) állam (New Deal, Fair Deal, New Frontier, Great Society, New Foundation, 5 marxista népjóléti rend­szer a fent nevezett 5 demokrata elnök alatt) stb. A fenti felsorolás meglepő olvasottságról tesz tanúságot, de vannak hiányosságok benne. A két világháborúba az E.Á- ot csak hazugságok, becsapások és összeesküvés által tudta Wilson, illetve Roosevelt beugratni. A 2 nagy vietnámi anti­­kommunista államvezető a katolikus Diem testvérek legyil­­kolása Kennedy elnök és a C.I.A. beleegyezésével a tragikus vég kezdete volt. Kennedy kormánya a kubai rakéta telepí­tést és a Berlini Fal felépítését erélytelenül, gyáván, vagy bűnös egyetértéssel kezelte. Carter pedig elháríthatatlan kényszert alkalmazott úgy a nicaraguai Somoza államelnök, mint a perzsa sah eltávolítása esetében, aminek eredménye, hogy 2 Amerika-barát kormányzatából az E.A. 2 legdühöd­­tebb ellensége lett. Az eljárás az volt, hogy megtagadták az amerikai fegyvereknek munícióval való ellátását, ugyan­úgy, ahogy Marshall tábornok Truman elnöksége alatt el­intézte Csang Kaj Csek 30 divízióját s ezáltal a Sztálin által Folytatás a 8. oldalon! MIKÓ KOVÁCS ZOLTÁN: Em­lékezzünk A BODROG PARTI ATHÉN 1531-ben a koronát vesztett Koronaőr, Perényi Péter iskolát alapít Sárospatakon. Híres újhi­tű prédikátorokat nyer meg, Kopátsi Istvánt, és Sztárai Mi­hályt, akik majd megszabják a kollégium szellemi irányát. Igen meglepő ez. Hiszen ez csak az 5. év Mohács után, ahol elpusztult a nemzet. Hogy is írja a költő: ,,Nemzeti nagy létünk nagy temetője Mohács”.Mi az igazság? Elpusztult az ország, vagy nem. Hogyan lehet ilyen időkben iskolát alapítani. Mohácsnál elesett a király, el­pusztult a főnemesség egy része, de az ország állt. Zápolya ha­talmas sereggel Szegednél tábo­rozott, Frangepán egy másik­kal Horvátországból sietett észak felé. A török ugyan elfoglalja Budát, fel is gyújtja, de azután a kincseket hajóra rakja és ki­taka­rodik az országból. A szultán fél, tud a két hadseregről, arról is ér­tesült, hogy a Budáról elmene­kült Mária királyné Pozsonyban szervezkedik. Ok­tóberben nincs török Magyarországon. Mátyás birodalmát nem lehet még ötven­hatvan év ostobaságaival, gonosz­ságaival sem elpusztítani. Az or­szág él, elpusztítani nem a török, hanem a vezetők önzése, kicsi­nyessége fogja. Az iskola, a Perényiek segítsé­gével szépen gyarapodik. Ez a vastag, komor falakkal körülvett épület a magyar szellem egyik fellegvára. Innen indulnak kül­földi útra a magyar diákok, hogy tanulják és meghonosítsák majd a nyugat modern szellemét. Innen indulnak ünnepek táján a magyar falvakba a legátusok, ta­nítani az új hitet, pártfogást ke­resni. A Perényiek után a 17. szá­zadban Rákóczi György és fő­ként felesége Lorántffy Zsuzsán­­na törődik az iskolával. A taná­rokat jól fizetik, a diákokat ösz­töndíjjal támogatják. 1650-ben az áldott emlékű Lorántffy Zsu­­zsánna Sárospatakra hívja a mor­va egyház utolsó püspökét, Co­­menius Jánost. Egyháza majd­nem teljesen elpusztul a 30 éves háborúban. Comenius minden idők egyik legnagyobb tanító­­mestere. Négy évet töltött Sáros­patakon. Itt írta híres könyvét: „Orbis sensualium pictus” ame­lyet talán úgy fordíthatnánk le, hogy a,,Látható világ". A püs­pök evvel új, modern alapokra fektette a gyerekek oktatását, a tanulást a mindennapi élet köze­lébe hozta, kihangsúlyozta a tu­dás kapcsolatát a tárgyakhoz és a rendszeres felépítés jelentősé­gét. (A morva egyház üldözött, menekülő tagjai, sok viszontag­ság után végre itt kötöttek ki. Ma is fenntartanak egy női és férfi kollégiumot Betlehemben, Pennsylvaniában). A 17. század utolsó harmadá­ban nehéz idők tették próbára a kollégiumot Több ízben mene­külniük is kellett. Erdélyben Göncön, majd Kassán húzták meg magukat. A Nagy fejedelem, mikor Máriás zászlóival megin­dult az ország felszabadítására, visszahozta a kollégiumot Sáros­patakra. Azóta is ott van. A kollégium mindég a magyar szellem őrzője, letéteményese maradt A diákok harcoltak II. Rákóczi Ferenc alatt. Az 1848- 49 szabadságharcban a vörös­­sipkás diákok bevonultak a ma­gyar legendák közé. Az első világ­háború után annak ellenére, hogy az ország kétharmadát elra­bolták, a kollégium túlélte, sőt Isten tudja hányad virágzásba I TÁRSADALMI ESEMÉNYEK­­­­ NAPTÁRA . OKTÓBER 13: Szombaton este 7 órakor Sza­badságharcos Emlékünnepély Montereyben Tollas Tiborral, a Monterey Savings társadalmi termében, bejárat a Tyler utcá­ból. OKTÓBER 14: Vasárnap d.u. 3 órakor az 56- os szabadságharcra emlékezés ünnepi műsora a Szt. István Ház­ban, 1052Geary St. San Francis­co. Tollas Tibor költő­, a Nemzet­őr alapítója lesz az ünnepi szó­nok. OKTÓBER 19. Pénteken este 8 órakor a Pan­nónia Club vitaestje, később te­lefonon közlendő helyiségben. OKTÓBER 20 Szombaton este 7 órakor a San Franciscoi-i Református Egyház hagyományos évenkénti szabad­ságharcos serleg vacsorája Red­­wood Cityben a Messiah Luthe­­ran Church gyülekezeti termé­ben, Woodside Rol és Walota sarkán­ kezdett. Az 1931. évben meg­nyílt az angol gimnázium és in­ter­nátus. Emellett teológiai és jogi akadémia, azonkívül tanítóképző volt. A harmincas években a téli hónapokban népfőiskolai tanfo­lyamokat rendezett a paraszt fi­atalság részére. A második világháború után az első években fuldoklott az ide­genből nyakába szakadt janicsár­uralom alatt az iskola. 1951-ben a teológiai akadémia beleolvadt a debrecenibe. 1952-ben a gimná­zium került állami kézbe. A kollégium tanulói között ta­láljuk a magyar élet legkiválóbb­jainak egy részét. Említsünk né­hány nevet: Bethlen Miklós, Bes­senyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Gárdonyi Géza, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond. Utoljá­ra hagytam a nagy írót Komáro­mi Jánost, aki megénekelte a vá­rost, a kollégiumot. Aki igrice maradt az egész vidéknek, a nép­nek. Aki bemutatta Esze Tamás kuruc­ vezér mezítlábas harcosait. Egy nagy író elképzelése mindég erősebb a valóságnál, tudjuk, hogy a természet hányszor utá­nozza a legendát. Ezért talán odafent a nagy hegyek alján, a Vihorlát-Gutin lábánál még talán ma is járják a kanásztáncot a rongyosok, és keletre pislogva várják a nagyfejedelem jöttét. Jánki Péter, Zöld Demeter, Buga Jakab, Tyukodi pajtás, a tótok vezére Jesztreb András járják a kanásztáncot és várnak, hogy majd egyszer újra felsírjon a tö­röksíp, lágyan jajgasson a tilinkó s újra felzengjen a hegyek csú­csán a dal: Hát az anyád él-e még? Hát a fia ép-e még? Rád-e rád-e, rád-e, rád, Rád-e borul ríva még? Folytatás a 8. oldalon!

Next