Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-10-12 / 39. szám

e auf — “ ■ * ■ SL M ife *1909 ii ‘oSBomo MM i oiooun nM M BggB M^ 1M A ■ M| (CALIFOkNi A HUNGÁRIA NsT " (UPS 084-440) October 12, 1984 An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 . _ Single copy in the US 40 cents LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN.DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents. - VOLUME 62. No. - 39. DR.NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET Megnyílt a UN 39. ülésszaka. A UN létéről, szükségszerűségéről, keleti „block” szolgálatáról, nyugat-ellenes­­ségéről már sok vita látott napvilágot. A UN egyik komoly alintézményé­­nek a Párizsban székelő UNESCO-nak kifejezett Harmadik Világ orientációjáról, keleti „klubszerű­ségéről” részletesen megemlékeztünk, sőt arról is, hogy a US bejelentette szándékát az intézményből való kilépésre, a tá­mogatás megszüntetésére. A New Yorkban székelő UN főhi­vatal ügyében még nem tartunk itt, de egyre többen ellenzik az intézmény Amerikában való működését. A főtitkár a perui Javier Perez de Cuellar, míg a jelen nagytanács (general assembly) elnöke a zambiai — afrikai — Paul Lusaka. A UN- nek jelenleg 158 tagja van, s most érkezett be a 159. a volt Borneo sziget, úgyis mint új állam, a Brune-i szultanátus. Minden tagnak, tehát a 159 tag mindegyikének (bármekkora is legyen) egy szavazata van. Az „alultáplált” fejlődés alatt lévő (politikailag is bizonytalan) országok teszik ki a tagok nagyobb számát és így a nyugattal (a technikailag élenjárók­kal) szemben számtalan esetben és egységesen kritikusak, az­az az úgynevezett Harmadik Világ egyre nagyobb számú or­szága, uralja­ a helyzetet és tervszerűen, szervezetten (mint egy klub) ellenségeskednek. Ez alakította ki annak szükségét hogy a US­AN-beli követe (aki egyébként párt­tagságilag de­mokrata) Jeana Kirkpatrick tiltakozzék a UN nyugat-ellenes­sége ügyében, az egyes propagandista hangadók szervezkedé­se ellen, s követelje a frakció-szerű működés megszüntetését. Ezen a „generál assembly”-n jelent meg (az ülésszak megnyi­tásán) Reagan elnök (9-24-én) és utána 2 nap múlva a USSR nevében és megbízásából a szovjet külügyminiszter Sztálin (a néhai) közvetlen munkatársa, Gromyko. A US elnöke a két nagyhatalom közeledését javasolta, az érdekelt miniszterek rendszeres időközönként való összejö­vetelét az aktuális problémák megvitatása céljából, valamint az államvezetők megszabott terminusonként történő csúcs­találkozását ajánlotta. Félórás beszédjének hangja és tónusa, valamint tartalma a békülékenységet és barátságot hívta te­temre. A beszédet a 159 ország képviselője tapssal, felállva köszönte meg, de a szovjet és az általa vezetett tábor egyszer sem ütötte össze tenyerét. Gromyko, a vezér savanyú arccal hallgatta Reagan mondanivalóit. A válasza is ilyen savanyú, „nyet”-tel teli volt. A szovjet (és természetesen csatlósai is) úgy találta, hogy Reagan a katonai fölény és a szuper Amerika hangján jelentkezett a UN előtt. A mindenható szovjet külügyminiszter (egyesek szerint Cser­­nenko kiszemelt utódja) UN előtti beszédében 1946-tól vé­gigvezette a volt szövetségesek történelmét s mindenért ki­zárólag Amerikát okolta, hibáztatta. A szovjet békeapostol­­ság ismert és megszokott közhelyeit idézte. Igy:a Reagan adminisztráció fegyverkezési tempójával „átlépett a rubiko­­non”. . . Pershingjeivel közveszélyessé tette a világbékét” .. megmérgezte a légkört provokatív intrikájával’. . . immáron a légűrből is veszélyezteti a békeszerető szocializmust: . . . a kis Grenada elleni barbarizmusa, a déli latin országok elle­ni háborúja, Libanon elleni akcióba „szuverén és el nem kö­telezett Afganisztán” (??) elleni sötét intrikája. . . nem azt a békét igazolja, amit a US elnöke UN előtti beszédre sugallt. Ennek ellenére hajlandó a szovjet, — mondotta Gromyko — felvenni a tárgyalás fonalát még a leszerelés kérdésében is, de a US-nek a szovjetet „fenyegető rakétákat Európából” el kell távolítania és a Reagan által hangoztatottakat tettek­kel kell kitölteni. A beszédet követően a jelenlévő US külügyminiszter Shultz csak annyit mondott: „Gromyko beszédjében megha­misította a történelmet”. . . . A jobb, bal- és középoldali saj­tó részletesen foglalkozott Gromyko beszédjével, a beszédet megelőző Shultz-Gromyko találkozással, valamint a beszé­det követő Gromyko-Mondale tárgyalással. Mondale ugyan mentegette a helyzetet, mondván szerinte most van az alka­lom a két nagyhatalom közeledésére, de általános szólama-Folytatás a 2. oldalon! A KÍNAI kommunizmus 35 ÉV UTÁN 1949-ben, 35 évvel ezelőtt hirdette meg Mao Kína leghíresebb épü­lete, a „Mennyei Béke” kapujából a kínai kommunizmus győzelmét, és uralomátvételét. Az eltelt 35 év alatt úgy látszik, nem sok valóban hiteles információt sikerült beszerezni Népi Kínáról. Most, 1984. októ­ber 2-án először tartotta meg az „új” Kína a kommunista hatalomát­vétel parádés megünneplését óriási katonai arzenál felvonultatásával, egyben legalább félmillió civil éljenző részvételével. A jelenlegi kínai nagyságok ugyanannak az épületnek a teraszáról köszöntötték az ün­neplőket, mint annak idején Mao, a kínai kommunizmus (részben már detronizált) atyja. A katonai parádén 6,000 katona, 400 tank- és gép­kocsi, 94 repülőgép stb. vett részt, s ami a rendkívüli,interkontinentá­lis rakéták (atomtölthetők, 8,000 mérföldre is lőhetők, stb) is látha­tók voltak. A felszerelés egy része, ha nem is szovjet, de szovjetről kopírozott kínai gyártmányok. A parádét Deng, a cím nélküli kínai fő­nök uralta, aki 12 perces beszédet is mondott, melyben csak a véde­lem szükségét és a készenlétet hangsúlyozta, nem jelölt meg se bará­tot, se ellenséget. A felvonuló civilek a társadalom minden rétegét kép­viselték. 3 napos munkaszünetet rendelt el a vezetőség az ünneplés tartamára. A beszédben Deng egy mondatban megemlítette a Nemze­ti Kína által elfoglalt Taiwan felszabadítását, de hangsúlyozta békés eszközökkel. A felvonulás maga 2 órás volt. A parádé politikai­ és ka­tonai jelentősége nagy, főleg annak váratlansága, holott az előkészület régen folyt. A legérdekesebb a vonatkozó képeken az, hogy a felvonu­lás Lenin és Sztálin óriási képe alatt történt. AZ AUTÓGYÁRAK ÉS A SZAKSZERVEZETEK új mun­ka­szerződést tárgyalnak, szá­­monkérik a vezetők kasszából kiemelt millióit és a jó munka fejében részesedni kívánnak a gyárak óriási hasznából. AMERIKA SÚLYOS politikai betegségben, „politikai mániá­ban" szenved. Lassan senki nem akar dolgozni, mindenki politi­zálni akar, a legkönnyebb pályát szeretné választani, azaz jól fize­tett politikus kíván lenni. A tör­vényhozók számát mindenféle trükkel szaporítani akarják, hol­ott egy tizede is elég lenne a je­lenlegi tábornak. GRENADÁBAN NINCS ko­moly közép­párt, ismét a radiká­lisok törtek fel. ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi 6 3 ÉVFOLYAM HÍREX a nyugtalan világból DÉLRŐL NEMCSAK A LATI­NOK vándorolnak be törvényte­lenül, hanem 90 különböző or­szág (e célból, odautazó) nem kí­vánatosai lépnek be a US-be. Csak El Pasonál naponta nagy­számban fognak el a világ min­den tájáról valókat, akik valahol délen partraszállanak és jönnek északra. A Fehér Ház látogatóit már kutyák is szaglásszák, keresik a robbanóanyagot. AZ AMERIKAI KÖZGAZDA­SÁG jelenleg a világ No. 1-e. Ide hozza minden országbeli pénzét kamatoztatni, vagy befektetni. E célból veszik a dollárt s így a dollár szupererős a nemzetközi piacon, mert túl keresett. Hit, remény, és a szavazat A vallás keveredik a politikával, vagy a politikában kell legyen „hit és remény”, figyelem nélkül arra, hogy a vonatkozókat melyik egyház, vagy szekta és milyen biblikus intonációval hirdeti, vagy képviseli? A „hit, remény és szavazat” között igenis van összefüggés, hirdetik a higgadt politikusok. A vallást az alkotmány különválasztotta a politi­kától, de a helyes értelmezés szerint a vallásgyakorlás, az egyházak mű­ködése és igehirdetése az, amit el kellett a politikától határolni. A je­len választási harcban az egyik párt elnökjelöltje vádolja a másikat, hogy politikája „céljaira” használja a vallást, holott a másik csak azt hirdeti, hogy sok vallás, de csak egy Isten van, s az egyisten „hitet” an­nak főleg a gyermeknevelésre lényeges elemeit vissza kell vezetni a köz­életbe, mert arra nagyon is ráfér. A politikai ellenfelek nagyítóval ke­resik az egymás ellen kiélezhetőket. Ebben a kérdésben azonban na­gyon sántít a „vallás” cím alatti vitaanyag megpolitizálása, mert nem egyházi szektákról, azok ténykedéséről és politikai vonatkozásairól van szó, hanem „hit”-ről, melyet nem sajátíthat ki magának semmi­lyen címletű egyház, de a politika sem. Végre, valaki, aki megengedi gyerekeinknek (talán meg is tanítja), hogy imádkozzanak, vagy pár pillanatra magukba szálljanak, mielőtt a köznapok harca beköszönt rá­juk. . A Gromyko taktika ködbe burkolt fenyegetésekkel, alap nélküli panaszokkal meghátrá­lást, engedményeket akar kicsikarni. Jelenleg Gromyko még annak az árát is megszabta, hogy a szovjet egyáltalán leüljön a tárgyalóasztal­hoz. Mielőtt a szovjet meghirdeti a USSR-US újabb tárgyalásokat, kö­vetelni fogja a szovjet a US-től az „antisatellite" fegyverek további kí­sérletének a leállítását, stb. Most, hogy Gromyko tudja, hogy Reagan újraválasztása előtt felették kívánatos lenne egy USSR-US csúcsérte­kezlet, annak árát pontosan meg fogja szabni, így kap a szovjet 67 év óta a semmiért valamit. A SZOVJET MINDENT meg­tesz Reagan újraválasztása ellen. A jelen demokrata elnök­jelölés során Hart volt a szovjet favorit­­ja, mondván Kennedy jellegű, de sajtója Mondale-nak drukkol. Az amerikai választást kaotikusnak, korruptnak, a kommunista nép számára alkalmatlannak ítéli, hi­szen ott ugyanaz a 18 millió párt­tag kiválasztottja ülteti be a 274 millión uralkodó nagyságo­kat, halálukig tartó állásaikba. NEMCSAK A REPUBLIKÁ­NUS, és demokrata párt állít je­löltet, hanem a libertarian, a Citi­zen, a kommunista párt is. Lyn­­don LaRouche a US Labor Party megalapítója demokrataként in­dul komoly táborral. Több jelölt csak „fan"-ból, kellem­játékból próbál feltűnést kelteni. A nyugati népesség-csökkenés Európában csak Görögország és Írország népesedik, a többi ország­ban nincs lakosság-szaporulat. A magyar népesség-statisztika a követke­ző: 1984. január 1-én az ország lakossága 10,679,000. 1982-ben­ 21 ezerrel több volt. 1983-ban 128 ezer gyerek született, 6,000-el kevesebb, mint 1982-ben, de 149,000-n haltak meg, 5,000-el többen, mint a megelőző évben. 1983-ban 11.9 élveszületést és 13.9 elhalálo­zást mutat a statisztika (ezer lakosra). Ugyanakkor Románia kommu­nista diktátora 1990-re a jelen 22 millióról 25 millióra kívánja szapo­rítani Románia lakosságát (a románokat, nem az erdélyi magyarokat) SAJTÓBÁL 1985 FEBRUÁR 2-ÁN LESZ!

Next