Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)

1986-09-19 / 36. szám

3. oldal FÉNYES MÁRIA: EXPO 86 II. RAMSES (XIX. DINASZTIA) EGYIPTOM EGYIK LEGNAGYOBB URALKODÓJÁNAK ELBŰVÖLŐ KORA EMBER ÉS ISTEN Kétségtelenül az EXPO 86 egyik legérdekesebb kiállítása a „The Great Hall of Ramses II", vagyis az egyiptomi pavilon. A régészet felbecsülhetetlen kincsei­nek 70 darabja látható ott, ami különösen érdekes azok számára, akik már jártak Egyiptomban, többé-kevésbé megismerkedtek ezzel az ősrégi kultúrájú ország­gal. Van valami varázs Egyiptom­ban, mely olyan mértékben ha­talmába keríti az embert, hogy élete végéig nem szabadul meg tőle. A II. Ramses Pavilon az EXPO déli részén van. Külső, építészeti formájában is egyiptomi, sárgás­barnás homok­színű, feltűnő. Erősen őrzik ott ezeket a mesés értékű kincseket, ezért csak bi­zonyos számú látogató tartóz­kodhat egy időben a pavilonban. Jegyet kell kérni, mely díjtalan, de csak korlátolt mennyiséget adnak ki egyszerre. — Bent is nyüzsögnek az őrök. „Recorded Guide" bérelhető, mely nagyon praktikus, habár olyan halk, hogy alig lehet hallani. Minden szobor, vagy vitrin előtt kb. 2-3 négyzetméter szögletes terü­letet a padlón vékony bronz sza­lag szegélyez. Ha ennek a köze­pébe lépünk, a fejhallgató elkez­di mondani a legendát. Azt is jelzi, milyen számú az a követke­ző kiállítási darab, ahol folytat­ja. Mihelyt kilépünk a négy­szögből, a beszélő elhallgat. A műalkotásokhoz egy színes és sok fantáziával festett impo­záns dall vezet egy sorozat ki­sebb és drámaian megvilágított terembe. Elsőnek lenyűgöző ha­tást tett rám egy hatalmas, szür­ke gránit szobor, ahol a „re­­corder" elkezdte mondókáját. Horus isten egy embernagyságú madár formájában védőleg őr­ködik az előtte ülő szép, kerek­arcú kis fiúcskán, kinek jobb mutató ujja a szájára téve, mint­ha csendet parancsolna. A gyer­mek Ramses ő, akit később nap­istenként is imádtak. Tovább menve láthatjuk a templom­építők szerszámait, csi­gákat, darukat.­­ Az évezre­des tervrajzokat, melyeknek al­kotói ősidők óta porladnak. Ki­sebb, mindennapi használati tár­gyak, mint fésűk, tükrök, sora­koznak az üveg szekrényekben, melyeket a pompás főúri dámák használtak­ a fáraó udvarában. Belül hőmérő ellenőrzi a megfe­lelő hőmérsékletet. A kiállítás főfigurája természe­tesen II. Ramses, a fáraó saját maga. Szénnel megrajzolt szeme szinte kérlelhetetlenül néz ránk nemes vonású arcából: szobron, és szarkofágon. Uralkodása alatt (Kr. e. 1290-1224) — mely a má­sodik leghosszabb volt Egyiptom történetében, — Ramses kitöröl­hetetlen emléket hagyott maga után. Újjáépíttette elődeinek templomait, sőt több újat is adott hozzá. Ezek az évezredes épületek vonták napjainkban is a látogatók tömegét az ország­ba. A nagy emberek mindig nagy időtávlatban gondolkoz­nak. Egyiptomban az olaj után a turizmus a következő nemzeti jövedelem. II. Ramsesben minden tulaj­donság meg­volt, ami jellemző a nagy uralkodókra. Diktatóriku­san kényszerítette munkára a né­pet. Megbízásokat adott roppant méretű templomok, piramisok tervezésére, Luxorban, Karnak­­ban, Abydosban és Abu Simbel­­ben. A gigantikus munkák telje­sen kiürítették az államkasszát. (Mint a Táj Mahal építésekor In­diában Dzsahan Shah idejében). A munkások­­ először az írott történelemben — sztrájkba lép­tek, hogy hátralékos fizetésüket kiharcolják. Ramses diplomatikusan tudta saját maga felé fordítani a köz­hangulatot, és valóságos rabja volt a személyi kultusznak. Egy egész ármádiát tett ki írnokainak száma, kiknek semmi más dol­guk nem volt, mint az ő csodála­tos voltát zengeni, minden tettét dicsőíteni, az ország egyik végé­től a másikig. Szükség esetén még elődei erényeit is elővette. Többek között megépíttette Abu Simbelben azt a kolosszális méretű 20 méter magas négy szobrot, ahol a négy istenség kö­zül az egyik ő maga. Ezzel ijeszt­gette az elszakadni akaró núbiai­­akat. Hosszú uralkodása alatt gazda­ságilag is hatalmasat fejlődött az ország. Főként a búza és papír exportból soha nem látott meny­­nyiségű aranyat harácsolt össze a szomszédos államokból. Ezzel kapcsolatban látható a kiállításon az egyiptomi arany­művesek munkájának számos da­rabja, a fáraó egy gyönyörű, nehéz, arany karkötője, kacsa­­motívummal, lapis lazuli berakás­sal. Fülbevalók, nyakékek, hasz­nálati tárgyak és egy 8,000 gramm súlyú aranylánc, mely a legféltettebb darabja a kollekció­nak. A Királyok Völgyébe temetett utódairól jegyezte fel egy Baikie nevű történész, hogy: „Volt idő, mikor több ékszer, kincs, tiszta aranyrúd, és műalkotás volt el­raktározva ebben a csöndes, el­hagyatott völgyben, mint bár­mely más részén a világnak. De nehezen hihető, hogy pár évnél tovább ott maradtak. Szégyen­szemre úgy a régi királyság gi­gantikus­, a közép királyság sze­rény piramisainak, és a szikla­sí­rok zseniálisan kidolgozott rejté­lyes átjárói eredménytelennek bizonyultak a bennszülött egyip­tomi sírrablók öröklött ügyessé­gével szemben". A kiállítás másik háromezer éves csodái a núbiai mészkő­ből faragott majom­szobrok, az Abu Simbel-i szentélyből. Horus madár­isten vigyáz a kis Ramses-re. CALIFORNIAI MAGYARSÁG No. — 36. 1986. szeptember 19. AZ 1956-OS FORRADALOM 30-IK ÉVFORDULÓJÁNAK EMLÉKÜNNEPÉLYE Október 12-én lesz a McArthur Parkban II. Ramses jóval magasabb ter­metű ember volt kortársainál, dús, lángoló vörös sörénnyel. A babonás nép rettegett tőle, mert ördöginek találta. Ezt az előnyt ő alaposan kihasználta, különö­sen, ha ellenségeit kellett ijeszt­getni. Ez olyan mértékben sike­rült, hogy egyesek inkább meg­várták a halálát, mielőtt átlép­ték a határt. Ennek ellenére harc­ban, háborúskodásban Ramses idejében sem volt hiány. Egy alkalommal a gadeshi csa­tában hajszálon múlott az élete. Az ellenség kémei becsapták, hadseregét elvesztette, elvágták az utánpótlástól. A hittitákkal béketárgyalásba kezdett és ké­sőbb megkötötték a világ első meg nem támadási szerződését. Történetírói dicsőséges győzelem­nek híresztelték a vereséget. Egy Christine Desroches No­blecourt nevű francia egyipto­lógus nagyon jó családapának mutatja be II. Ramsest, aki tisz­telte őseit, szerető férje volt több mint 100 feleségének, és jó apja 111 fiának és 67 lányának, (az unokákról nem is beszélve). Kedvenc feleségének, Nofretari­­nak külön egy kis templomot építtetett Abu Simbelben és sírját pazarul feldíszette. Ezek­nek életnagyságú, egész falakat beborító fénykép felvételei szin­tén kimagasló momentumai a kiállításnak. Az utolsó kis terem­ben láthatjuk Ramses legidősebb lányának, Maryt-Amonnak mész­kőből faragott mellszobrát, aki anyja nyomdokába lépve, ugyan­csak királyi hitves lett. A régi világban Egyiptom sok hasznos és praktikus felfedezés­sel vitte előbbre az emberiséget. Ilyen többek közt a 700 betű­ből álló hieroglifa ABC, mely horizontálisan és vertikálisan is olvasható, a 365 napos naptár, melyet később a rómaiak is át­vettek, tinta, papír, len, üveg és a clepsydra, mely ügyesen elké­szített vízióra. Mikor a 3,000 éves múltban való kalandozásból visszatérünk a modern jelenbe, vagyis kilé­pünk a „The Greet Hall of Folytatás a 8. oldalon! Majom-szobrok az Abu Sinbel-i nap-szentélyből núbiai homokkőből A forradalom harmincadik efordulójának emlékére a Hollywoodi Magyar Művész Színház előadásában bemutatásra kerül, 1986 október 25.-én, szombaton este 7 órakor a Wilshire Ebell színházban fé? KATONA JÓZSEF ÍM » Bánk Bán «­ CÍMŰ DRÁMÁJA NÉGY FELVONÁSOS MODERN VÁLTOZATBAN Rendező: BORVETŐ JÁNOS SZEREPLŐK: II. Endre (magyarok királya).. VAJDAFFY BÉLA Mikhál bán (Melinda bátyjai)..........SÜLI ISTVÁN Gertrudis (királyné)..........................ALPÁR ÉVA Simon bán............................ . . KRAICS GYULA Béla......................................VARGA ZOLTÁN Petur bán (bihari főispán).................GÁBOR JENŐ Endre (a király gyermekei)........VERES ZOLTÁN Myska bán (a királyfiak nevelője)..IVÁNY JÁNOS Mária....................................PALINAY MÓNIKA Izodóra (türingiai leány).................ALPÁR MUCI Ottó (Gertrudis testvéröccse) . . . CSATÓ PÉTER Tiborc (paraszt)....................HUNYADI LAJOS Bánk Bán.................................BORVETŐ JÁNOS Biberach................................SZEMETHY PÉTER (Magyarország nagyura) Egy udvarnok.............................VERES JÓZSEF Melinda (a felesége)...........................ŐSS ENIKŐ Solom mester (Myska bán fia). . KÁLMÁN TIBOR Soma (a fiúcskájuk)..................VARGA ÁRPÁD Egy zászlós úr........................HANGYÁS MIHÁLY Zászlós urak, vendégek Udvarnokok Udvari asszonyok Békétlenek Katonák, jobbágyok Díszletrendező: Bene Mózes*Színpadmester: Szoboszlai Sándor A történet az 1213. év végén játszódik Jegyurak: $20, $16, $12, $8 Nyugdíjasoknak és diákoknak minden jegy $2-val olcsóbb. JEGYEK RENDELHETŐK: Borveto János: (213) 836-0156 Californiai Magyarság: (213) 384-7642 Tip Top Meat & Deli: (818) 246-8375 Előadás előtt a Ernie’s Continental Deli: (213) 752-8194 Wilshire Ebell színházban LA. Egyesült Magyar Ház: (213) 737-8973 4401 West 8th Str. LA. Ó-Buda Restaurant: (818) 508-5049 (213) 639-1122 PONTOS KEZDÉS Előadás után közös vacsora a művészekkel a _______________________LA. Egy­esült Magyar Házban

Next