Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)

1986-07-25 / 28. szám

No. — 28. 1986. július 25. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Két lépcsőfokkal a többi fölött Folytatás a 7. oldalról de ezt a Macát még nem lát­tam, hogy el ne késett vol­na. Na, de szavad ne felejtsd szóval, annak a magyar kra­­peknak az öccse volt az, aki (emlékszel, mikor meglökte­lek a második perselyezés­nél? ) — ötöst tett a tányér­ba. Bár — mit mondjak, an­nak fiam, annyi öt dollár, mint nekem húsz cent. Az is kijött minden nélkül ide csu­paszon, annyiban csak, ami rajta volt. Előbb taxizott, aztán mindig nagyobb bulik­ba kezdett, akkor megnő­sült, senki sem tudta még akkor, mire. . . De persze, nem grófnőt vett el vagy valami nyápic Eszpresszó Jucit. Fenét, elvette azt a tenyeres-talpas Pirit. Hát csoda, hogy összedolgozták a fél világot? — Különben mindjárt meg­mutatom neked a feleségét is. Persze, soha sincsenek együtt. Látod, most is ott áll a másik oldalon amellett a kékruhás fiatal lány mel­lett, aki fekete szemüveget visel. Tudod miért? Mert kancsal szegény. Hordták már szerencsétlent a szülei Európába is, de hiába, nem tudnak vele semmit se csinál­ni. Most a karikalábú Fa­ragó gyerek udvarol neki, mert amúgy csinos lenne, lá­tod te is, főleg így hátulról.. Nem is lenne rossz parti a Jancsi gyereknek, még egy éve van az orvosi egyetemen a család ellen se lehet sem­mit mondani, csak öreg Fa­ragó ne inna annyit. Persze, nem az a fajta ivó, aki a második pohár után énekel­ni kezd, de a kocsiját már kétszer csendben összetörte és egyszer ő maga is már majdnem felcsavarodott a villanyoszlopra. De még min­dig kellemesebb társaság, mint ott az a hajlott hátú bajuszos pali hóna alatt a köteg újsággal. — Jól nézd meg, az a Kál­mán, még lesz hozzá szeren­cséd, amíg itt leszel. Neki is több van egy kerékkel. Huszonöt éve még mindig újságot árul, már a családja is szégyelli. Ne félj, te is meghallod majd a szöveget: ,,Voronyezstől Püspökla­dányig”, meg hogy az árvi­zes Bonczos Miklóst is ismer­te. De azt majd úgy mondja el, mintha az árvizet is ő csinálta volna a történethez. Most a Maca első férjének a második feleségével beszél­get. Annak a húga is most volt különben itt Félegyhá­záról három hónapig, mint te. Úgy volt, hogy itt is ma­rad és férjhez megy, de az­tán hazament, mert nem bírt kijönni Ferivel, azzal a kéknyakkendős görbe pali­val, oda nézz, aki arra a fe­hér Mercedesre könyököl, — mert — ja, fiam, — embere válogatja. . . De én is azt mondom, a boldogság még mindig többet ér, egy Merce­des kocsinál, bár azért egy kicsit sajnálom, hogy így történt, mert a Feri azért nem rossz gyerek. Elvégre itt minden centért kemé­­­nyen meg kell dolgozni, itt nem lehet a munkát ellö­työgni, aztán fusizni, mint nálatok. — A Jenő rá a példa ott a fa alatt, abban a hülye szí­nű pepita nadrágban, mint Zoli bohóc. Két házat lóver­senyezett el eddig, Laci per­sze régen lelépett mellőle, most még a Hermina nővér­nek, a Kínából jött magyar apácának is tartozik huszon­három dollárral. Na, és lá­tod ott azt a szemüveges nőt, aki most száll be abba a fekete kocsiba? A kocsit ne irigyeld, még nincs kifi­r­­etve. Persze, nem mer ide nézni, nehogy köszönni kell­jen neki. Argentínából jöt­tek, állítólag (én nem tu­dom) a férjének valami van a füle mögött, ezt a Gyula rokonai mesélték, mikor Floridában voltunk náluk tavaly. Állítólag a jugo lá­gerben voltak együtt, még ötvenhétben. Valaki felis­merte a férjét egy magyar bálon­­, most az egész a fülébe jutott, azóta nem mer köszönni. Azt hitte, itt már nem ismeri majd senki őket? — Jaj, még a Rózsit akar­tam neked feltétlen megmu­tatni, azt se tudom, hova tűnt el ilyen hirtelen, az előbb még itt volt. Na, ha azt megismered, meg a mám­­asz férjét! Igaz, a Rózsi mellett nem is lehet szóhoz jutni, de azért jól kijönnek. Rettentő nagyra vannak gye­rekükkel, a Danikával: az volt az a lapátfülű kamasz, akinek elől nincs foga és mi­se alatt a ministránsok kö­zött mindig röhögött. Nézd már, most veszem észre, ki­ürült a templom eleje. Úgy látszik, mindenki hazament. Pedig a Légrádinét — nincs egy perce — még ott láttam pletykálni a süket Svobodá­­néval a kerítés mellett, a kő­könyve. A fedőlapot tervezte: Egeghy Péter. — Mao Tse Tarig 82 éves korában elhunyt. — Olasz est a szerkesztőségben, Del Medico Erzsébet rendezésé­ben. Szerepelnek Abonyi Lász­ló, Kovács Blanche és Vágó Klári — Ybl Miklós Hawaiiból közli, hogy az ottani Magyar Klubnak 150 tagja van. — Egy cikk Lugosi Béláról, aki eredeti nevén Blaskó Béla volt, Lugoson született, on­nan hozta nevét. — Ft. Hun­tér Vadász János megkezdte szolgá­latát az alhambrai Baptista Egy­háznál. Sokan a felsoroltak közül már csak odafentről néznek le ránk augusztus 3-án. A régebbiekről teszt alatt. Milyen kár, már a páter is hazament. Pedig tőle akartam megkérdezni, Rakamaziék miért nem jár­nak újabban templomba? — Na, akkor igykezzünk mi is, fiam. Jobb, ha csip­kedjük magunkat, még be kell főznöm a levestésztát is, a jelen generáció már nem is hal­lott, de megérdemlik, hogy egy másodpercre emlékezéssel adóz­zunk nekik. Most pedig, itt a fél évszázados arany jubileum küszöbén aláza­tos szívvel adok hálát a Minden­ható Úristennek, hogy a fáklyát tovább vihetem, amihez erőt és képességet adott és ígérem, hogy amíg Ő akarja, betöltöni az álta­la kijelölt hivatást magyarságunk drága anyanyelvünk és nemzeti örökségünk megőrzésére, honfi­társaim iránti olthatatlan szere­tettel. FÉNYES MÁRIA A JORDÁNIAI KIRÁLY kiuta­sította a palesztin szervezeteket (a PLO-t) Jordániából. Jordánia 60%-a palesztin­­ nyomorban él­nek. JUBILEUMI SAJTÓNAPOK Folytatás a 6. oldalról 9. oldal AMERIKA, — állítják, — kifele jobban humanista, mint benn az országban. Az export-import mérleg erre különösképpen figyel­meztet.

Next