Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-10-19 / 40. szám

CALIFORNIAI # Tbi^ J (C ALI FÓR N I A HUN6ahi»,... . (UPS 084-440) October 19, 1984 I _____________________________________________________ Statement in the 9 page An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 Single copy in the US 40 cents > ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN.DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents. - VOLUME 62. No. - 40. ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi 6 3 ÉVFOLYAM DR.NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET Egy újabb amerikai választási harc közepén, a nyugat-európai bizonyta­lankodás delelőjén és a sztálini orosz külügyminiszter, Gromyko ismételt fenyegetései árnyékában érkeztünk el a magyar forradalom 28.-ik évfor­dulójához. Ha visszaidézzük 1956 őszét és emlékezésünk vé­gigszalad a 28 esztendőn valamennyiünk ijedten áll meg egy­­egy stációnál. Még roham lépésekben is nehéz követni az ese­ményeket, melyeket feledni nem lehet és nem is szabad. A reminiszcenciákból, — sajnos — egyre inkább kimaradnak az 1956 előtti, az 1949-1956 közötti borzalmak, Rákosi­ Ge­­rő véres rémuralmának részletei. Sokan „igyekeznek” elfe­lejteni. 1984 a könnyű feloldozás éve lett: a megbocsátás és megalkuvás esztendejének is minősíthetnénk. Úgy is le­hetne mondani, hogy a vasfüggöny ügyes és kegyes politiká­ja gerinctelenné formálja még azokat is, akik 56 valódi poli­tikai menekültjei. A híd épül, sőt már virággal­ teli az út visz­­szafelé, legalábbis az ügyes propaganda beállítottságában.Az árulónak, hazátlan bitangnak minősített emigráció tagjai nyu­gatra szakadt hazánkfiai lettek, ha van hazafelé szánt dollár­juk. . . És az 56 célját és emlékét hűen szolgáló emigráció immáron kénytelen belsőleg küzdeni a sorait is megbontó propaganda ellen. Ezt a küzdelmet sok minden nehezíti. Ezek között a nyu­gati politika kapkodása is. Az a kapkodás, mely maga sem tudja hol áll a vasfüggönnyel és annak urával, a szovjettel. A szovjet ugyanis (hivatalosan, félhivatalosan, vagy fedőnév nélkül) a vasfüggöny egyes országainak olyan nyugat­ felé ka­csingató politikát enged, főleg nemes valuta inkasszálás cí­mén, mely a nyugataikat megtéveszti. Egyes nyugati hivata­losak (talán csak és különösen a naivak) ezt az inkasszó ak­tust félremagyarázzák: politikai közeledésnek, a szovjet be­folyás csökkenésének tudják be. Meg akarják ragadni az al­kalmat, hogy ezen keresztül, illetve ezáltal ne csak keresked­jenek, hanem politizáljanak is. Egyidejűleg azt is látnunk kell, hogy a nyugati politikai atmoszféra valamiféle változást ígér. 40 év óta először tagadja meg a hivatalos Amerika a yaltai egyezményben foglaltak Európát megosztó magyará­zatát. Ugyanakkor a szovjet főkiküldött fenyegetései, vészt­­jósló nyervei sűrű ködöt eregetnek minden remény elé. A sokféle és sokszínű égi jel azt is hírül adja, hogy a vas­függöny nacionalista politikája egyre hangosabb. A nemze­tiségek saját politikát, saját jövőt akarnak, egymásnak és egy­más között akarnak élni. Történelmi adottságaikat hangoz­tatják a saját múltat, melyből a jövőt lehet építeni. Ezt a szovjet ijedten regisztrálja. Tudja, hogy nagyrészben szlávo­­kat tart uralma alatt, kivévén a magyarokat és a németeket (a második háború utáni zsákmányból). Ez utóbbiak már közveszélyesen kacsintgatnak nyugat felé, mármint a kelet­német leválasztott ország Nyugat-Németország felé olyannyi­ra, hogy a további barátkozást, le kellett a szovjetnek tilta­nia. Papírosok és szuronyok szülte természet­ellenesség csak a hatalmaskodók agyrémének szülötte. Ezt most már a Nagy szláv Birodalmat álmodók látják legtisztábban. Most már ők is hallják az óriási orosz medve szláv világot betöltő hangját. Ezt a hangot hallja, de ma már nem vonatkoztatja magára a német, s talán majd a magyar sem. Immáron világos mindenki előtt, az egész világ előtt,hogy az 1956-os magyar hősök vére szülte meg mindazt, amit ma a vasfüggönyön innen és túl enyhülés néven tart nyilván a világpolitika. 56 hősei nemcsak egy fuldokló nemzetnek ad­tak életet, hanem a világnak is, hitet és reményt hoztak, ta­lán utat is mutattak. Ezt nem a politika, a politikusok szül­ték ezt kizárólag és egyedül a magyar nép és a magyar hő­sök vére produkálta. A világpolitikát kiértékelők is úgy látják, hogy a Kremlben is válság van, politikai és gazdasági egyaránt. Nemcsak az eu­rópai nacionalizmus kopogtat kapuin, de túl sok immáron a kenyérre­ váró vazallus is, holott kenyérből a szovjet népnek is kevés van. 1917 óta a félhivatalos Amerika (az Amerika II.-nek ismert hatalom) segíti a marxi világot. Vajon, illetéke Folytatás a 2. oldalon! A LEVEGŐ ÉS VÍZFERTŐZÉS PROBLÉMÁJA A civilizáció­, a termelés-, a gyáripar fertőzik meg a levegőt és a vi­zet: ezek okozzák a növények, az állatvilág­ és valamennyi élő, vagy él­ni akaró lény halálát, illetve rontják meg életét. Polluciónak nevezik kultúrnyelven. Az őszinte kritikusok bevallják, hogy üldözése elsőren­dű kötelessége a világnak, de elismerik, hogy a velejárók és költsége „luxus”, illetve óriási áldozatot igényel. Olyan álláspont is van, hogy a több és hasznos termelés, gyáripar, átkos velejárója a levegő- és víz­fertőzés. A termeléskorlátozás, vagy annak regulázása, elimináló beren­dezések stb. beállítása néha a termelési költségek realitását bolygatja meg. A „gazdag kapitalisták”, így Amerika is kénytelen néha megtor­panni a polluciót gátló, vagy kiküszöbölő tervekkel járó kiadások előtt Itt is és számtalan nyugati országban „ecologus” politikai pártok mű­ködnek, melyek harcban állanak a termelő világgal és követelik a pol­­lució megállítását. Nyugat-Németországban a Greens párt utcai harcot folytat a német termelés ecélból való átalakítása miatt. Ugyanakkor a párt is megijed az e célból beállítandó költségvetéstől, mely megzavar­ja a termelés realitását. Immáron a Szovjetben is nyilvánosan küzde­nek a pollució ellen. Nemcsak az amerikai Contemporary folyóirat, de még a szovjet-szibériai Eko is feltárja a „smog”, a gyárak okozta víz és levegőfertőzést, a Dnyeszter fertőzöttségét, stb. Egyidejűleg azon­ban papírra vetik azt a „luxust”, is , mely kiadásként hozzájárul a termelési költségekhez, hogy a fertőzöttség megállítható, illetve korlá­tozható legyen. A termelési-konkurrencia-roham egyben roham az em­ber, az élőlények, a természet ellen is: a civilizáció mérgezi a levegőt, a vizet, az életét. HOGY HÁNY ILLEGÁLIS jön be Amerikába, azt senki nem tudja, a kérdés teljesen gazdát­lan, a törvényhozás hátrál, a nem­zeti érdek védelmében negatív. Egy régebbi statisztika szerint évente kb. 160,000-en elvándo­rolnak innen, ebből 27,000 itt született. Hol és mennyire szaporodik Földünk lakossága? 1830-ban még csak 1,2 billió (milliárd) ember élt ezen a glóbuson: ma 4 billió, a század végére 6 billió, 2020-ra legalább a jelenlegi kétsze­resével számolhatunk, ha a jelen szaporodási ütemet meg nem állítjuk. A szaporodás mérvében vezet Afrika, majd Ázsia, utána Latin-Ame­­rika, a US és Európa kb. ugyanolyan szaporulatú, mint volt, azaz kb. 0.7%-os, míg Afrika minimálisan 3%-os „sebességgel" nő. A NYUGAT-NÉMET BELSŐ bomlást okozó Green párt baj­ban van. A pártalkotmány sze­rint a főszervező Petra Kelly és egy másik vezér, Rónald Vogt át kellene adja parlamenti helyét a soron következő (rotációra váró) tagnak, vagy meg kell váljon a párttól. Ez utóbbi esetben azon­ban a párt parlamenti létszáma nem éri el egy ellenzéki párt megkívánt létszámát. A LÍBIAI DIKTÁTOR Kha­daffy állítólag fel akarta robban­tani az egyiptomi asswani gátat. Egy Líbiából átmenekült pilóta hozta a vonatkozó adatokat. A VILÁG FELE FÉLHÁBO­RÚBAN van, ez rosszabb, az egész háborúnál, mely valahol és valamikor véget kell érjen. MONDALE ELNÖKJELÖLT teljesítette a női szervezetek kí­vánságát és női alelnököt vett ma­ga mellé (helyesen), de ha min­den „nyomásnak" enged, hol lesz a függetlenség? AZ ÁLLATVILÁGBAN A KE­RESZTEZŐDÉST folytatják a kísérletezők. Egy színbarna egy­színű ló zebra gyereket szült (egyelőre mesterséges terméke­nyítéssel). Anya és kis­ zebrája jól vannak és viszonyuk is kellemes. A fogamzás és szülés között 366 nap telt el. HÍREK a nyugtalan világból GENFBEN ÜLÉSEZIK az af­rikai éhség- és vízhiány kongresz­szusa. Öt millió afrikai van ván­dorlásban egyik országból a má­sikba vizet és táplálékot keres­ve. A helyzet tragikus. A SZOVJET EGY ÚJABB tá­madásra ösztönzi megfogyatko­zott afgán szövetségesét az afgán nép ellen. A szovjet katonák is lelkesedés nélküliek, hát még az afgánok. Az afgán partizán haza­fiak végre egyesültek egy vezető­ség alatt. BULGÁRIA ÚJ KÖVETET küldött Rómába, a pápa elleni merénylet óta ugyanis nem volt követ. Az új követ a No. 1. bul­­gár-szovjet kém, az olasz külügy­miniszter halogatta a megbízóle­vél átvételét. A szovjet ipari kémkedés Az amerikai műszaki érdekeket nagyon silányan védik, panaszolta Thomas H. Kerbs a műszaki védelmi elhárító szolgálat egyik tagja. Kerbs azt állítja, hogy a szovjet TU 114-eseket jogosan nevezik Concor­deviinak, mert a francia- angol Concord repülő­gép másolata. Kerbs szerint a szovjet rövidesen kijön a légűrhajóval, mely kopírozza az ame­rikait. A US-nek 7 billiójába került a jelenlegi űrrepülő terv. A szovjet ingyen , jut hozzá” nagyszerű beépítettjein keresztül, hirdeti Krebs. A svájci, számmal jelölt bankbetétek Egyes országok kormánya egyre erőteljesebben követeli a svájci kor­mánytól, hogy szüntesse meg a „szám" bankbetétek körüli misztifiká­ciót, mert korrupt államvezetők, az alvilág, az adócsalók billiókat hor­danak ki az országból, és teszik be a bankba név nélkül, csak szám meg­jelöléssel. A nyomozás megállapította, hogy számtalan tolvaj közhiva­talnok ilyen szám­betétbe tette be a törvénytelenül szerzett pénzt, pld. egyes Harmadik Világbeli szegény országok vezetői billiókat hord­tak ki a népnek szánt pénzből (Sese Seko Zairéből, Bokossa v. közép­afrikai király, Batista, Trujillo, számtalan délamerikai junta-főnök és az iráni sah is a sok között). Állítják, hogy a svájci 350 billiós külföldi letétekből, vagy betétekből 50 billió lopott pénz. A Svájccal határos országok határőrei száz­számra fogtak el személyeket, akik hatalmas összegekkel kofferjaikban Svájcba igyekeztek számbetéteket nyitni. A svájci kormány habozik, a szavazók is, mert ez „nagy üzlet". Nagy üzlet volt az is, hogy a háborús betétek nagy részét „elévülés" címén a svájci állam zsebre tette. A pénznek nincs szaga, de ennek immáron túl­ kellemetlen szaga van s Svájc kénytelen lesz „visszamenni" a be­csületes bankolás normál keretei közé. A jelen választás, illetve szavazá­sok előtt azonban a svájci bankok ijesztegető közleményeket bocsátot­tak közre, figyelmeztették a szavazókat, hogy „bármilyen" bankre­form óriási gazdasági visszaesést idézne fel, munkanélküliséget, tőke­hiányt, általános bizalmatlanságot a bankolás iránt, sőt az állam, Svájc iránt is, így a szavazók 3:1 arányban a reform ellen foglaltak állást, íme a „bank-semeleges-erkölcsös" Svájc. Hivatalos svájci útján a pápa is megbélyegezte a korrupciót fedező svájci bankolást.

Next