Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)
1986-09-12 / 35. szám
^ CAUFORKIAI | est“9 tijk jAk D C jA |f*| JoLOEST Hungarian | (CALIfORNIA HUNGÁRIÁN S) J0MissisZl P a 3 (UPS 084-440) HA | g £ g September 12, 1986. • 0* an Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 £ £ ______________________________________________________________________________________________________________________ ÉVFOLYAM © Single copy in the US 40 cents —1 •LES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cen,s VOLUME - 63. No. - 35. ÍAY ENDRE: VILÁGHELYZET Glóbusunk második területileg legnagyobbika Afrika. Az első Ázsia, ahol 16 millió négyzetmérföldön közel három milliárd ember él. A tizenegy millió négyzetmérföldnyi Afrika lakosai kb. 600 milliót tesznek ki - 1979-es adat. A világ lakosságának kb. 12%-a él Afrikában. Ebből alig van fehér polgár, hétmilliónál nincs több, s ezek is legjavában a Dél-Afrikai Köztársaságban és a volt német gyarmaton, Namíbiában élnek, na meg az északi (volt francia) országokban. Ha az egyiptomi és a szumír történelmet, kultúrát és a velejárókat ezúttal nem érintjük, melyek a feljegyzett történelem első legalább ötezer évét jelentik, vagy a sárga világ pilléreit átlépjük, azt kell rögzítenünk, hogy Afrika a glóbus ősi földje, melyet félve közelített meg a felfedezés, legalábbis az angol, portugál és holland. Miután sikerült az európaiaknak „meglelnie”, a felfedezők behívták Afrikába országrendjüket és gyarmatosítottak. Afrika az európai gyarmatvilág garázdaterülete volt, illetve lett. Ez a gyarmatosítás a fehér és fekete fajtát - visszafele nézve az eseményeket - alaposan szétválasztotta, talán minden tekintetben és vonalon elkülönítette egymástól. Az emberkereskedelem is megindult Afrikából, főleg az angolok gyakorolták. Az itteni feketék őseit is az angolok közvetítették Amerikába (rabszolgának, pénzért). Az első világháborúval is, de a másodikkal teljesen megváltozott Afrika státusa, helyzete és politikája. A gyarmatosítók az egyes területrészeket különböző országneveken megszabadították kényszer-országlásuktól, egyes afrikaiak fegyvert is használtak „szabadságuk” elnyerése, vagy meggyorsítása céljából. 1914-ben Afrikát angol, francia, német, belga olasz, portugál, spanyol gyarmatosítók uralták. Független csak Abesszínia, és időlegesen (címben) Libéria volt, északon (Tunéziából) és Afrika közepéről először a németek vonultak ki (a vesztes első világháború után). Hogy melyik volt a „legjobb” gyarmatosító azt utólag nehéz hitelesen eldönteni. Az északi részt és a hatalmas afrikai középterületet a franciák foglalták el, s bár légióik kegyetlenek voltak, a rosz emlékeket legelőször a franciáknak felejtették el az afrikaiak, s a franciák több területre visszaszüremkedtek. Ebben a franciákat főleg nyelvük segítette, melyet büszkén használnak még egyes törzsek is. A kiértékelés egy része azonban a portugálokat tartja a legmegértőbb gyarmatosítónak. Az Afrikába küldött portugáloknak sikerült együttélni az afrikaiakkal (pld. Angolában, Mozambikban). Ennek ellenére 1975-ben a nagy függetlenségi lázban pld. Angolában fegyverrel űzték ki a portugálokat, azokat is, akik már velük együtt éltek, vagy hozzájuk színesedtek, beházasodtak, stb. Egész Afrikán erőt vett a hatvanas években a fekete szupremácia, a fehérek kiüldözése, a függetlenkedés, holott számtalan területen hiányoztak (részben a gyarmatosítók hibájából) a politikai és gazdasági adottságok a független országosra. Sok helyen akadtak felelőtlen „vezérek”, akiknek az „elnökség”, meg egyéb hatalom volt a fontos, semmi közük nem volt a nép érdekéhez és sorsa jobbrafordításához. Szerte Afrikában számtalan ilyen káoszt rögzíthetne a történelem, de a fekete új -néha megfélemlítő — hatalom igyekszik átlépni a realitásokon. Minden bizonnyal az időközi történelmi példák igazolják, hogy a feketék fehér gyűlölete még esetleg a gyarmatosításból és a rabszolgakereskedelemből eredően néha szélsőséges, méreteiben is, néha igazságtalanul lángol intenzitásában. (Ezt alappal, vagy alap nélkül a délafrikai helyzet tanúsítja) 70%-os színes-fekete világ „csak” politikai hatalmat akar, holott ezzel a rendkívülien értékes terület és ország legalábbis átmeneti időre, ebek harmincadjára kerül.) A fehér embernek - állítják - nincs joga minderről térképet rajzolni. Ezért hadd mutassunk be ez ügyben egy feketét (a The Wall Street Journal 86 június 2 száma újján), éspedig Jónás Savimbi jelen angolai UNITA vezér személye-Folytatás a 2. oldalon KÍNA FEGYVERVÁSÁRLÁSA IDEGESÍTI JAPÁNT Tudvalévő, hogy a második világháború befejezésével az új Japán alkotmányt a US (McArthur generális) diktálta. Ez a jelen Japán alkotmány korlátozza a japán fegyverkezés lehetőségét, illetve annak csak védelmi kereteit kívánja szolgálni. Negyven év (az új alkotmány születése) óta Távol-Keleten előre nem látható változások történtek. Japán és Kína évszázados ellenségek (voltak). Japán Kínát is megszállta, így Kínának van félnivalója Japántól, de az újabb kínai fegyverkezés komoly gondot okoz Japánnak is. Kína valóságos fegyverkezési hisztériába kezdett. Amerikával megállapodott bizonyos fegyverszállításban, a US Kínában muníciógyárat is szerel fel (kb. 100 milliós költséggel), de Kína Brazíliából, stb. is importál többféle hadifelszerelést és technológiát, sőt megbízottai járják a világot, s keresik a számukra megfelelő katonai modernizálási anyagot. Japán Pearl Harbor 44. évfordulóján (1941. december 7.) nem hallgatja el aggodalmát, hangsúlyozza, hogy a US sem Japánnal, sem a többi távolkeleti nem kommunista országokkal nem tárgyalta meg ezt a fegyverszállítási akciót, (hisztériát). Egyáltalán nem ismerik a Reagan adminisztráció távolkeleti hosszabb lejáratú politikáját, s nagyon nem biztosak annak bölcsességében. A világsajtó a kínai politikai vonalvezetés egyensúlytalanságát is emlegeti. Nyugat barátságát ingadozónak tartja, párt és adminisztrációs vezetését következetlennek. Példaképp említik, hogy egyes kínai pártkörökben nyugatgyűlölet él. Ennek tudják be, hogy Peking Haidiai kerületében a nyugatról szeretet adományként érkezett 20 tonna ruhát elégették azzal a jelszóval, hogy az „ilyen" ruházat növeli az „idegen" befolyást, mely immáron betegséggé fajul. A SZERETET ADOMÁNYOK levonása az adóból 1983-ban nőtt. A 96.3 millió adózóból 35.2 millió 25.1 billióval többet állított be „charitable contribut ion", azaz jótékony célra történt adakozásra, mint 1982-ben. A LEGKÜLÖNBÖZŐBB jótékonysági alapok közül sok sántít. Most az Iranian Fund-ot vizsgálják, sok a politika, a felforgatás, s kevés, vagy semmi a jótékonyság. KUBA SOLZENYITZINJE Castro most ünnepelte uralmának 33-ik évfordulóját. Egyidőben itt Amerikában a Kubában született Armando Vailadares kubai költő kiadta 22 éves kubai börtön életének leírását „Against All Hope" (Minden remény ellenére). Egyesek úgy méltatják az írásművet, hogy ez Kuba Gulag története, s írója a kubai Solzenyitzyn. A kubai költő állítja, hogy Castro minden elképzelhető kegyetlenséget alkalmaz, és azt megtoldotta a Mao-féle távolkeleti újdonságokkal. Kubában most van a Sztálin éra, — írja Vailadares — mert Castro csak most kell, hogy lássa 33 éves uralmi szélsősége teljes értelmetlenségét. Egyébként Castro nem tudja és nem is akarja 3 billiós adósságát nyugatnak visszafizetni, s az életstandard zuhan lefelé. A nikaraguaiak járják a világot Az „elnök" Ortega járja Amerikát hatalmas amerikai és nikaraguai biztonsági őrizettel. Az alelnök Európában próbálkozik propagandával. Az amerikai naivok (így a brooklyni methodista templom is) diadalívvel várta a kommunista főnököt, aki Amerikában átkozza Amerikát, legalábbis vezetőit. A NN-ben elég fal mellett beszélt Amerika ellen, s nem őrjöngött érte a többség. Felesége Murillo mindenütt durva lekicsinyléssel emlegeti Amerikát. Ramirez Mercado alelnök végigházalta Európát, de sehol nem hajlandók segélyt, kölcsönt adni, sőt a meglévőt követelik vissza, mondjuk teljes rizikó a nikaraguai hitelezés. Az egyetlen ellenzéki lap betiltása és a katolikus egyház elleni akciók betették a kaput. Úgy néz ki, hogy a szovjet is felülvizsgálja nikaraguai költségvetését. Nikargua katonai tábor lett, senki nem dolgozik, mindenki (még az ifjak is) katonáskodnak, s a kormánynak nevezett csatlósok csak az amerikai gyűlöletet szítják. Dr. med. ARMAND HAMMER úgyis mint a 87 éves amerikai olajüzletember és mint az amerikai Occidental Petroleum elnöke minden nagy emberrel jóba van, a Fehér Házzal és a Kreml-el, mindenkori lakóival, a Buckingham Palace és a pekingi Great Hall hivatalosaival egyaránt. Most Gorbacsov, Reagan és a kínai Deng között közvetít, nemcsak olajat. Közel egykorú feleségével járja saját repülőjén a világot. Minden repülőtérre been gedik._ + — A SZENNY-ANYAG, különösen veszélyes (pld. a nukleáris). A melléktermék szenny elhelyezése hatalmas problémává dagadt. Az életet, a közlekedést, a levegőt fertőzi és betegséget, sőt halált okoz. Ez a civilizáció mellékterméke. Immáron „ellenkultúráról'' (vagy decivilizációról) álmodoznak a rohanást kifogásoló ifjak. AFRIKÁBAN HOLOCAUST van. Több helyen. Etiópiában nem, vagy nemcsak az éhhalál arat, hanem a kommunista Mengistu és hadereje is, mely írtja a törzseket, főleg Eritrea tartományban. Az éhség is, meg a hadsereg is naponta külön-külön kb. 10,000 embert öl meg. TÚL SOK IDEGEN ORSZÁGBÓL beözönlő befektetésről „panaszkodnak". Nincs hova elhelyezni a tőkét jövedelmezően és biztonságosan. Még mindig Amerika a gazdaságilag, társadalmilag, politikailag a legstabilabb ország és a legnagyobb kamatot ígéri. — + — TÚL SOK A SKI-BALESET. Van, amelyik megtörtént, van amelyik kérdőjel, s csak a per folyik és a biztosítás (vele a ski területek használati stb. díja) nő. A perek, vagy a perlekedők nem kívánt mellékízt adnak a nemes sportoknak is. Ez az élet számtalan területére elterjedt perjárvány amerikai járvánnyá is elfajulhat. HÍREK a nyugtalan világból HUGH J. McGEE v. US HADNAGY most, 67 évesen panaszolta el, hogy 24 éves korában, 1944 június 27-én Magyarország légiterén átrepülve B-17 bombázóját lelőtték és egy „táborba került, ahol éhezett.(? ) Még emlékezünk az amerikai gépóriások- ra, a szövetségesekre, melyek halált osztogattak a szegény magyaroknak, akik vajmi keveset tehettek a háborúról. A PÁPA A 21 ÉVESEN paralitikussá vált, most 44 éves híres cambridgei professzort, Stephen Hawkingot, számtalan légűrkoncepció atyját nevezte ki a Pontifical Academy of Sciences tagjá vá. Hawking ugyanabban a pro fesszori székben (most gyógyszék, wheelchair) ül, melyben annak idején Sir Isaac Newton ült. AZ IRÁNI ELNÖK, Khomeini Zimbabwében járt és nem fogott kezet a vendéglátó Banana elnök kormánya 2 fekete női tagjával, és nem vett részt az ünnepi vacsorán, mert bort szolgáltak fel.