Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)
1986-09-19 / 36. szám
3. oldal FÉNYES MÁRIA: EXPO 86 II. RAMSES (XIX. DINASZTIA) EGYIPTOM EGYIK LEGNAGYOBB URALKODÓJÁNAK ELBŰVÖLŐ KORA EMBER ÉS ISTEN Kétségtelenül az EXPO 86 egyik legérdekesebb kiállítása a „The Great Hall of Ramses II", vagyis az egyiptomi pavilon. A régészet felbecsülhetetlen kincseinek 70 darabja látható ott, ami különösen érdekes azok számára, akik már jártak Egyiptomban, többé-kevésbé megismerkedtek ezzel az ősrégi kultúrájú országgal. Van valami varázs Egyiptomban, mely olyan mértékben hatalmába keríti az embert, hogy élete végéig nem szabadul meg tőle. A II. Ramses Pavilon az EXPO déli részén van. Külső, építészeti formájában is egyiptomi, sárgásbarnás homokszínű, feltűnő. Erősen őrzik ott ezeket a mesés értékű kincseket, ezért csak bizonyos számú látogató tartózkodhat egy időben a pavilonban. Jegyet kell kérni, mely díjtalan, de csak korlátolt mennyiséget adnak ki egyszerre. — Bent is nyüzsögnek az őrök. „Recorded Guide" bérelhető, mely nagyon praktikus, habár olyan halk, hogy alig lehet hallani. Minden szobor, vagy vitrin előtt kb. 2-3 négyzetméter szögletes területet a padlón vékony bronz szalag szegélyez. Ha ennek a közepébe lépünk, a fejhallgató elkezdi mondani a legendát. Azt is jelzi, milyen számú az a következő kiállítási darab, ahol folytatja. Mihelyt kilépünk a négyszögből, a beszélő elhallgat. A műalkotásokhoz egy színes és sok fantáziával festett impozáns dall vezet egy sorozat kisebb és drámaian megvilágított terembe. Elsőnek lenyűgöző hatást tett rám egy hatalmas, szürke gránit szobor, ahol a „recorder" elkezdte mondókáját. Horus isten egy embernagyságú madár formájában védőleg őrködik az előtte ülő szép, kerekarcú kis fiúcskán, kinek jobb mutató ujja a szájára téve, mintha csendet parancsolna. A gyermek Ramses ő, akit később napistenként is imádtak. Tovább menve láthatjuk a templomépítők szerszámait, csigákat, darukat. Az évezredes tervrajzokat, melyeknek alkotói ősidők óta porladnak. Kisebb, mindennapi használati tárgyak, mint fésűk, tükrök, sorakoznak az üveg szekrényekben, melyeket a pompás főúri dámák használtak a fáraó udvarában. Belül hőmérő ellenőrzi a megfelelő hőmérsékletet. A kiállítás főfigurája természetesen II. Ramses, a fáraó saját maga. Szénnel megrajzolt szeme szinte kérlelhetetlenül néz ránk nemes vonású arcából: szobron, és szarkofágon. Uralkodása alatt (Kr. e. 1290-1224) — mely a második leghosszabb volt Egyiptom történetében, — Ramses kitörölhetetlen emléket hagyott maga után. Újjáépíttette elődeinek templomait, sőt több újat is adott hozzá. Ezek az évezredes épületek vonták napjainkban is a látogatók tömegét az országba. A nagy emberek mindig nagy időtávlatban gondolkoznak. Egyiptomban az olaj után a turizmus a következő nemzeti jövedelem. II. Ramsesben minden tulajdonság megvolt, ami jellemző a nagy uralkodókra. Diktatórikusan kényszerítette munkára a népet. Megbízásokat adott roppant méretű templomok, piramisok tervezésére, Luxorban, Karnakban, Abydosban és Abu Simbelben. A gigantikus munkák teljesen kiürítették az államkasszát. (Mint a Táj Mahal építésekor Indiában Dzsahan Shah idejében). A munkások először az írott történelemben — sztrájkba léptek, hogy hátralékos fizetésüket kiharcolják. Ramses diplomatikusan tudta saját maga felé fordítani a közhangulatot, és valóságos rabja volt a személyi kultusznak. Egy egész ármádiát tett ki írnokainak száma, kiknek semmi más dolguk nem volt, mint az ő csodálatos voltát zengeni, minden tettét dicsőíteni, az ország egyik végétől a másikig. Szükség esetén még elődei erényeit is elővette. Többek között megépíttette Abu Simbelben azt a kolosszális méretű 20 méter magas négy szobrot, ahol a négy istenség közül az egyik ő maga. Ezzel ijesztgette az elszakadni akaró núbiaiakat. Hosszú uralkodása alatt gazdaságilag is hatalmasat fejlődött az ország. Főként a búza és papír exportból soha nem látott menynyiségű aranyat harácsolt össze a szomszédos államokból. Ezzel kapcsolatban látható a kiállításon az egyiptomi aranyművesek munkájának számos darabja, a fáraó egy gyönyörű, nehéz, arany karkötője, kacsamotívummal, lapis lazuli berakással. Fülbevalók, nyakékek, használati tárgyak és egy 8,000 gramm súlyú aranylánc, mely a legféltettebb darabja a kollekciónak. A Királyok Völgyébe temetett utódairól jegyezte fel egy Baikie nevű történész, hogy: „Volt idő, mikor több ékszer, kincs, tiszta aranyrúd, és műalkotás volt elraktározva ebben a csöndes, elhagyatott völgyben, mint bármely más részén a világnak. De nehezen hihető, hogy pár évnél tovább ott maradtak. Szégyenszemre úgy a régi királyság gigantikus, a közép királyság szerény piramisainak, és a sziklasírok zseniálisan kidolgozott rejtélyes átjárói eredménytelennek bizonyultak a bennszülött egyiptomi sírrablók öröklött ügyességével szemben". A kiállítás másik háromezer éves csodái a núbiai mészkőből faragott majomszobrok, az Abu Simbel-i szentélyből. Horus madáristen vigyáz a kis Ramses-re. CALIFORNIAI MAGYARSÁG No. — 36. 1986. szeptember 19. AZ 1956-OS FORRADALOM 30-IK ÉVFORDULÓJÁNAK EMLÉKÜNNEPÉLYE Október 12-én lesz a McArthur Parkban II. Ramses jóval magasabb termetű ember volt kortársainál, dús, lángoló vörös sörénnyel. A babonás nép rettegett tőle, mert ördöginek találta. Ezt az előnyt ő alaposan kihasználta, különösen, ha ellenségeit kellett ijesztgetni. Ez olyan mértékben sikerült, hogy egyesek inkább megvárták a halálát, mielőtt átlépték a határt. Ennek ellenére harcban, háborúskodásban Ramses idejében sem volt hiány. Egy alkalommal a gadeshi csatában hajszálon múlott az élete. Az ellenség kémei becsapták, hadseregét elvesztette, elvágták az utánpótlástól. A hittitákkal béketárgyalásba kezdett és később megkötötték a világ első meg nem támadási szerződését. Történetírói dicsőséges győzelemnek híresztelték a vereséget. Egy Christine Desroches Noblecourt nevű francia egyiptológus nagyon jó családapának mutatja be II. Ramsest, aki tisztelte őseit, szerető férje volt több mint 100 feleségének, és jó apja 111 fiának és 67 lányának, (az unokákról nem is beszélve). Kedvenc feleségének, Nofretarinak külön egy kis templomot építtetett Abu Simbelben és sírját pazarul feldíszette. Ezeknek életnagyságú, egész falakat beborító fénykép felvételei szintén kimagasló momentumai a kiállításnak. Az utolsó kis teremben láthatjuk Ramses legidősebb lányának, Maryt-Amonnak mészkőből faragott mellszobrát, aki anyja nyomdokába lépve, ugyancsak királyi hitves lett. A régi világban Egyiptom sok hasznos és praktikus felfedezéssel vitte előbbre az emberiséget. Ilyen többek közt a 700 betűből álló hieroglifa ABC, mely horizontálisan és vertikálisan is olvasható, a 365 napos naptár, melyet később a rómaiak is átvettek, tinta, papír, len, üveg és a clepsydra, mely ügyesen elkészített vízióra. Mikor a 3,000 éves múltban való kalandozásból visszatérünk a modern jelenbe, vagyis kilépünk a „The Greet Hall of Folytatás a 8. oldalon! Majom-szobrok az Abu Sinbel-i nap-szentélyből núbiai homokkőből A forradalom harmincadik efordulójának emlékére a Hollywoodi Magyar Művész Színház előadásában bemutatásra kerül, 1986 október 25.-én, szombaton este 7 órakor a Wilshire Ebell színházban fé? KATONA JÓZSEF ÍM » Bánk Bán « CÍMŰ DRÁMÁJA NÉGY FELVONÁSOS MODERN VÁLTOZATBAN Rendező: BORVETŐ JÁNOS SZEREPLŐK: II. Endre (magyarok királya).. VAJDAFFY BÉLA Mikhál bán (Melinda bátyjai)..........SÜLI ISTVÁN Gertrudis (királyné)..........................ALPÁR ÉVA Simon bán............................ . . KRAICS GYULA Béla......................................VARGA ZOLTÁN Petur bán (bihari főispán).................GÁBOR JENŐ Endre (a király gyermekei)........VERES ZOLTÁN Myska bán (a királyfiak nevelője)..IVÁNY JÁNOS Mária....................................PALINAY MÓNIKA Izodóra (türingiai leány).................ALPÁR MUCI Ottó (Gertrudis testvéröccse) . . . CSATÓ PÉTER Tiborc (paraszt)....................HUNYADI LAJOS Bánk Bán.................................BORVETŐ JÁNOS Biberach................................SZEMETHY PÉTER (Magyarország nagyura) Egy udvarnok.............................VERES JÓZSEF Melinda (a felesége)...........................ŐSS ENIKŐ Solom mester (Myska bán fia). . KÁLMÁN TIBOR Soma (a fiúcskájuk)..................VARGA ÁRPÁD Egy zászlós úr........................HANGYÁS MIHÁLY Zászlós urak, vendégek Udvarnokok Udvari asszonyok Békétlenek Katonák, jobbágyok Díszletrendező: Bene Mózes*Színpadmester: Szoboszlai Sándor A történet az 1213. év végén játszódik Jegyurak: $20, $16, $12, $8 Nyugdíjasoknak és diákoknak minden jegy $2-val olcsóbb. JEGYEK RENDELHETŐK: Borveto János: (213) 836-0156 Californiai Magyarság: (213) 384-7642 Tip Top Meat & Deli: (818) 246-8375 Előadás előtt a Ernie’s Continental Deli: (213) 752-8194 Wilshire Ebell színházban LA. Egyesült Magyar Ház: (213) 737-8973 4401 West 8th Str. LA. Ó-Buda Restaurant: (818) 508-5049 (213) 639-1122 PONTOS KEZDÉS Előadás után közös vacsora a művészekkel a _______________________LA. Egyesült Magyar Házban