Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)

1986-09-12 / 35. szám

^ CAUFORKIAI | est“9 t­ijk jAk D C jA |f*| JoLOEST Hungarian | (CALIfORNIA HUNGÁRIÁN S) J0MissisZl P a 3­ (UPS 084-440) HA | g £ g September 12, 1986. • 0* an Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 £ £ ______________________________________________________________________________________________________________________ ÉVFOLYAM © Single copy in the US 40 cents —1 •LES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cen,s VOLUME - 63. No. - 35. Í­AY ENDRE: VILÁGHELYZET Glóbusunk második területileg legnagyob­bika Afrika. Az első Ázsia, ahol 16 millió négyzetmérföldön közel három milliárd em­ber él. A tizenegy millió négyzetmérföldnyi Afrika lakosai kb. 600 milliót tesznek ki - 1979-es adat­­. A világ lakosságának kb. 12%-a él Afrikában. Ebből alig van fehér pol­gár, hétmilliónál nincs több, s ezek is legjavában a Dél-Afri­kai Köztársaságban és a volt német gyarmaton, Namíbiában élnek, na meg az északi (volt francia) országokban. Ha az egyiptomi és a szumír történelmet, kultúrát és a ve­lejárókat ezúttal nem érintjük, melyek a feljegyzett történe­lem első legalább ötezer évét jelentik, vagy a sárga világ pil­léreit átlépjük, azt kell rögzítenünk, hogy Afrika a glóbus ősi földje, melyet félve közelített meg a felfedezés, legalábbis az angol, portugál és holland. Miután sikerült az európaiaknak „meglelnie”, a felfedezők behívták Afrikába országrendjü­ket és gyarmatosítottak. Afrika az európai gyarmatvilág ga­rázdaterülete volt, illetve lett. Ez a gyarmatosítás a fehér és fekete fajtát - visszafele nézve az eseményeket - alaposan szétválasztotta, talán minden tekintetben és vonalon elkülö­nítette egymástól. Az emberkereskedelem is megindult Af­rikából, főleg az angolok gyakorolták. Az itteni feketék őseit is az angolok közvetítették Amerikába (rabszolgának, pénzért). Az első világháborúval is, de a másodikkal teljesen megvál­tozott Afrika státusa, helyzete és politikája. A gyarmatosí­tók az egyes területrészeket különböző országneveken meg­szabadították kényszer-országlásuktól, egyes afrikaiak fegy­vert is használtak „szabadságuk” elnyerése, vagy meggyor­sítása céljából. 1914-ben Afrikát angol, francia, német, bel­ga olasz, portugál, spanyol gyarmatosítók uralták. Függet­len csak Abesszínia, és időlegesen (címben) Libéria volt, északon (Tunéziából) és Afrika közepéről először a németek vonultak ki (a vesztes első világháború után). Hogy melyik volt a „legjobb” gyarmatosító azt utólag nehéz hitelesen el­dönteni. Az északi részt és a hatalmas afrikai középterületet a franciák foglalták el, s bár légióik kegyetlenek voltak, a rosz emlékeket legelőször a franciáknak felejtették el az afri­kaiak, s a franciák több területre visszaszüremkedtek. Eb­ben a franciákat főleg nyelvük segítette, melyet büszkén használnak még egyes törzsek is. A kiértékelés egy része azonban a portugálokat tartja a legmegértőbb gyarmatosí­tónak. Az Afrikába küldött portugáloknak sikerült együtt­élni az afrikaiakkal (pld. Angolában, Mozambikban). Ennek ellenére 1975-ben a nagy függetlenségi lázban pld. Angolá­ban fegyverrel űzték ki a portugálokat, azokat is, akik már velük együtt éltek, vagy hozzájuk színesedtek, beházasod­tak, stb. Egész Afrikán erőt vett a hatvanas években a fekete szupre­­mácia, a fehérek kiüldözése, a függetlenkedés, holott szám­talan területen hiányoztak (részben a gyarmatosítók hibájá­ból) a politikai és gazdasági adottságok a független ország­osra. Sok helyen akadtak felelőtlen „vezérek”, akiknek az „elnökség”, meg egyéb hatalom volt a fontos, semmi közük nem volt a nép érdekéhez és sorsa jobbrafordításához. Szer­te Afrikában számtalan ilyen káoszt rögzíthetne a történe­lem, de a fekete új -néha megfélemlítő — hatalom igyekszik átlépni a realitásokon. Minden bizonnyal az időközi törté­nelmi példák igazolják, hogy a feketék fehér­ gyűlölete még esetleg a gyarmatosításból és a rabszolgakereskedelemből eredően néha szélsőséges, méreteiben is, néha igazságtalanul lángol intenzitásában. (Ezt alappal, vagy alap nélkül a délaf­rikai helyzet tanúsítja) 70%-os színes-fekete világ „csak” politikai hatalmat akar, holott ezzel a rendkívülien értékes terület és ország legalábbis átmeneti időre,­­ ebek harmin­­cadjára kerül.) A fehér embernek - állítják - nincs joga minderről térké­pet rajzolni. Ezért hadd mutassunk be ez ügyben egy feke­tét (a The Wall Street Journal 86 június 2 száma újján), és­pedig Jónás Savimbi jelen angolai UNITA vezér személye-Folytatás a 2. oldalon KÍNA FEGYVERVÁSÁRLÁSA IDEGESÍTI JAPÁNT Tudvalévő, hogy a második világháború befejezésével az új Japán al­kotmányt a US (McArthur generális) diktálta. Ez a jelen Japán alkot­mány korlátozza a japán fegyverkezés lehetőségét, illetve annak csak védelmi kereteit kívánja szolgálni. Negyven év (az új alkotmány szü­letése) óta Távol-Keleten előre nem látható változások történtek. Ja­pán és Kína évszázados ellenségek (voltak). Japán Kínát is megszállta, így Kínának van félnivalója Japántól, de az újabb kínai fegyverkezés komoly gondot okoz Japánnak is. Kína valóságos fegyverkezési hisz­tériába kezdett. Amerikával megállapodott bizonyos fegyverszállítás­ban, a US Kínában muníció­gyárat is szerel fel (kb. 100 milliós költség­gel), de Kína Brazíliából, stb. is importál többféle hadifelszerelést és technológiát, sőt megbízottai járják a világot, s keresik a számukra megfelelő katonai modernizálási anyagot. Japán Pearl Harbor 44. évfordulóján (1941. december 7.) nem hall­gatja el aggodalmát, hangsúlyozza, hogy a US sem Japánnal, sem a többi távolkeleti nem kommunista országokkal nem tárgyalta meg ezt a fegyverszállítási akciót, (hisztériát). Egyáltalán nem ismerik a Rea­gan adminisztráció távolkeleti hosszabb­ lejáratú politikáját, s nagyon nem biztosak annak bölcsességében. A világsajtó a kínai politikai vonalvezetés egyensúlytalanságát is emlegeti. Nyugat barátságát ingadozónak tartja, párt és adminisztrá­ciós vezetését következetlennek. Példaképp említik, hogy egyes kínai pártkörökben nyugatgyűlölet él. Ennek tudják be, hogy Peking Haidiai­ kerületében a nyugatról szeretet adományként érkezett 20 tonna ruhát elégették azzal a jelszóval, hogy az „ilyen" ruházat növeli az „idegen" befolyást, mely immáron betegséggé fajul. A SZERETET ADOMÁNYOK levonása az adóból 1983-ban nőtt. A 96.3 millió adózóból 35.2 millió 25.1 billióval többet állított be „charitable contribut­­ ion", azaz jótékony célra történt adakozásra, mint 1982-ben. A LEGKÜLÖNBÖZŐBB jóté­konysági alapok közül sok sán­tít. Most az Iranian Fund-ot vizs­gálják, sok a politika, a felforga­tás, s kevés, vagy semmi a jóté­konyság. KUBA SOLZENYITZINJE Castro most ünnepelte uralmának 33-ik évfordulóját. Egyidő­­ben itt Amerikában a Kubában született Armando Vailadares kubai költő kiadta 22 éves kubai­ börtön életének leírását „Against All Hope" (Minden remény ellenére). Egyesek úgy méltatják az írásművet, hogy ez Kuba Gulag története, s írója a kubai Solzenyitzyn. A kubai költő állítja, hogy Castro minden elképzelhető kegyetlenséget alkal­maz, és azt megtoldotta a Mao-féle távolkeleti újdonságokkal. Kubá­ban most van a Sztálin éra, — írja Vailadares — mert Castro csak most kell, hogy lássa 33 éves uralmi szélsősége teljes értelmetlenségét. Egyébként Castro nem tudja és nem is akarja 3 billiós adósságát nyu­gatnak visszafizetni, s az életstandard zuhan lefelé. A nikaraguaiak járják a világot Az „elnök" Ortega járja Amerikát hatalmas amerikai és nikaraguai biztonsági őrizettel. Az alelnök Európában próbálkozik propagandá­val. Az amerikai naivok (így a brooklyni methodista templom is) di­adalívvel várta a kommunista főnököt, aki Amerikában átkozza Ame­rikát, legalábbis vezetőit. A NN-ben elég fal mellett beszélt Amerika ellen, s nem őrjöngött érte a többség. Felesége Murillo mindenütt dur­va lekicsinyléssel emlegeti Amerikát. Ramirez Mercado alelnök végig­házalta Európát, de sehol nem hajlandók segélyt, kölcsönt adni, sőt a meglévőt követelik vissza, mondjuk teljes rizikó a nikaraguai hitele­zés. Az egyetlen ellenzéki lap betiltása és a katolikus egyház elleni akciók betették a kaput. Úgy néz ki, hogy a szovjet is felülvizsgálja nikaraguai költségvetését. Nikargua katonai tábor lett, senki nem dol­gozik, mindenki (még az ifjak is) katonáskodnak, s a kormánynak nevezett csatlósok csak az amerikai gyűlöletet szítják. Dr. med. ARMAND HAMMER úgyis mint a 87 éves amerikai olajüzlet­ember és mint az ameri­kai Occidental Petroleum elnöke minden nagy emberrel jóba van, a Fehér Házzal és a Kreml-el, mindenkori lakóival, a Bucking­­ham Palace és a pekingi Great Hall hivatalosaival egyaránt. Most Gorbacsov, Reagan és a kí­nai Deng között közvetít, nem­csak olajat. Közel egykorú fele­ségével járja saját repülőjén a vi­lágot. Minden repülőtérre been­­ gedik._ + — A SZENNY-ANYAG, különö­sen veszélyes (pld. a nukleáris). A melléktermék szenny elhelye­zése hatalmas problémává dagadt. Az életet, a közlekedést, a leve­gőt fertőzi és betegséget, sőt ha­lált okoz. Ez a civilizáció mellék­­terméke. Immáron „ellenkultú­ráról'' (vagy decivilizációról) ál­modoznak a rohanást kifogásoló ifjak. AFRIKÁBAN HOLOCAUST van. Több helyen. Etiópiában nem, vagy nemcsak az éhhalál arat, hanem a kommunista Mengistu és hadereje is, mely írt­ja a törzseket, főleg Eritrea tar­tományban. Az éhség is, meg a hadsereg is naponta külön-külön kb. 10,000 embert öl meg. TÚL SOK IDEGEN ORSZÁG­­BÓL beözönlő befektetésről „panaszkodnak". Nincs hova el­helyezni a tőkét jövedelmezően és biztonságosan. Még mindig Amerika a gazdaságilag, társadal­milag, politikailag a legstabilabb ország és a legnagyobb kamatot ígéri. — + — TÚL SOK A SKI-BALESET. Van, amelyik megtörtént, van amelyik kérdőjel, s csak a per folyik és a biztosítás (vele a ski területek használati stb. díja) nő. A perek, vagy a perlekedők nem kívánt mellékízt adnak a nemes sportoknak is. Ez az élet számta­lan területére elterjedt perjár­vány amerikai járvánnyá is elfa­julhat. HÍREK a nyugtalan világból HUGH J. McGEE v. US HAD­NAGY most, 67 évesen panaszol­­­ta el, hogy 24 éves korában, 1944 június 27-én Magyarország légiterén átrepülve B-17 bombá­zóját lelőtték és egy „táborba került, ahol éhezett.(? ) Még em­lékezünk az amerikai gépóriások-­ ra, a szövetségesekre, melyek ha­lált osztogattak a szegény magya­­roknak, akik vajmi keveset tehet­tek a háborúról. A PÁPA A 21 ÉVESEN parali­­tikussá vált, most 44 éves híres cambridgei professzort, Stephen Hawkingot, számtalan légűrkon­­cepció atyját nevezte ki a Ponti­­fical Academy of Sciences tagjá­­ vá. Hawking ugyanabban a pro­ fesszori székben (most gyógy­­szék, wheelchair) ül, melyben an­nak idején Sir Isaac Newton ült. AZ IRÁNI ELNÖK, Khomeini Zimbabwében járt és nem fogott kezet a vendéglátó Banana elnök kormánya 2 fekete női tagjával, és nem vett részt az ünnepi va­csorán, mert bort szolgáltak fel.

Next